A Fekete Vipera (eredeti angol cím: Blackadder) angol szituációs komédia, mely az angol történelmet parodizálja a középkortól az I. világháborúig. Eredetileg a BBC One műsorán futott és négy évadot ért meg, mindegyikben más karakterekkel, akiket ugyanazok a színészek játszottak. A sorozathoz készült néhány különleges epizód is. A sorozat a BBC csatorna által összeállított, Anglia legjobb szituációs komédiáit tartalmazó listán a nézők szavazatai alapján a második lett.
Szereplők 1. évad Szereplő Színész Magyar hang 1. magyar szinkron(Favorit Video, 1995) 2. magyar szinkron(RTL Klub, 1998)Edmund herceg, Edinburgh hercege, a Fekete ViperaRowan AtkinsonHarsányi GáborKálloy Molnár PéterBaldrick, kinek apja Robin, a ganéseprőTony RobinsonHalmágyi SándorSzerednyey BélaLord Percy PercyTim McInnernyKassai KárolySelmeczi RolandIV. Richárd királyBrian BlessedVass GáborUjlaki DénesHarryRobert EastVégh PéterForgács PéterNarrátorPatrick Allen (hang)Both AndrásKorbuly Péter
2. évad
Szereplő Színész Magyar hangLord Edmund FeketeviperaRowan AtkinsonKálloy Molnár PéterBaldrickTony RobinsonSzerednyey BélaLord Percy PercyTim McInnernySelmeczi RolandI. Erzsébet, angol királynőMiranda RichardsonVándor ÉvaLord MelchettStephen FryKonrád Antal
3. évad
Szereplő Színész Magyar hangMr. E. FeketeviperaRowan AtkinsonKálloy Molnár PéterMr. K. Baldrick, parlamenti képviselő és LordTony RobinsonSzerednyey BélaGyörgy, a régens hercegHugh LaurieSzéles Tamás
4. évad
Szereplő Színész Magyar hangEdmund Feketevipera századosRowan AtkinsonKálloy Molnár PéterS. Baldrick közlegényTony RobinsonSzerednyey BélaGeorge hadnagyHugh LaurieSzéles TamásMelchett tábornokStephen FryKonrád AntalKevin Cunci kapitányTim McInnernySelmeczi Roland
Évadok és epizódok időrendi sorrendben
1. évad – Középkor (The Black Adder – 1983)
1. A jóslat (The Foretelling) Ebből a részből kiderül, hogy VII. Tudor Henrik átírta Anglia történelmét, és elődjét, III. Richárdot alaptalanul torz eszelősnek festette le. A fiktív sorozat szerint, Richárd unokaöccse, a yorki herceg vette át a hatalmat elődje halála után, és uralkodott 1498-ig. A történet 1485. augusztus 21-én, a Bosworthi csata előestéjén kezdődik, ahol megismerhetjük III. Richárd királyt, unokaöccsét, York hercegét, aki szintén Richárd, az ő fiait, a Walesi herceg Harryt és az Edinboroughi herceg Edmundot, és az ő két hívét, Percy Percyt, Northumberland lordját és Baldrickot, akinek apja Robin, a ganéseprő, és aki ettől az estétől Edmund szolgája lesz. Miután másnap sikerül elkésnie a már befejezőben levő csatából, Vipera egy bokor mögött vizelve észreveszi, hogy a lovát valaki el akarja lopni és levágja a fejét. Miután a sisakrostélyt felemeli, rájön, hogy a királyt ölte meg, aki éppen hazamenőben volt a győztes csatából. Miután Baldrickkal és Percyvel elrejtik a testet és a fejet egy parasztkunyhóban, egy sebesültbe botlanak, aki tízezer dukát fejében a segítségüket kéri. Miután Richárd herceg visszatér a királyi palotába a győzelem hírével, és miután Harry is megérkezik a király megtalált holttestével, Richárd lesz az új király IV. Richárd néven, Edmund pedig, mint királyi herceg, egy új nevet vesz fel, ő lesz a Fekete Vipera (eredetileg ő a Fekete Retek mellett dönt, de Baldrick tanácsára inkább Vipera lesz). Miután végigcsinál egy alapos stílusváltást, két váratlan vendéget talál a szobájában: a sebesült nemest, akit a jutalom fejében Percy rejtett el Edmundnál, és a király szellemét, aki visszatért kísérteni, és a vacsoránál Edmundot lebuktatni, de a herceg szerencséjére csak ő képes látni, vagy hallani őt. Miután az előző király gyilkosának vélt Tudor Henrik festményét végigviszik a termen, Edmund felismeri benne a sebesült nemest. A szobája ablakából meglátja, hogy Henrik ellovagol, utána megy, és három öregasszonyba botlik, akik egy üst fölé hajolva megjósolják neki, hogy ő lesz egy napon Anglia királya. Miután viszont boldogan ellovagol, az öregasszonyok egymás között megbeszélik, hogy ők azt hitték, hogy Tudor Henrik pont olyan lesz, mint aki előtte lovagolt, majd tévedésükkel szembesülve döbbenten összenéznek.
2. Királyi sarj (Born to be King) Nyitókártya: 1486-ban IV. Richárd dicső országlásának második évében az évben, midőn fizetőeszközként a marhát a tehénlepény váltotta fel, Richárd király szent keresztes háborúba indult a törökök ellen. Uralmát szeretett fiára, Henrik hercegre, mint kormányzóra bízta. Ványadt fiát, Edmundot pedig különleges feladattal bízta meg.
A király elutazik a kontinensre a törökök ellen harcolni. Távollétében Henrik herceg a helytartó, míg öccse, Edmund, a birkákra vigyáz, és a királyok arcképeit igazgatja a falon. Egy év múlva hír érkezik, hogy a király Szent Lénárd napjára hazatér, és Edmundot bízzák meg a Lénárd-napi mulatság megrendezésével. Hozzá is lát, de csak olyan szánalmas műsorszámokat szervez, mint a „szakállnélküli nő”, a „tyúkok, melyek tojást raknak” és az „ugráló zsidók Jeruzsálemből (Ritzberger ugrócsoport)”. Az egyetlen valamirevaló műsorszám Sir Dominic Fing és az együnk babot alapítvány önképzőköre által előadott ősi egyiptomi darab, a „Fáraó halála”. Megérkezik McAngus, a király hadvezére, akinek hálából odaajándékozzák Edmund földbirtokait, Roxburgh, Salkirk és Peebles megyéket. Edmund, hogy ezt megakadályozza, el akarja tenni láb alól McAngust, mégpedig úgy, hogy szerepet ad neki a színdarabban, amelyet átnevez a „skót halála” címre. Úgy tervezi, igazi tőröket csempész a kellékek közé, és a színészek majd a színpadon végeznek McAngus-szal, de közben kiderül, hogy a skót birtokában vannak a királyné szerelmes levelei, melyek megkérdőjelezik Henrik herceg atyai származását. Edmund ezt felhasználva akarja eltenni az útból bátyját, ezért megmenti McAngus életét. Csakhogy a dolog rosszul sül el: kiderül, hogy a levelek Henrik születése után 9 hónappal, de Edmund születése előtt íródtak... Mindeközben a király is megérkezik, és magyarázatot követel. Edmund azt állítja, hogy a levelek McAngus koholmányai, és kihívja egy párbajra, amit elveszít. Ám mégsem veszti életét, mert McAngus megkegyelmez neki, miután a Fekete Vipera felajánlotta vagyonát (a lova, a páncélja, az antik gatyapőcgyűjteménye, stb.). Végül azonban Edmund mégis megöli a skót hadvezért, mégpedig úgy, hogy ráveszi, dugja bele a fejét egy mozsárágyúba, amit azalatt ő elsüt.
3. Az érsek (The Archbishop) Nyitókártya: Anglia, 1487 – November. Az egyház és az udvar között dúl a háború, és Winchester grófja, Anglia legnagyobb földesura épp haldokol.
Miután a király sorra veszíti el a busás javadalmakat, melyeket haldokló nemesemberei mind az egyházra hagynak, elhatározza, hogy új érseket nevez ki, aki az ő céljait szolgálja majd. Jelöltje fia, Edmund herceg, aki elég alkalmatlan a feladatra. Sikertelen szökési kísérlete után felszentelik Canterbury érsekének, az angol egyház fejének. Lord Glawerny haldoklik, de vagyonát most a királyra hagyja, mert Edmund meggyőzi arról, hogy a pokolra kerülni nem is olyan rossz dolog. Így a király és az egyház megbékélnek. Két lovag egy félreértésnek köszönhetően elindul, hogy megölje az érseket, aki ezalatt a Ramesgati püspökkel (Lord Percy Percy) és Baldrick testvérrel azon munkálkodik, hogy pénzt szerezzen a hívektől. A lovagok rájuk törnek, de elmenekülnek egy titkos átjárón, mely a szomszédos apácazárdába vezet. Itt dulakodni kezdenek, aminek a rendfőnöknő vet véget. Edmund herceget kiközösíti mindhárom pápa, és soha többé nem lehet érsek. Ezután elhagyja a zárdát, és elmenekül szolgáival. Ez a rész a középkori egyházat kritizálja, valamint paródiája Becket Tamás történetének. Erre utalnak az anakronisztikus keresztes lovagok, a titkos átjáró, és a király megjegyzései.
4. A szakállkirálynő (The Queen of Spain's Beard) Nyitókártya: 1492-ben, miután XII. Randolph szász fejedelem meghalt, és megbukott a termeszek királynője, Európában eluralkodott a káosz. Birodalmak és kultúrák virágoztak fel és tűntek el. Férfiak pusztultak el honfitársaik kezétől, s a nőket közel hét ország katonái gyalázták meg hetente. Európában gyorsan peregtek az események, Angliáról nem is beszélve.
Richárd király hírét veszi, hogy szövetségese, Svájc lerohanta Franciaországot, ezért úgy dönt, hogy köt egy másik szövetséget a spanyolokkal, hogy két irányból mérhessenek megsemmisítő csapást a franciákra. A szövetség megerősítéséhez az angol király fiának el kellene vennie a spanyol király lányát, de Harry herceg már eljegyezte magát Leia hercegnővel Magyarországról, Ursula hercegnővel Brandenburgból, Beowulfa királynővel Izlandról, Karolina grófnővel Luxemburgból, Bertával Flandriából, Bertával Brüsszelből, Bertával Szász-Koburgból és Jenővel Észtországból. Eleinte Richárd király bosszankodik emiatt, de Lord Chiswick eszébe juttatja, hogy van még egy fia, Edmund. Miután az udvarban valamennyi jó nő Harryt szereti, Edmund boldogan vállalja a vőlegénységet. Csak azután gondolja meg magát, miután találkozik a menyasszonyával, aki öregebb, mint ő, kövér, alacsony, szakállas, és mindenhová egy idegesítő tolmács, Don Speekingleesh követi, mert ő maga nem beszél angolul. Hogy megmeneküljön a boldogtalanságtól, Edmund és hívei megpróbálnak kibúvót találni (homoszexuálisnak öltöztetik Edmundot, miután ez megbukik megpróbálják átmenetileg összeadatni egy parasztasszonnyal, aki férjezett, és végül beküldik éjszaka Baldrickot a hercegnő szobájába, hogy vegye el annak szüzességét), de minden kísérlet kudarcba fullad. Végül eljön az esküvő napja, amelyet egy hírnök zavar meg azzal az üzenettel, hogy Svájc és Franciaország békét kötöttek egymással, és együtt akarják lerohanni Angliát, ezért Richárd király kénytelen egy másik néppel, a magyarokkal szövetkezni mihamarabb. Ezért Harrynek le kell mondania az egyik éppen a palotában tartózkodó jegyeséről Leiaról, aki alacsony, hosszú barna haja és zöld szeme van, néhány foga azonban hiányzik, mivel Leia nyolcéves és még tejfogai vannak.
5. A boszorkánycsősz fősámán (Witchsmeller Pursuivant) Nyitókártya: Urunk 1495. évének őszén a Fekete Halál ismét végigsöpört Európán, Indiából némi nemi úton terjedt nyugat felé, végül átlépte a csatornát, és elérte Angliát. Naponta ezernyi áldozatot szedett.
Angliát pestis sújtja, a király is megbetegszik. A főurak tanácsa szerint az országot a boszorkányok veszélyeztetik, miattuk történik minden baj, ezért segítségül hívják a Boszorkánycsősz fősámánt. Edmund herceg kísérőivel elmegy a városba, hogy megkeresse Scott anyót, aki segíthet nekik ebben az ügyben. Ám kiderül, hogy Scott anyót megégette a Boszorkánycsősz fősámán, a cicájával együtt. Edmund sértegetni kezdi a Boszorkánycsőszt, akiről nem is sejti, hogy a háta mögött áll. Visszatérve a kastélyba jelentik, hogy a Boszorkánycsősz megérkezett, akiben Edmund rémülten ismeri fel az egyik embert a városból, aki hallotta, amit az inkvizítorról mondott. Egy csalással bevádolja Edmundot, hogy boszorkány, így tárgyalásra, boszorkányperre kerül sor. Lord Percyt is megvádolják, mint a sátán segédjét, és Baldrickot, mert tudja, hogy a répa nem fán nő. Három bizonyítékot találnak: „a bárányt evő macska”, a „beszélő ló” és egy nő, „kinek mopszlit nemzett”. Az ítélet alapján másnap meg akarják égetni Fekete Viperát, de a királyné egy kis woodoo babát ad Edmundnak, aki azt véletlenül beleejti a tűzbe, így a Boszorkánycsősz ég el a végén, és Edmund herceg a szolgáival együtt megmenekül.
6. A fekete liga (The Black Seal)