Belgium vasúthálózatának hossza 3733 km, ebből 2934 km kétvágányú, 3286 km villamosított. 2023-ban a vonalakon 244,6 millió utas utazott, a teherszállítás 53,5 millió tonna volt. Nemzeti vasúttársasága a SNCB/NMBS.
Története 1835. május 5-én megnyílt Európa első vasútvonala Brüsszel-Groendreef/Allée verte és Mechelen között. Már 1830-ban felmerült egy vasút vagy csatorna építésének terve. A vasút megvalósíthatóságát Pierre Simons és Gustave De Ridder mérnökök vizsgálták. Az első vonatok Nagy-Britanniából importált Stephenson-mozdonyok voltak. A mozdonyokat Pijlnek (nyíl), Olifantnak (elefánt) és „Stephensonnak” (tervezőjéről elnevezve) nevezték el. Ezek vontatták a padkocsikat és a diligenciákat. Mechelenből visszatérve az Olifant mind a 30 kocsit vontatta. 1840-re Gent, Brugge, Oostende, Antwerpen, Mechelen, Brüsszel és Leuven összeköttetésbe került. A Liège-be, Monsba és Kortrijkba vezető vonalak részben elkészültek. 1843-ban, amikor a fő kelet-nyugati és észak-déli tengelyek elkészültek, a magánvállalatok engedélyt kaptak saját vasúti hálózatok építésére és üzemeltetésére. Ezek döntő szerepet játszottak az ország iparosításában.
1870-ben a belga állam 863 kilométer vasútvonalat birtokolt, míg a magánvállalkozások 2231 kilométert. 1870 és 1882 között a vasutakat fokozatosan államosították. 1912-ben 5000 kilométer állami tulajdonban volt, míg a magánvonalak hossza 300 kilométer volt. A teljes államosítást már akkor fontolgatták, de csak 1926-ban, az SNCB megalakulásakor hajtották végre. A társaságot SNCB (Société nationale des Chemins de Fer belges) vagy NMBS (Nationale Maatschappij der Belgische Spoorwegen) névre keresztelték, hasonlóan a 12 évvel később alapított francia vasúti hálózathoz, az SNCF-hez. 1958-ban a hálózat teljes egészében állami tulajdonba került. 1935. május 5-én az SNCB megkezdte a Brüsszel-Észak és Antwerpen-Központi állomás közötti 44 kilométer hosszú vonal villamosítását.
Infrastruktúra 2003-ban a hálózat 3518 kilométer vasútvonalat tett ki, amelyek mindegyike normál nyomtávolságú volt. Ebből a vasútvonalakból 2631 kilométer villamosított volt. A legtöbb villamosított belga vonal 3 kV egyenáramú felsővezetékes áramellátást használ, de a nagysebességű vonalak 25 kV váltakozó árammal vannak villamosítva, ahogyan az ország déli részén a közelmúltban villamosított vonalak is (Rivage – Gouvy és Dinant – Athus vonalak).
A belgiumi vonatok általában a bal oldali vágányon közlekednek. Ez ellentétben áll a közúti járművekkel, amelyek a jobb oldalon közlekednek, és bizonyíték a britek részvételére a vasúti hálózat kiépítésében a 19. században.
A vasúti hálózatot az Infrabel irányítja és tartja karban.
Üzletpolitika Belgium olcsó vasúti utazási politikát folytat. A belga állampolgárok, különösen a diákok és az idősebbek, ösztönzőket és olcsóbb viteldíjakat kapnak, hogy enyhítsék a ország közútjainak zsúfoltságát. A közszféra alkalmazottai ingyenes vagy jelentősen támogatott bérletet kapnak a vasúti ingázáshoz. Sok magánszférai munkáltató hozzájárul a bérlet költségéhez. 2023 januárja óta tilos a dohányzás minden vasútállomáson, minden pályán (zárt és nyitott területeken egyaránt) és az utasok számára fenntartott kocsikban.
Nagysebességű vasúti közlekedés Jelenleg az országban négy nagysebességű vasúti szolgáltatás működik, Brüsszel legnagyobb és legforgalmasabb állomásáról Brussels Southról indulnak a járatok: Az ICE és a Thalys vonatok Németország felé a HSL-2 és HSL-3 vonalakon Kölnön át Frankfurtig; A TGV vonatok Párizs felé; Az Eurostar vonatok London felé a St Pancras pályaudvarra; Ezen kívül még több, mozdony vontatású hagyományos InterCity is közlekedik az országban, igénybe véve útjuk során a nagysebességű vasútvonalakat is.
Az ország vasútvonalait 3000 V egyenárammal villamosították, de nagysebességű vasútvonalakon már 25 kV 50 Hz-es rendszert építették ki. A nagysebességű vasútvonalak hossza összesen 209 km.
Három vasútvonalon 300, eggyen pedig 260 km/h a megengedett legnagyobb sebesség.
Kapcsolódó szócikkek Belgium vasútállomásainak listája
Vasúti kapcsolata más országokkal Németország – azonos nyomtáv – eltérő áramrendszer 3 kV DC / AC Franciaország – azonos nyomtáv – eltérő áramrendszer 3 kV DC / 25 kV AC Luxemburg – azonos nyomtáv – eltérő áramrendszer 3 kV DC / 25 kV AC Hollandia – azonos nyomtáv – eltérő áramrendszer 3 kV DC / 1500 V DC
További információk
Jegyzetek
Források Belgium is fejleszti nagysebességű hálózatát 2004/4