A Szlovákia mai területén működő magyar cserkészet története.
Kezdetek bélyegkép|150px|A komáromi cserkészcsapat megalakulásának emléktáblája 1910-ben Szilassy Aladár, felvidéki származású gyermekorvos a Budapesti Református Egyesületben kezdeményezte a cserkészet megszervezését, és így lett ő a magyar cserkészet egyik első vezetője. Szlovákia mai területén 1913-ban indult meg a magyar cserkészet – még a Magyar Cserkészszövetségen belül – a Zászlónk 1913. január 15-i számában közölt írás alapján. A szerző Radványi Kálmán, egy tanár volt, aki 'Táborba fiúk!' című írásával hódította meg az akkori diáksereget Komáromban is. 1913. május 23-án Komáromban megalakul Turul néven az első cserkészcsapat Karle Sándor paptanár parancsnoksága alatt öt őrssel. 1922-ben felvették a Jókai nevet. 1913. július 4-21. Vág és Vág-Duna nagyszabású tutajtábor Kralovántól Komáromig 105 résztvevőkkel. A komáromiak tutaját Turulnak nevezték el, viszont a sok Pista nevezetű komáromi fiú miatt "Pista-tutajként" is emlegették a résztvevők. Szeptember 24-én Pozsonyban Hornyák Odiló tanár vezetésével megalakult a főreáliskolai cserkészcsapat 23 taggal. Még ebben a hónapban Szomor József tanár szervezte meg a felső kereskedelmi iskola cserkészcsapatát. 1913 őszén a két alakuló szervezet, a Magyar Cserkész Szövetség és a Magyar Őrszemszövetség az Országos Cserkészőrszem Szövetségbe egyesült. 1919-ben aztán megalakult a Magyar Cserkészszövetség, de akkorra Felvidék már Csehszlovákia része volt. 1914 márciusában Rimaszombatban az egyesült protestáns főgimnázium csapatát Horváth Zoltán tanár és Szigeti-Benedek Gyula tanár alapították. Tagjai voltak Győry Dezső és Szombathy Viktor is. Április 14-én Losoncon a cserkészcsapatot Patak Károly gimnáziumi tanár alapította meg. Május 24-én Komáromban a csapat és a magyar cserkészet első csónakjának a felavatása. Komáromban volt az első magyar vízi cserkészcsapat. Június 11-én Komáromban a Jókai könyvnyomda Rt. nyomásában megjelent a "Cserkész-nótás-könyv" tetszetős kis füzet. Benne az előző évi tutajút valamint Komárom cserkésznótái. Az 1914-es esztendőben több településen (Rozsnyó, Besztercebánya, Eperjes, Léva) is megalakult a katolikus főgimnáziumi magyar cserkészet, amely a háború miatt megszűnt.
1914-ben a mozgalmat derékon törte a háború. A vezetők bevonultak, a csapatok igyekeztek a legkülönfélébb szolgálatokkal kivenni a részüket a háborús esztendők munkájából. A háború alatt a cserkészek Felvidéken is bekapcsolódtak a sebesültszállításba, adománygyűjtésbe és egyéb hasznos honpolgári szolgálatokba. 1916. május 7-én Rimaszombatban a három éve működő gimnáziumi cserkészcsapat hivatalos megalapítása. Az Országos Cserkészőrszem Szövetséget Lax A. Salvator budapesti cserkészparancsnok képviselte. A parancsnok Horváth Zoltán lett. 1917-ben a losonci cserkészcsapat parancsnokságát Scherer Lajos tanár vette át, aki azt 1931-ig vezette. Még ebben az évben Kassán Zerge néven a premontrei gimnáziumban alakult meg cserkészcsapat dr. Buczkó Emil paptanár parancsnoksága alatt. Később a csapat felvette a Rákóczi Ferenc nevet.
A két világháború között bélyegkép|jobbra|Cserkész kiállítás Amíg 1918-ban Komáromban és Rimaszombatban a politikai események hatása ellenére tovább működött a cserkészcsapat, addig Pozsonyban és Kassán a cserkészek szétszéledtek. A megmaradt magyar csapatoknak 1920-ban semmilyen központi szervezetük nem volt, fennmaradásukat csupán az tette lehetővé, hogy testgyakorló körök szakosztályaiként működtek. Antonín B. Svojsík prágai gimnáziumi tanár 1920-ban megalapította a Csehszlovák Cserkészszövetséget (Svaz junáků a skautů Republiky Československé – RČS). A magyar cserkészcsapatok ide (vagy a YMCA-ba) léphettek be, hogy biztosíthassák működésüket az akkori Csehszlovákiában.
1918-ban a Szlovenszkói Magyar Cserkészet első főtitkára Scherer Lajos. 1919 tavaszán Zsolnán megalakult az első szlovák cserkészcsapat, majd nemsokára Rozsnyón magyar cserkészcsapat is, Polgáry Miklós tanár parancsnoksága alatt.
1920-ban Losoncon az első csehszlovákiai magyar leánycserkészcsapat megalakítása a reformált reálgimnáziumban Scherer Lajos vezetésével. A leánycserkészcsapat Veres Pálné nevét viselte.
1921. január 8-án Losoncon elindult a Mi Lapunk ifjúsági lap Scherer Lajos gimnáziumi tanár és cserkészparancsnok szerkesztésében a Zászlónk hagyományait követve, de liberálisabb szellemben. Április 3-án a városban az első csapatközi megbeszélésre került sor Scherer Lajos vezetésével. Itt kimondták a Szlovenszkói Magyar Cserkészszövetség megalakításának szükségszerűségét. Március 25-én Pozsonyban Kiskárpátok Turista Egyesület Hornyák Odiló megalapította a cserkészcsapatot.
Júniusban Besztercebányán Kiszely Károly tanár parancsnoksága alatt működött a cserkészcsapat, míg Eperjesen Wallentinyi Samu, Peskó Ödön és Frenyó Lajos tanárok parancsnoksága alatt működött a cserkészcsapat az evangélikus főgimnáziumban. A leánycserkészcsapat Frenyó Lajos evangélikus lelkész parancsnoksága alatt működött. Ebben a hónapban Kassán dr. Buczkó Emil premontrei tanár szervezte újjá a Rákóczi cserkészcsapatot. 1924-ig működhettek, Konrády Lajos prépostkanonok alapította és vezette 1924-ig a Zrínyi Ilona leánycserkészcsapatot. Komáromban Karle Sándor főgimnáziumi bencés tanár parancsnoksága alatt működött a Jókai cserkészcsapat. A csapat addigi vízicserkészetét felváltotta a szárazföldi cserkészet. Szilágyi Mária polgári iskolai tanárnő leánycserkészcsapatának megszervezése is ebben a hónapban történt Komáromban és két évig működött. A kiképzésben nagy szerepet vállaltak a Turul cserkészcsapat őrsvezetői. Losoncon Madách és Veres Pálné cserkészcsapatok Scherer Lajos reálgimnáziumi tanár parancsnoksága alatt működtek. Rimaszombatban a Tompa cserkészcsapat Horváth Zoltán és Márton István tanárok vezetésével működött. Rozsnyón a Sajóvölgyi cserkészcsapat Polgári Miklós tanár vezetésével 1922 végéig működhettek. Zólyomban a fiúcserkészcsapat Puskás István református lelkész alatt működött rövid ideig.
1921. szeptember 10-én Léván Niedermann Ignác tornatanár parancsnoksága alatt alakult meg a cserkészcsapat. A csapatot 1923-ban feloszlatták. Rövid ideig Rimakokován, Katalinhután és Nagytapolcsányban ún. szabadcsapatok működtek. Szeptember 24-én Losoncon elfogadták a Szlovenszkói Magyar Cserkészszövetség (SzMCsSz) alapszabály-tervezetét. December 21-én a város polgármestere a SzMCsSz alapszabálytervezetet a kormányhoz felterjesztette jóváhagyás végett.
1922. március 22-én Losoncon a Szlovenszkói Magyar Cserkészszövetség ideiglenesen elkezdi működését. Nemsokára Pozsonyban is megkezdte működését az Ezermester cserkészcsapat Kaun Pál parancsnoksága alatt. A nyáron Létánfalván (Hernád partja) megtartották első magyar cserkész-szövetségi nagytábort 200 eperjesi, kassai és losonci cserkész részvételével. A Losonciak ekkor egy Tátrai gyalogtúra keretén belül vettek részt e táboron.
1923. április 19-én Losoncon a SzMCsSz alapszabályzatát elutasították, a SzMCsSz befejezi működését. Szeptember 14-én Eperjesen a magyar cserkészcsapat működését betiltó határozatot elfogadták. November 1-jén a Mi Lapunk közli Antonín B. Svojsík levelének magyar fordítását, mely alapján a magyar cserkészcsapatok beléptek a Csehszlovák Cserkészszövetségbe, kivéve a pozsonyi és a komáromi cserkészcsapatokat, amelyek csak 1927-ben léptek be a Csehszlovák Cserkészszövetségbe. 1923. május 23-án Komáromban a Jókai cserkészcsapat 10 éves jubileumát ünnepelte. Karle Sándor helyét szeptembertől egy évre Szívós Donát bencés tanár vette át. Ebben az évben berlini Ludwig Voggenreiter Verlag kiadó magyar osztályának köszönhetően Szlovákiában is megjelennek a magyar cserkészkiadványok. Scherer is ír két könyvet.
1924 szeptemberében Komáromban a Jókai cserkészcsapat parancsnoka egy évre Bíró Lucián bencés tanár lett. Kassán a cserkészcsapat ismételten feloszlott, kivéve a felsőipariskola magyar cserkészraját.
1925 tavaszán Prágában megalakult a Szent György Kör, az első sikeres öregcserkész szervezkedés. Júniusban Jókai-tábortüzet gyújtott minden táborozó cserkészcsapat a prágai Szent György felhívására. Szeptemberben Komáromban a Jókai cserkészcsapat parancsnoka egy évre dr. Hajdú Lukács bencés tanár lett. Ebben az évben alakult meg a Hasomér csapat izraelita fiúkból. Október 31. és november 1. között a Csehszlovák Cserkészszövetség központi tanácsának közgyűlését tartották, a magyar cserkészparancsnokok bevonásával. Ősszel Érsekújvárott a reálgimnáziumban megszervezték a magyar cserkészcsapatot. Parancsnokai Hornyák Odiló és Janson Jenő tanárok lett. Brnóban a műszaki főiskolán alakult meg a magyar cserkészek következő Szent György köre.
1926-ban Berlinben megjelent a Magyar Cserkész Naptára 1926 a berlini Ludwig Voggenreiter Verlag kiadó kiadásában, melyben Scherer Lajos is publikált. Az év húsvétján Pozsonyban megalakult a Kiskárpátok Turista Egyesület leánycserkészcsapata (pontosabban a már létező csapat leányraja) dr. Limbacher Rezsőné Peéry Anna parancsnoksága alatt. Tavasszal Negyeden a falusi cserkészcsapatot megalapították Rákóczi Ferenc néven a prágai főiskolás magyar cserkészek segítségével. Néhány hónapig működött. Vágfarkasdon is megalapították a saját cserkészcsapatukat Petőfi Sándor néven.
1926. július 1-9. között Liptószentivánon a fenyveserdőben rendezték meg a csehszlovákiai magyar cserkészek első csapatközi táborozását összesen 44 személlyel, mivel minden csapatból egy-egy őrsöt hívtak meg a prágai Szent György főiskolás cserkészek. A tábor végén Rákóczi-tábortüzet gyújtott minden táborozó cserkészcsapat. Augusztus 21-28. között Kanderstegban (Svájc) rendezték a 4. Nemzetközi Cserkészkonferenciát (azaz cserkésztiszti tábor). A csehszlovákiai magyar cserkészet fordulópontja volt ez. Jegyzőkönyvet adtak ki a csehszlovákiai magyar kisebbség cserkészeinek kérdéseiről a konferencia végén. Sir Robert Baden-Powell, a világmozgalom főcserkészének saját kezűleg írt levélben a megszületett egyezségről értesítette a Szent György Kört. Szeptemberben Komáromban a Jókai csapat parancsnoka ismét Bíró Lucián lett, aki a csapatot 1939-ig vezette. Losoncon ebben az évben megjelent a Csehszlovákiai magyar cserkészek daloskönyve. Pozsonyban kiscserkészraj alakult Marcell Zoltán vezetésével. November 7-én Füleken felavatták az első kilenc újoncot, és ezzel megalakult a füleki raj. Az év végén Kassán megjelent a farkaskölyök-mozgalom a csehszlovákiai magyar cserkészetben Vilkovszky Armand tisztviselő parancsnoksága alatt. A farkaskölyök, a fiúcserkész és leánycserkész rajok egyesüléséből Kassán újraalakul a Rákóczi csapat II. magyar csapat néven (az I. kassai csapat a szlovák rajokat foglalta egybe).
1927 januárjában Komáromban az addig függetlenül működő Jókai csapat belépett a Csehszlovák Cserkészszövetségbe. Májusban Pozsonyban a Comenius Egyetemen tanuló magyar cserkészek szintén megalakították a Szent György Kört. Vezető Lángh Jenő medikus lett. Május 1-jén Ipolyságban megalakult Mikszáth Kálmán néven az ipolysági magyar reálgimnázium cserkészcsapata. Vezetője Solčiansky Imre tanár lett, akitől a parancsnokságot szeptember 13-án dr. Horváth István tanár vette át. Később Hornyák Odiló tornatanár vette át a vezetést. A hónap utolsó napján az előzőleg megtárgyalt egyezményt a Csehszlovák Cserkészszövetség Főnöksége elfogadta, mellyel rendezte a magyar cserkészcsapatok helyzetét a szövetségen belül. Június 29-én újraéledt a magyar cserkészet Eperjesen. A fiúcserkészraj vezetését Fábry Viktor evangélikus lelkész, a Sáros leánycserkészrajét Kissóczy Józsefné vállalta fel. Később leánykiscserkészraj is alakult. Október 26-án Pozsonyban Turul néven vízicserkészcsapat alakul Kaun Pál parancsnoksága alatt, valószínűleg az Ezermester cserkészcsapatból. 1928-ig működött, feloszlása után megmaradt tagjai más cserkészcsapatokban működtek tovább.