A szociolingvisztikában a nyelvváltozat terminus egy adott nyelv olyan ágát nevezi meg, amely egységes és specifikus nyelvi rendszert képez, és amelyet nyelvészeten kívüli kritériumok szerint elkülönített beszélők csoportja használ.Bussmann 1998, 1261. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 533. o. Az amerikai szociolingvisztikában bevezették a lektus (< görög lektosz ’kiválasztott; szó, kifejezés’) terminust is a nyelvváltozat megnevezésére, amely összetett szavak második elemeként is használatos különféle változatok elnevezésében: idiolektus (egyéni változat), dialektus (területi változat), szociolektus (társadalmi változat) stb.Bussmann 1998, 666. o. Főleg az amerikai szociolingvisztikában a „dialektus” terminust „nyelvváltozat” jelentéssel is használják olyan szókapcsolatokban, mint „egyéni dialektus”, „regionális dialektus”, „társadalmi dialektus” stb.Bidu-Vrănceanu 1997, 464. o.
Nyelvváltozat-típusok
Idiolektus
Az idiolektus az egyén életének egy bizonyos időszakában létező nyelvhasználatában található nyelvi vonások összessége. Eszerint egy személynek több, az életében egymást követő idiolektusa van. Ez az egyedüli nyelvi realitás, amelyet rögzíthetnek a dialektológiai és a szociolingvisztikai kutatások. A többi nyelvváltozat valójában olyan absztrakció, amely nagy számú idiolektus elemzésének az eredménye.Dubois 2002, 239. o.Crystal 2008, 236. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 242. o.
Az idiolektusok egyéni jellege különösen szépirodalmi művekben észlelhető, a szerzők személyes stílusaként.
Dialektus
Hagyományosan és szokásosan egyes nyelvek nyelvészetében, mint amilyen a magyar is, a dialektus vagy nyelvjárás földrajzilag elkülönített, tehát területi (regionális) nyelvváltozat.Kálmán – Trón 2007, 34–35. o.Bussmann 1998, 307. o.Dubois 2002, 143–144. o.Constantinescu-Dobridor 1998, dialect szócikk.
Általában úgy tekintik, hogy a dialektus hierarchikusan felépülő rendszer része. Fölérendeltje a nyelv, és vannak egyre kisebb alárendeltjei. Ezek tekintetében a nézetek az adott nyelv nyelvészetétől, de nyelvésztől függően is különböznek. Például Király 2007 szerint a magyar nyelvben vannak nyelvjárási régiók, amelyek nyelvjáráscsoportokra oszlanak, ezek pedig helyi nyelvjárásokra. Az utóbbiak korlátozódhatnak két vagy három közel fekvő kisközségre, egyetlen településre, sőt egy-egy településen több nyelvjárás is lehet.Király 2007, 650–651. o.
Szociolektus
A szociolektus olyan nyelvváltozat, amely nem egyéni és nem területi. Meghatározásai különböznek aszerint, hogy milyen beszélői csoportokra vonatkoztatják. Egyes nyelvészek társadalmi osztályokra korlátozzák (felső társadalmi osztályok, középosztály, munkásosztály stb.), és ebben az esetben a meghatározás pontosan felel meg a terminusnak.Bussmann 1998, 1089. o.Crystal 2008, 144. o.Eifring – Theil 2005, 7. fejezet, 11. o. Más nyelvészeknél a terminus konvencionálissá válik, mivel egyéb beszélők csoportjaira is vonatkozik: foglalkozásiakra, szakmaiakra és korosztályiakra.A. Jászó 2007, 56–57. o.Bokor 2007, 188–190. o.Zsemlyei 2009, 9–12. o.Dubois 2002, 144. és 435. o. A magyar nyelvészetben hagyományosan a csoportnyelv és a rétegnyelv terminusokat használták, amelyek részben megfelelnek a szociolektus terminusnak. A szociolektusoknak több típusa létezik.
Nyelvi regiszterek
A nyelvi regiszterek olyan nyelvváltozatok, amelyeket a beszélők iskolázottsági szintjüktől függően bírnak. Ez bizonyos mértékben attól függ, hogy melyik társadalmi réteghez tartoznak. Például a francia nyelvészetben megkülönböztetik a sztenderd nyelvváltozat szokásos regiszterét és választékos regiszterét, amelyet az iskolai rendszerben sajátítanak el; a népi regisztert, amely azoké, akik nem bírják legalább a szokásos regisztert; a fesztelen regisztert, amelyet bírnak azok, akik legalább a szokásost is elsajátították.Stourdzé 1971. o.
Stílusok
Hagyományosan egyes nyelvészetekben, mint a magyar, nincs szó a francia nyelvészet értelmében vett nyelvi regiszterekről, hanem stílusokról, amelyeket az ún. irodalmi nyelvre, más terminussal a sztenderd nyelvváltozatra korlátoznak. Például Zsemlyei 2009 két stíluskategóriát különböztet meg. Az írott változat stílusai közé a tudományost, a hivatalost, a publicisztikait és a szépirodalmit sorolja, a beszélt nyelv két fontosabb stílusának pedig a szónokit és a társalgásit tekinti.
Szaknyelvek
Ezeket a nyelvváltozatokat a fenti értelemben vett tudományos stílus jellemzi. Általában szaknyelveknek nevezik a tudományos, a műszaki, a gazdasági, a politikai stb. területek nyelveit, amelyek terminológiájukban különböznek a köznyelvtől, de nyelvtani rendszerük a sztenderd nyelvváltozaté, bizonyos jellegzetességekkel.Szabó 1997, 170. o.Bussmann 1998, 607. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 472. o.
Argó, szleng és zsargon Bővebben: Tolvajnyelv, Szleng, Zsargon
A francia argot ’argó’ és jargon ’zsargon’, valamint az angol slang ’szleng’ terminusokat több nyelv nyelvészete vette át. Olyan szociolektustípusokat neveznek meg, amelyek közös vonása az, hogy nem sztenderd változatok, egy bizonyos beszélőkategória használja őket, és a rajta kívül állók nem értik. Kettesével tekintve őket egyéb átfedések is találhatók közöttük, ezért nagy különbségek vannak nyelvészek között meghatározásukat illetően. Egyesek mindhárom terminust szinonimának tekintik,Vö. Tender 1997, 100. o., nyelvészek megnevezése nélkül. mások csak kettőt, például az argót és a szlenget, arra utalva, hogy ugyanaz a meghatározásuk található meg a franciában, illetve az angolban,Bussmann 1998, 1084. o. megint mások, például az orosz nyelvészetben, zsargonnak nevezik azt, amit mások argóként vagy szlengként írnak le.Fenyvesi 1997.
A magyar nyelvészetben mindhárom terminus jelen van. A szlenget egyesek azonosnak tekintik az argóval,Például Zsemlyei 2009 (10. o.). mások megkülönböztetik a kettőt; a szlenget vagy nagyvárosi, argó elemekkel feltöltődött köznyelvnek tartják, vagy csak a fiatalok által használt, érzelmi töltetű szókincset tartalmazó változatnak. A zsargont többen olyan nyelvváltozatnak tekintik, amelynek célja a használói összetartozásának, esetleg tudatos elkülönülésének vagy beavatottságának az érzékeltetése, és mint ilyen, a másik két szociolektustípust is magában foglalja.
E három terminuson kívül csoportok szerintiek is vannak: „jassznyelv”, „vagánynyelv”, „tolvajnyelv”, mint az „argó” szinonimái, továbbá „ifjúsági nyelv”, „diáknyelv”, „hobbinyelv”, „iparosnyelv”, „bakaduma”, „szakzsargon” stb.
A francia nyelvészetben és a románban csak az „argó” és a „zsargon” terminusokat használják. Az utóbbiban a következő különbségtétel jelenik meg: az argó használói nyelvükkel szemben állnak a konvenciókkal (pl. diákok), és ilyen beszélők egyes csoportjai arra törekednek, hogy kívülállók ne értsék meg beszédüket (pl. bűnözők),Bidu-Vrănceanu 1997, 63–64. o. miközben a zsargon nem titkos nyelv, és nem is konvencióellenes, bár egyes csoportok a társadalom többi tagjától való elkülönülésükre használják (pl. felső társadalmi csoportok), de más csoportoknak nincs ilyen szándékuk (pl. szakemberek).Bidu-Vrănceanu 1997, 266. o.
Ilyen nyelvváltozatot használó csoportok nagyon sokfélék. Például a cseh és a szlovák nyelvészetben vannak tanulmányok a bűnözők, a rabok (marginális társadalmi csoportok), a fiatalok (életkor szerinti csoport), a tanulók, az egyetemisták (életkor és foglalkozás szerinti csoportok), a gyógyszerészek, az orvosok (értelmiségi szakmák), a fazekasok, a pékek (mesterségek), a képzőművészek, a zenészek (művészetek), a sörgyári dolgozók, a postai alkalmazottak (foglalkozások), a kártyajátékosok, a vadászok (hobbik) stb. nyelvváltozatáról, összesen 68 csoportéról. Mindezeket ezekben a nyelvészetekben szlengeknek nevezik.Klimeš 1997, 59–60. o. A francia nyelvészetben egyesek mindet argónak,Például Dubois 2002 (49. o.) vagy Grevisse – Goosse 2007 (24. o.). mások a szakmák és a foglalkozások változatait zsargonoknak nevezik.Például Turpin 2002. Ezzel szemben az orosz nyelvészetben egyesek mindet zsargonnak hívják.
Etnolektusok
Egyes nyelvészek a szociolektusok közé sorolják az ún. etnolektusokat is,Például Clyne 2000. amelyek etnikumok által használt nyelvváltozatok. Ilyenek például a Black English ’fekete angol’ tetőelnevezés alatt említettek, amelyeket az észak-amerikai afrikai eredetű rabszolgák leszármazottai beszélnek.Bussmann 1998, 136. o.
Nyelvváltozatok közötti kapcsolatok
bélyegkép|300px|A nyelvváltozatok kapcsolatát ábrázoló piramisAlvar 2009, 39. o.
Egy nyelv összes változata kontinuumot alkot, nincs közöttük éles határ. Összetett kapcsolatrendszer köti őket össze, amelyet két szempontból lehet tekinteni. Az egyik a nyelvi vonásaikra, a másik a használatukra vonatkozik.
Nyelvi kapcsolatok
Egy adott nyelv fő vonásai közösek az összes változatban. Ezeken kívül a változatok egyéb kisebb-nagyobb átfedéseket is mutatnak két vagy több egyazon vagy különböző típusú változat között, valamint kölcsönhatásokat vagy nem kölcsönöseket.
Átfedések vannak nyelvi regiszterek és más szociolektusok között. Például a sztenderd szaknyelvek grammatikája a szokásos regiszteré vagy a választékosé, másként mondva a tudományos stílus az ún. irodalmi nyelvhez tartozik,Zsemlyei 2009, 10. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 471. o. a nem sztenderd argók, szlengek és zsargonok grammatikája pedig a népi regiszteré vagy a fesztelené.Dubois 2002, 49. o.Grevisse – Goosse 2007, 24. o.
A területi változatok általában földrajzi dialektuskontinuumot képeznek, két szomszédos dialektus között átmeneti sáv van.Crystal 2008, 255. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 262. o.
Azon nyelvek esetében, amelyeknek van sztenderd változatuk, ez rendszerint az egyik dialektus alapján lett kidolgozva, a többi dialektusból is átvett elemekkel.Kiss 2006, 358. o. A dialektusok hatnak a sztenderdre olyan szavakkal, amelyek az előbbiekből az utóbbiba kerülnek, de a sztenderd hatása a dialektusokra sokkal nagyobb. Ezek egyesülési tendenciát mutatnak, mind a köznyelvhez közeledve. Ebben a folyamatban átmeneti nyelvhasználati sávok keletkeznek a dialektusok és az általános beszélt köznyelv között, amelyeket a magyar nyelvészetben regionális köznyelveknek,Kiss 2006, p374. o. a románban pedig „interdialektusok”-nak neveznek.Bidu-Vrănceanu 1997, 255. o.
Mivel a szépirodalom nyelve nagyon változatos, stiláris funkcióval bevon regionalizmusokat, amikor az írók couleur localet (helyi ízt) akarnak adni egy bizonyos régió falusi környezetében zajló történésnek, illetve szlengszavakat, amikor szlenget beszélő környezetet ábrázolnak.Bokor 2007, 194. o.
Vannak átfedések dialektusok és nem sztenderd szociolektusok között is. A szociolektusnak területi jellege is lehet, például a franciaországi argók erre az országra korlátozódnak, a belgiumi francia ajkú tanulók vagy egyetemisták argói különböznek a franciaországi megfelelőiktől.
A sztenderd nyelvváltozatot egyéb szociolektusok is befolyásolják. A szaknyelvekből folyamatosan kerülnek szavak a szokásos regiszterbe.Bokor 2007, 193. o. Nem sztenderd szociolektusok is hatnak a köznyelvre. Például a francia bűnözők argójából szavak mennek át előbb a népi regiszterbe, majd a fesztelenbe, vagy közvetlenül az utóbbiba, és egyesek a szokásos regiszterbe kerülnek.Grevisse– Goosse 2007, 161. o.
Egyes szakterületeknek főleg írott sztenderd szaknyelvük is és szóbeli szakzsargonjuk is van. Az utóbbit az jellemzi, hogy a szakemberek egymás közötti szóbeli kommunikációjában keveredik a szakterület terminológiája a csak a beszédben használt szavakkal. A szakzsargonok a szlengekre hasonlítanak a szóképzés és a grammatika terén.Turpin 2002.
Nyelvváltozatok és használóik