A New York Rangers egy New York-i székhelyű amerikai jégkorongcsapat, a National Hockey League egyik csapata. A Stanley-kupát négyszer sikerült megnyernie, legutóbb az 1993–1994-es szezonban. A csapat mezszínei a piros, a fehér és a kék. Hazai mérkőzéseiket a Madison Square Gardenben játsszák.
Története
Korai évek New York első NHL csapata nem a New York Rangers volt, hanem a New York Americans. A New York Americans a Madison Square Gardenben játszott, ahova elég nagy tömegeket vonzottak, és bebizonyították, hogy a Madison Square Garden tökéletes hely a jégkorong számára. Az MSG elnöke George Lewis "Tex" Rickard egy második New York-i jégkorong csapat ötletén kezdett el gondolkodni, melynek tulajdonosa az MSG lenne. Ricard tudta, hogy erősebb csapatot kell összeállítania a New York Americansnél, amit egész New York azonnal megkedvel majd, ezért Conn Smythe segítségét kérte a csapat összeállításában. A csapat a "Tex's Rangers" becenevet kapta.
Az 1926-1927-es szezonban a csapat már be is mutatkozhatott az NHL-ben. Nagyszerű csapatot sikerült összeállítani, rögtön az első szezonjukban az Amerikai divízió első helyén végeztek, Lester Patrick vezetőedzővel. A csapat tagja volt több olyan játékos akik később a Hírességek Csarnokába is bekerültek: Bill Cook (Kapitány, csatár), Frank Boucher (center), Bun Cook (csatár), Ching Johnson (védő), Lester Patrick (védő).
A csapat a második évben már eljutott a Stanley-kupa döntőjébe, melynek második meccsén a kapus Lorne Chabot megsérült, így a kapu üres maradt és Lester Patrick -edző és védő- helyettesítette a kapust a meccs végéig, ezalatt az idő alatt egy gólt tudott a Montréal Maroons szerezni, a Rangers pedig megnyerte a meccset. Ezzel Lester Patrick jégkorongtörténelmet írt. A döntőt végül a csapat megnyerte és megszerezte első Stanley-kupáját.
A New York-i jégkorong rajongókat gyorsan megnyerte a csapat. A Rangers az első hat évében négyszer került be a döntőbe. Lester Patrick innovatív taktikájával kombinálva a Rangers „a jégkorong legklasszabb csapata” néven vált ismertté.
A csapathoz további sztárjátékosok jöttek. 1934-ben a Rangers megszerezte a Montreal Maroons kapusát Dave Kerrt, majd 1936-ban a Chicago Blackhawks csapatától Art Coulter védőt, aki 1937-től 1942-ig volt csapatkapitány a Rangersnél.
1939-ben Lester Patrick edzőt Frank Boucher váltotta, akivel még abban az évben megnyerte a Rangers a második Stanley-kupáját. A csapat a harmadik kupáját 1940-ben szerezte Neil Colville és Bryan Hextall vezetésével, később ők ketten is bekerültek a Hírességek Csarnokába.
Az első 16 idényben a Rangers csak egyszer hagyta ki a rájátszást, és csak kétszer esett lejjebb a harmadik helynél. A New York Americans hanyatlott, melyhez hozzájárult a Rangers növekvő népszerűsége is, 1941-ben a csapat nevet váltott Brooklyn Americansra, végül 1942-ben megszűnt a csapat, így New Yorknak egy ideig a Rangers volt az egyetlen csapata.
1927–1928, az első Stanley-kupa A New York Rangersnek az 1928-as rájátszásban az első ellenfele a Pittsburgh Pirates volt. A csapatok két mérkőzést játszottak. A Ragners összesítve6-4-es győzelemmel zárt. A következő ellenfél a Boston Bruins volt. Velük is 2 meccset játszott a Rangers. A Rangers 5-2-re megnyerte az elődöntőt és ezzel bejutottak a Stanley-kupa döntőbe. A döntőt a Rangers a Montréal Maroons csapatával vívta. Öt meccset játszottak, melyből a Rangers hármat nyert meg, így megnyerte az első Stanley-kupáját.
A második Stanley-kupa (1932–1933) Az 1933-as rájátszást a Rangers a Montréal Canadiens ellen kezdhette meg, 2 meccs után viszont a Montreal Canadiens csapatának be kellett fejeznie a rájátszást, mert a Rangers kiütötte őket 8-5-re. Az elődöntőben a Detroit Red Wings csapatával vívott győztes csatát a csapat, a 2 meccsből mindkettőt megnyerte a Rangers. Öt év után újra a Stanley-kupa döntőbe jutott a Rangers, melyet meg is nyert 3-1-re, ezzel megkaparintotta a csapat a második Stanley-kupáját, a Toronto Maple Leafs ellen.
1939–1940, a harmadik győzelem Hét év után újra felcsillant a remény egy újabb Stanley-kupa megnyerésére, hiszen az elődöntőt megnyerte a Rangers. A Boston Bruins hatból két meccset nyert meg, így a Rangers jutott a döntőbe. Ugyanúgy mint 1933-ban, a Toronto Maple Leafs csapata elől kaparintotta meg a Rangers a harmadik Stanley-kupáját, hiszen a döntőt 4 győzelemmel zárta a csapat a 6 meccsből.
Az „Original Six” után A Rangers számára nem volt sikeres az Original Six éra. 1942-től 1966-ig mindössze hét alkalommal jutottak be a rájátszásba, amiből csak egyszer jutottak el a Stanley-kupa döntőig. 1950-ben a Detroit Red Wings csapata vitte el a kupát.
Az Original Six éra az 1966-67-es szezonban véget ért. A csapat teljesítménye javult a korszak vége után, 1967-től 1994-ig mindössze 4 rájátszást hagytak csak ki, 1979-ben a Stanley-kupára is nagy esélyük adatott, de azt a kupát a Montréal Canadiens kaparintotta meg. A csapat új vezetőedzője Emile Francis lett az 1966-67-es szezonban. Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején a csapatnál játszott több játékos akiket később felvettek a Hírességek Csarnokába, Rod Gilbert, Jean Ratelle, Harry Howell, Brad Park, Ed Giacomin. Az akkori kapitány pedig Bob Nevin volt, akit 1972-től 1974-ig Vic Hadfield váltott fel. A csapat 1971-ben és 1972-ben is második lett a divíziójukban és 1972-ben újra kaptak esélyt hogy megnyerjék a döntőben a kupát, de azt a Boston Bruins vitte el.
1972-ben kiderült hogy New Yorknak újra két csapata lesz a ligában, megalakult a New York Islanders, ők lettek a Rangers új riválisai. A rivalizálás csak tovább erősödött amikor az 1975-ös rájátszásokból az Islanders kiütötte a Rangerst. Ezután két évig a Rangers nem tudott bekerülni a rájátszásba.
1976-ban a Rangers megszerezte a Boston Bruinstól Phil Espositot és Carol Vadnaist, cserébe a Bruinshoz került a Rangers csapatkapitánya Brad Park, a center Jean Ratelle és a védő Joe Zanussi. Rod Gilbert 1978-ban visszavonult. 1978-ban a WHA-ból a csapatba került még Ulf Nilsson és Anders Hedberg. 1979-ben a csapat remekelt a rájátszásokban, a döntőbe is bejutottak, de újra egy másik csapat, ezúttal a Montréal Canadiens, nyerte el a kupát. Az 1981-es szezon végén Phil Esposito visszavonult, ebben az évben érkezett a csapathoz Mike Rogers és Mark Pavelich, ugyanebben az évben lett Herb Brooks az új vezetőedző a csapatnál.
1986-ban is jól indult a rájátszás a Rangers számára, legyőzték a Philadelphia Flyers és a Washington Capitals csapatát, ezzel bejutottak a Konferencia döntőbe, ahonnan nem jutottak tovább a döntőbe, a Montréal Canadiens kiütötte a csapatot, ugyanebben az évben a drafton a Rangers megszerezte Brian Leetch védőt, ez volt az első lépés a következő Stanley-kupa felé. Egy évvel később a Rangers szerződtette Marcel Dionne-t a Los Angeles Kingstől. Egy szezont (1988-89) Guy Lafleur is játszott a csapatnál.
Az 1989-től érkezett az igazi áttörés, a csapat igazolta Mike Richtert, 1990-ben a Patrick divízióban első helyen végzett a csapat, ebben az évben jött a csapathoz Mike Gartner, egy évvel később pedig Adam Gravest és Mark Messiert igazolta a csapat. Az új kapitány pedig Mark Messier lett. 1992-ben újra első lett a csapat a divíziójukban, a rájátszásuknak pedig a Pittsburgh Penguins csapata vetett véget. Következő évben a csapat nem került be a rájátszásba. 1994-ben érkezett a csapathoz Mike Keenan vezetőedző, akivel végül még abban az évben elnyerte a csapat 54 év után a negyedik Stanley-kupáját.
1993–1994, ismét győzelem 1986-ban a csapat a drafton megszerezte Brian Leetch védőt. 1989-ben a csapathoz Mike Richter csatlakozott, majd rá egy évvel később a Minnesota North Stars csapatától megszerezte a Rangers Mike Gartnert.
1991-ben a Rangers megszerezte az Edmonton Oilers csapatkapitányát Mark Messiert, aki még abban az évben a Rangersnél csapatkapitány lett egészen 2004-ig. Több Oilers játékost is megszerzett a csapat pl.: Adam Graves, Jeff Beukeboom.
Az 1993-1994-es szezonban új vezetőedző jött a csapathoz, Mike Keenan.
A csapat az 1993-as rájátszásba nem jutott be, viszont 1994-ben az Atlanti divízióban első helyen végeztek, így megkezdhették a rájátszást a rivális New York Islanders csapata ellen, a Rangers dominált az Islanders ellen hiszen 4-ből 4 meccset nyert. A csapat a következő fordulóban is erősnek mutatkozott a Washington Capitals csapatával szemben, 5 meccsből egyszer veszített a Rangers. A Keleti Konferencia döntő már nehezebb volt a Rangers számára, ahol a New Jersey Devils csapatával kellett megküzdeniük, a 6. meccs után a két csapat 3-3-ra állt, mindent a 7. meccs döntött el. A 7. meccset a New York Rangers nyerte meg, két hosszabbítás után, így a Rangers lett a Keleti Konferencia bajnoka.
A Nyugati Konferencia bajnoka a Vancouver Canucks lett, így a Stanley-kupa döntőt velük játszotta a Rangers. A döntőben sem alakult máshogy, mindent a 7. meccs döntött el, melyet a Rangers nyert meg, 54 év után megtört a jég és újra a New York Rangers csapata emelhette a magasba a Stanley-kupát, a csapat 4. Stanley-kupáját.
A Conn Smythe-trófeát Brian Leetch szerezte meg, így ő lett az első amerikai születésű játékos aki megkapta ezt a trófeát.
1994–2004 Mike Keenan vezetőedző 1994-ben elhagyta a csapatot, helyére Colin Campbell került. 1995-ben és 1996-ban a csapat a rájátszásokból mindkét évben a Konferencia elődöntőjében esett ki egyik évben a Flyers ellen, a következő évben pedig a Penguins ellen. 1996-ban a Rangers szerződtette Wayne Gretzkyt. Az 1997-es rájátszás volt az utolsó egy ideig a Rangers számára, ebben az évben nagyszerűen indult a rájátszás, a Florida Panthers és a New Jersey Devils csapatát és 4-1-re legyőzték a Rangers játékosok, a Konferencia döntőbe is bejutottak, viszont a Flyers csapata lett a győztes ebben a fordulóban. Ezt követően a csapatnak nehéz időszaka volt, 1998-tól 2004-ig nem kerültek be egy rájátszásba. Mark Messier 1997-ben a Vancouver Canuckshoz igazolt, majd 2000-ben visszatért a Rangers csapatához. Wayne Gretzky számára a Rangers volt az utolsó csapat ahol játszott, 1999-ben fejezte be pályafutását. Ezután Adam Graves 2001-ben a San Jose Sharkshoz került, Mike Richter 2003-ban vonult vissza, őt követte Mark Messier 2004-ben, ebben az évben Brian Leetch is másik csapathoz került át.
2005–2016 2005-től a Rangersnél egy új korszak kezdődött, új edző érkezett a csapathoz, Tom Renney. A csapat szerződtette Jaromír Jágrt, ő 3 évig volt a csapat tagja. A 2005-ös drafton megszerezték Henrik Lundqvist svéd kapust. 2006-ban Daniel Girardi és Ryan Callahan került a csapathoz, majd egy évvel később csatlakozott Marc Staal. 2007-ben és 2008-ban a csapat a rájátszásokban a Konferencia elődöntőig jutott, először a Buffalo Sabres, majd egy évvel később a Pittsburgh Penguins csapata ejtette ki őket. 2009-ben Tom Renney vezetőedzőt John Tortorella váltotta fel, ebben az évben Brian Boyle a Rangershez került. 2010-ben a Rangers nem került be a rájátszásba. 2010-ben meghatározó játékosok jöttek a csapatba, Derek Stepan, Mats Zuccarello és Ryan McDonagh, ők alkotják a csapat magját a 2010-es években.
2012-ben a Rangers az Atlanti divízió első helyén végzett, a rájátszásban az első ellenfelük az Ottawa Senators volt, majd a Washington Capitals csapatával mérkőztek meg, a Konferencia fináléban pedig a New Jersey Devils csapatával, viszont ellenük 2-4-es vereséget szenvedett a Rangers. Ebben az évben újabb meghatározó csatár érkezett a csapatba, Chris Kreider, aki jelenleg is a csapat tagja. A következő évben is jöttek újabb játékosok, ekkor került a csapatba Rick Nash, Jesper Fast és Derick Brassard.