jobbra|thumb|300px|Az Európai Unió bővítésének folyamata
Az Európai Unió bővítése az Európai Unió növekedése a hat alapító tagtól a 27 jelenlegi tagállamig (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Dánia, Írország, Görögország, Portugália, Spanyolország, Ausztria, Finnország, Svédország, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Horvátország).
A csatlakozni kívánó tagállamoknak fontos gazdasági és politikai feltételeknek kell megfelelniük (koppenhágai kritériumok), valamint minden tagállamnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a csatlakozási kérelmet.
Története + Az EU-hoz, az ESZAK-hoz vagy az EK-hoz irányuló csatlakozási kérelmek Jelentkező Benyújtva Státusz Albánia ATárgyalás Ausztria Belgium Alapító Bosznia-Hercegovina B Jelölt Bulgária Ciprus Csehország Dánia Visszavonva Egyesült Királyság Vétózva Észak-Macedónia A Tárgyalás Észtország Finnország Franciaország Alapító Görögország Georgia BJelölt Hollandia Alapító Horvátország Izland Visszavonva Írország Visszavonva Koszovó C Jelentkező Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Alapító Magyarország Marokkó Elutasítva Málta Befagyasztott Moldova ATárgyalás Montenegró ATárgyalás Norvégia Visszavonva Visszavonva Visszavonva Nyugat-Németország Alapító Olaszország Alapító Portugália Románia Spanyolország Elutasítva Svájc Visszavonva Svédország Szerbia ATárgyalás Szlovákia Szlovénia Törökország EBefagyasztott tárgyalások Ukrajna ATárgyalás
Kezdetek 1950. május 9-én a német származású francia külügyminiszter, Robert Schuman bemutatta előterjesztését az egyesült Európáról, amit Schuman-deklarációként ismerünk. Ezt tekintjük a mai Európai Unió kezdetének. 1951-ben az EU előfutárát, az Európai Szén- és Acélközösséget alapították meg a Benelux államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg), az NSZK, Franciaország és Olaszország. 1958-ban a hat ESZAK-tagállam létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget, a későbbi Európai Közösséget.
Bővítések 1973-ban Dánia,beleértve Grönlandot is Írország és az Egyesült Királyságbeleértve Gibraltárt is csatlakozott (első bővítés). 1981-ben Görögország csatlakozott (második bővítés). 1985-ben Grönland a hat évvel korábban Dániától kapott önrendelkezési jogával élve népszavazást követően kilépett az EK-ból. 1986-ban Spanyolország és Portugália csatlakozott (harmadik bővítés). 1990-ben Németország újraegyesült, ezzel a volt NDK területe és lakossága is uniós taggá vált.
A vasfüggöny és a berlini fal megszűnése 1989-ben történelmi lehetőséget adott a későbbi bővítésekre. Az Európai Közösség gyorsan kiépítette diplomáciai kapcsolatait a közép- és kelet-európai államokkal. (Magyarország már 1988-ban felvette a diplomáciai kapcsolatokat az Európai Gazdasági Közösséggel.) A Phare-program pénzügyi segítséget nyújtott a jövőbeni csatlakozóknak a gazdasági reformjaik végrehajtására.
1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozott (negyedik bővítés). 2004-ben Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozott (ötödik bővítés, első rész). 2007. január 1-jén Bulgária és Románia, miután 2005. április 25-én aláírták a csatlakozási szerződést, az Európai Unió teljes jogú tagjává váltak (ötödik bővítés, második rész). 2013. július 1-jén csatlakozott Horvátország. 2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból.
Tervek thumb|300px|
Tagjelöltek Törökország az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, bár csatlakozásának időpontjára nincs konkrét becslés. Számos jelenlegi tagországban jelentős ellenállás van Törökország tagságával szemben.
Észak-Macedónia az Európai Unió hivatalos tagjelöltje 2005. december 17. óta, azonban a csatlakozási tárgyalások elindítását a Görögországgal való rendezetlen viszonya (elsősorban a korábbi „Macedónia” név miatti vita) okán az utóbbi ország sokáig blokkolta, amihez 2012 decemberében Bulgária is csatlakozott. Miután a névvita 2019-ben megoldódott, a felvételi folyamat is folytatódott.Mostantól nincs olyan ország, hogy Macedónia, Észak-Macedónia van helyette – 444.hu, 2019. február 12. A csatlakozási tárgyalásokat 2022. július 19-én nyitották meg.
Szerbia 2009. december 22-én nyújtotta be csatlakozási kérelmét, 2010. október 25-én pedig az EU külügyminiszterei felkérték a Bizottságot a tárgyalások megkezdésére, ami november 24-én meg is kezdődött. A tagjelölti kérelmet 2012 márciusában fogadták el. A tárgyalások 2014. január 21-én kezdődtek.
Montenegró 2010. december 17-én vált tagjelöltté. A tárgyalások 2012. június 29-én kezdődtek.
Albánia 2014 júniusától hivatalos tagjelölt, a csatlakozási tárgyalásokat 2022. július 19-én nyitották meg.
Ukrajna 2022. június 23-án megkapta a tagjelölti státuszt. A tárgyalások 2023 decemberében kezdődtek.
Moldova 2022. június 23-án megkapta a tagjelölti státuszt. A tárgyalások 2023 decemberében kezdődtek.
Bosznia-Hercegovina 2022. december 15-én megkapta a tagjelölti státuszt.
Grúzia 2023. decemberében kapta meg a tagjelölti státuszt.
Potenciális tagjelöltek Koszovó beadta a csatlakozási kérelmet.
További országok Andorra, Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia, San Marino, Svájc és a Vatikán nem tagállamok, de külön megállapodásokat kötöttek az Unióval.
Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai Svájc kivételével az Európai Gazdasági Térséget létrehozó egyezmény részesei, ezek az országok részesei a közös piacnak.
Az Európai Unió 1975 óta együttműködik 77 egykori gyarmati országgal az afrikai, karib és csendes-óceáni régióból az ACP program keretében.
Az Egyesült Királyság 1973. január 1-jén csatlakozott az Unió elődjének számító Európai Gazdasági Közösségbe, majd 2020 január 31-én kilépett.
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz Izland csatlakozása az Európai Unióhoz Szerbia csatlakozása az Európai Unióhoz Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz
Külső hivatkozás Az európai uniós csatlakozás folyamata lépésről lépésre, 2020. október –