Sértő Kálmán Zoltán (Bisse, 1910. szeptember 29.Máriagyűdi állami születési anyakönyv 27/1910.A Magyar életrajzi lexikon tévesen október 29-ét jelöli meg születésnapjaként. – Gyalu, 1941. június 15.) költő, író, újságíró.
Élete Szegényparaszti családba született, Sértő Jenő kisbirtokos és Tamás Julianna harmadik gyermekeként.Bartha Ákos: Egy mélytengeri hal szárazon. Sértő Kálmán – az „urbánus”, a népi, a hungarista. METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 2, 30. old. Szülőfalujában, Bissén járta ki az öt elemit, majd 4 évig katonáskodott. Szabadidejében az olvasás szenvedélyének hódolt. Leszerelésekor 1500 verssel tért haza, majd Pestre költözött.
A fővárosban pártfogókra talált a liberális polgári sajtó (Hatvany Lajos, Babits Mihály), a népi írók (Féja Géza, Németh László) és a fajvédők körében is. Első verseit az Est-lapok és a Társadalmunk című lap közölte, a Társadalmunk munkatársa lett. 1933-ban nagy sikere volt Falusi pillanat c. verses kötetének. Később mulatók, kocsmák, polgári szalonok „házi” népies költője lett, alkoholizmusa gyakran okozott botrányt. Megjelent verseiben a faji romantika, 1938 tavaszán a szélsőjobboldal táborához csatlakozott, a hungarizmus ideológiai áramlata mellé állt. Két újabb verseskötete szélsőjobboldali kiadóknál jelent meg, Fiala Ferenc támogatásával (Esett a hó és Aranykenyér). A Nemzetőr, majd az Összetartás munkatársa lett.
1941. június 15-én hosszú betegeskedés után hunyt el Gyalu községben, örök nyugalomra 1941. június 21-én szombaton délután 5 órakor helyezték Budapesten, a Kerepesi úti temetőben a református egyház szertartása szerint.
Művei bélyegkép|180px|Sértő Kálmán sírja Budapesten. Kerepesi temető: 50/1-3-23. Falusi pillanat (versek, Bp., 1933) Aranykenyér. Versek; Centrum, Bp., 1939 Esett a hó... Versek; "Összetartás", Mezőberény, 1939 Gyászjelentés; Bolyai Akadémia, Bp., 1940 (Bolyai könyvek) Számadó Ernő–Sértő Kálmán–Szerető Sándor: Új versek; Turul Ny., Bp., 1940 Ilyen az élet. Elbeszélések; Turul sajtóvállalat, Bp., 1940 Erdélyi József–Sinka István–Sértő Kálmán: Három csillag; ill. Fáy Dezső ; Stádium Ny., Bp., 1941 (Nemzeti könyvtár) Sértő Kálmán versei; sajtó alá rend. Gellért Vilmos, bev. Fiala Ferenc; Centrum, Bp., 1943 Utolsó roham; Sértő Kálmán Emlékbizottság, Montreal, 1982 Sértő Kálmán versei; előszó Fiala Ferenc; Dobszay, Dortmund, 1986 Hírért megszenvedtem. Versek, napló és elbeszélések; szerk. Medvigy Endre, Tüskés Tibor, összegyűjt., utószó Medvigy Endre; Püski, Bp., 1996
Források
Gellért Vilmos: Sértő Kálmán élete. Regényes életrajz; Könyv- és Lapkiadó Rt., Bp., 1941 (hasonmásban: 2002) Kacsmári Imre: Ki volt Sértő Kálmán?; Magyar Művészek Munkaműhelye, Bp., 1941 Dobszay Károly: Az igazság védelmében! Ki volt Sértő Kálmán?; Magyar Rezervátum, s.l., 1997 Bumeráng. Újabb adalékok a Sértő-vitához; szerk. Dobszay Károly; Magyar Rezervátum, s.l., 1997 "Holtan is, mindörökre él". In memoriam Sértő Kálmán; összeáll. Csontos Péter, szerk. Ambrus Pál; Sértő Kálmán Emléktársaság–Brusam, Bp.–Békéscsaba, 2003 "Holtan is, mindörökre él". In memoriam Sértő Kálmán, 1910–2005; szerk. Csontos Péter; Sértő Kálmán Emléktársaság, Bp., 2006 OSZK gyászjelentések Jegyzetek
Külső hivatkozások Egy oldal Sértő Kálmánról
Kategória:Magyar költők Kategória:Népi írók Kategória:Nyilaskeresztes Párt-tagok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Antiszemitizmus Magyarországon Kategória:1910-ben született személyek Kategória:1941-ben elhunyt személyek