A piroxének a láncszilikátok (inoszilikátok) csoportjába tartozó ásványok. Szerkezetükben az [SiO4]4--tetraéderek (melyekben egy Si4+ iont négy O2- ion vesz körbe egy tetraéder csúcsain elhelyezkedve) csúcsukkal összekapcsolódott zegzugos láncai között Mg2+, Fe2+, Ca2+, Mn2+, Li+, Al3+ és Na+ ionok találhatók olyan arányokban, hogy a pozitív ionok töltéseinek összege kiegyenlítse az [Si2O6]4- négy negatív töltését. A piroxéneknek a kationok méretétől függően létezik egy rombos és egy monoklin kristályrendszerű sora.
Az elnevezés a görög pyr (πυρ = tűz) és kszenosz (ξένος = idegen) összetételéből származik.
A rombos sor A rombos piroxéneket ortopiroxéneknek is nevezik.
ensztatit Mg2Si2O6 bronzit (Mg,Fe)2Si2O6 hipersztén (Fe,Mg)2Si2O6 orto-ferroszilit Fe2Si2O6
Az ensztatit, bronzit és hipersztén korlátlan elegyedésű izomorf sort alkot az Mg2Si2O6 és az Fe2Si2O6 között elvileg bármilyen aránnyal, de igen ritka az FeO-ot 60%-nál nagyobb arányban tartalmazó rombos piroxén. A vasban dús hipersztént ferro-hiperszténnek is nevezik. A rombos piroxének elsősorban ultrabázisos magmás kőzetekben: hiperszténitben, gabbróban, nóritban, melafirban és diabázban fordulnak elő, rendszerint olivin, spinell és diopszidos augit kíséretében. Az ensztatit és a bronzit inkább mélységi kőzetekben és meteoritokban, a hipersztén kiömlési kőzetekben (pl. andezitekben) is előfordul. A Börzsöny, Cserhát és a Mátra hegységekben hipersztén andezit, Szarvaskő mellett hipersztén gabbró található.
A monoklin sor A monoklin piroxéneket klinopiroxéneknek is nevezik.
a klinoensztatit-félék: klinoensztatit Mg2Si2O6 klinohipersztén (Fe,Mg)2Si2O6 klino-ferroszilt Fe2Si2O6 piegonit (Mg,Fe,Ca)2Si2O6
A klinoensztatit a szilikát meteoritokban igen gyakori, a klinohipersztén egyes bázisos magmatitokban fordul elő. A klinoferroszilit ritka ásvány, utómagmás (hidrotermális) működés eredményeképpen keletkezhet. A piegonit andezit és dácit lávakőzetek elegyrésze, de előfordul mélységi tholeiites kőzetekben is. A piegonitban a Mg és Fe mellett megjelenik a Ca kation is.
a diopszid-félék: diopszid CaMgSi2O6 hedenbergit CaFeSi2O6 johansenit CaMnSi2O6 spodumen LiAlSi2O6 jadeit NaAlSi2O6 egirin NaFe3+Si2O6
A diopszid összetételében az Fe2+ és Mg2+ iont Al3+, és Fe3+, esetenként Cr3+ is helyettesítheti. Tipikusan szkarn kőzetek ásványa, amelyek a Ca-ban gazdag üledékekből vagy üledékes kőzetekből hő hatására képződnek. A hedenbergit igen ritka tisztán, többnyire tartalmaz Mg-ionokat is. A magnetit ércesedést kísérő, kontakt pneumatolizissel keletkezett ásványtársulások jellegzetes tagja. Alkáli magmás kőzetekben is előfordul. Az egirin az augithoz közeli kémiai összetételű piroxén, amelyben Na+ és Fe3+ szerepelnek kationként; átmeneti, folyamatos elegysor végét képezi mind a diopszid, mind pedig az augit felé. A leggyakoribb alkáli piroxén. Na-ban gazdag alkáli kőzetekben: alkáli gránitban, ijolitban, eleolitban, szienitben fordul elő, illetve ezek kiömlési változataiban: alkáli trachitban és fonolitban (Mecsektető).
és az augit-félék: fassait Ca8Mg6(Fe3+,Ti)Al(Si14Al2O48) diallág Ca7Fe2+Mg6Fe3+Al(Si14Al2O48) augit (Ca,Na)7Fe2+Mg6(Al,Fe3+,Ti)2(Si14Al2O48)
A fassait kontakt metamorf ásvány. A diallág fontos mélységi magmás kőzetalkotó elegyrész: gabbrók, piroxenitek és peridotitok kőzetalkotója. A fassait és diallág átmeneti tagok a diopszid és augit között. Kationjaik között Ca, Fe2+, Fe3+, Mg, és Al is előfordul. Az augit a leggyakoribb monoklin piroxén, egyben a legfontosabb kőzetalkotók egyike. Ca, Na, Fe2+ és Mg, valamint Al, Fe3+, és Ti is szerepel kationjai között. Ultrabázisos és bázisos kőzetek lényeges elegyrésze, de járulékos ásványként jelen lehet majdnem minden magmás kőzettípusban. Képződik kontakt metamorfózissal is, és megtalálható a szilikát meteoritokban is. A piroxéncsoport a IV. Szilikátok ásványosztályhoz tartozó, az ino- vagy láncszilikátokon belül [Si2O6]4--csoportokat tartalmazó tagjait foglalja elkülönült, önálló csoportba, melyek rombos vagy monoklin kristályrendszerben kristályosodnak. Általános képletük: ABZ2O6 ahol A= Ca, Fe, Li, Mg, Na; míg a B= Al, Cr, Fe3+, Fe2+, Mg, Mn2+; és Z= Al, Si.
A piroxéncsoport tagjai
jobbra|350px|bélyegkép|Aegirin kristályosodás
Aegirin (névváltozatai: akmit, egirin) NaFe3+Si2O6 Sűrűsége: 3,52 g/cm³ Keménysége: 6,0-6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint) Színe: zöld, zöldesfekete, barnásvörös, fekete Fénye: gyantás vagy üvegfényű Pora: sárgásszürke Átlátszósága: opak Kémiai összetétele: Nátrium (Na) =10,0% Vas (Fe) =24,2% Szilícium (Si) =24,3% Oxigén (O) =41,5%
Augit (névváltozata: fassait) (Ca,Na, Mg,Fe,Al,Ti)2(Si,Al)2O6
Diopszid CaMgSi2O6
Ensztatit Mg2Si2O6
Esseneit CaFe3+AlSiO6 Sűrűsége: 3,54 g/cm³ Keménysége: 6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint) Színe: vöröses barna Fénye: üvegfényű Pora: fehér Átlátszósága: opak Kémiai összetétele: Kalcium (Ca) =16,2% Alumínium (Al) =10,9% Vas (Fe) =22,6% Szilícium (Si) =11,4% Oxigén (O) =38,9%
Ferroszilit (Fe2+,Mg)2Si2O6 Sűrűsége: 3,95 g/cm³ Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint) Színe: színtelen, zöld, sötétbarna Fénye: üvegfényű Pora: barnásszürke Átlátszósága: áttetsző vagy opak Kémiai összetétele: Magnézium (Mg) =10,5% Vas (Fe) =24,0% Szilícium (Si) =24,2% Oxigén (O) =41,3%
Hedenbergit CaFe2+Si2O6 Sűrűsége: 3,55 g/cm³ Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint) Színe: barnászöld, szürkészöld, sötétzöld, fekete Fénye: üveg vagy gyöngyházfényű Pora: világoszöld Átlátszósága: opak Kémiai összetétele: Kalcium (Ca) =16,2% Vas (Fe) =22,5% Szilícium (Si) =22,6% Oxigén (O) =38,7%
Hipersztén (Mg,Fe2+)2Si2O6
Jadeit Na(Al,Fe3+)Si2O6 Sűrűsége: 3,3 g/cm³ Keménysége: 6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint) Színe: fehér, szürkészöld, zöld Fénye: üvegfényű Pora: fehér Átlátszósága: opak Kémiai összetétele: Nátrium (Na) =11,2% Alumínium (Al) =11,8% Vas (Fe) =2,7% Szilícium (Si) =27,4% Oxigén (O) =46,8%
Jervisit (Na,Ca,Fe2+)(Sc,Mg,Fe2+)Si2O6 Sűrűsége: 3,22 g/cm³ Keménysége: 6,0-7,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint) Színe: világoszöld Fénye: üvegfényű Pora: fehér Átlátszósága: opak Kémiai összetétele: Nátrium (Na) =6,2% Kalcium (Ca) =5,4% Szkandium (Sc) =12,1% Magnézium (Mg) =3,2% Vas (Fe) =5,0% Szilícium (Si) =25,1% Oxigén (O) =43,0%
jobbra|300px|bélyegkép|Johannsenit Johannsenit CaMnSi2O6 Sűrűsége: 3,56 g/cm³ Keménysége: 6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint) Színe: zöldesszürke, barna, barnásfekete Fénye: üvegfényű Pora: zöldesszürke Átlátszósága: áttetsző vagy opak Kémiai összetétele: Kalcium (Ca) =16,2% Mangán (Mn) =22,2% Szilícium (Si) =22,8% Oxigén (O) =38,8%
Kanoit (Mn2+,Mg)2Si2O6 Sűrűsége: 3,66 g/cm³ Keménysége: 6,0-7,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint) Színe: barnásvörös, rózsaszínes barna Fénye: üvegfényű Pora: világosbarna Átlátszósága: áttetsző Kémiai összetétele: Magnézium (Mg) =4,9% Mangán (Mn) =33,4% Szilícium (Si) =22,8% Oxigén (O) =38,9%
Klinoensztatit Mg2Si2O6 Sűrűsége: 3,4 g/cm³ Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint) Színe: Színtelen, zöldessárga, zöld, sárgásbarna Fénye: gyöngyházfényű Pora: zöldesszürke Átlátszósága: áttetsző vagy opak Kémiai összetétele: Magnézium (Mg) =24,2% Szilícium (Si) =28,0% Oxigén (O) =47,8%
Klinoferroszilit (névváltozat: klinohipersztén) (Fe2+Mg)2Si2O6 Sűrűsége: 4,0 g/cm³ Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint) Színe: színtelen, zöld, barna Fénye: üvegfényű Pora: fehér Átlátszósága: áttetsző vagy opak Kémiai összetétele: Magnézium (Mg) =4,9% Vas (Fe) =33,8% Szilícium (Si) =22,6% Oxigén (O) =38,7%
Kozmoklor (névváltozat: krómdiopszid, ureyit) NaCr3+Si2O6
Namansilit NaMn3+Si2O6 Sűrűsége: 3,6 g/cm³ Keménysége: 6,0-7,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint) Színe: barnásvörös, ibolyavörös Fénye: gyöngyházfényű Pora: barnásvörös Átlátszósága: áttetsző vagy opak Kémiai összetétele: Nátrium (Na) =10,0% Mangán (Mn) =23,9% Szilícium (Si) =24,4% Oxigén (O) =41,7%
Natalyit Na(V3+,Cr3+)Si2O6 Sűrűsége: 3,55 g/cm³ Keménysége: 7,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint) Színe: sárgászöld, világoszöld Fénye: üvegfényű Pora: zöld Átlátszósága: áttetsző Kémiai összetétele: Nátrium (Na) =10,2% Vanádium (V) =16,9% Króm (Cr) =5,8% Szilícium (Si) =24,9% Oxigén (O) =42,2%
Omfacit (Ca,Na)(Mg,Fe2+Al)Si2O6 Sűrűsége: 3,34 g/cm³ Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint) Színe: sötétzöld Fénye: bársonyos Pora: zöldesfehér Átlátszósága: opak Kémiai összetétele: Kalcium (Ca) =11,4% Nátrium (Na) =3,3% Magnézium (Mg) =6,9% Vas (Fe) =2,6% Szilícium (Si) =26,6% Oxigén (O) =45,2%
Pigeonit (Mg,Fe2+Ca)(Mg,Fe2+)Si2O6 Sűrűsége: 3,38 g/cm³ Keménysége: 6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint) Színe: barna, zöldesbarna, fekete Fénye: üvegfényű Pora: világosszürke Átlátszósága: opak Kémiai összetétele: Kalcium (Ca) =1,8% Magnézium (Mg) =14,9% Vas (Fe) =14,8% Szilícium (Si) =25,6% Oxigén (O) =43,7%
Spodumen (névváltozat: kanzit vagy kunzit, hiddenit) LiAlSi2O6
Jegyzetek
Források Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. Budapest. 1987. Koch Sándor, Sztrókay Kálmán Imre: „Ásványtan II.” Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 694–699. o., (2. kötet), (összkiadás), (1994), 5. kiadás. http://www.webmineral.com Koch Sándor, Sztrókay Kálmán Imre, Grasselly Gyula: Ásványtan Tankönyvkiadó, Budapest, 1967.
Kategória:Inoszilikátok