Perecseny (, , ) város Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése Ungvártól 20 km-re északkeletre, a Turja-folyónak az Ungba torkollásánál fekszik.
Története Az ősi település a középkorban a nevickei és az ungvári vár tartozéka. 1378-ban Közép-Szolnok vármegyei település. 1417-ben az itteni birtokról elhajtott tíz ökör és két ló tárgyában ellenőrzést tartottak Báthori Szaniszló fia, István számára Kusalyi Jakcsi György fia, János ellen.Lelesz, C. 181. f. 7. nr. 60. és B. 179. f. 17. nr. 45. 1435-ben Kraszna vármegyei település. 1475 körül 47 forintnyi évi adót fizetett, ezek szerint népes helyiség lehetett. Báthori Miklós jobbágyait adóztatták meg.V. ö. Csánki, I. k. 562. l. és e mű I. k. 180. l. 1475 körül megint Közép-Szolnok vármegyei, majd később állandóan Kraszna vármegyei helység volt.
1533-ban Perecseny egy évi tizedét Báthori Istvánnak adományozta Statilius, erdélyi püspök. Ebben az évben 14 kapuszámnyi adót fizettek Báthori Imre jobbágyai. Báthori Andráséi 12, Báthori Miklós özvegyéi 8, Báthori Farkaséi 5 és Báthori Jánoséi 3,5 kapuszámnyit. Ezen 42,5 kapun kívül találtak itt még 4 bírót, 33 szegényt, 13 servitort és 13 új házat. A birtokot 1576-ban a Bánfiaknak adományozta S. Báthori István.
1604-ben 12 jobbágyházat adóztattak meg Lónyai István részéről; 1605-ben Erdőteleki Zsigmond részéről is megadóztattak 1/4 telket. 1623-ban városi rangot szerzett a település.
Református templomát 1668-ban kezdték építeni kőből, de a tatárjárás miatt a lakosság kénytelen volt később befejezni.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PERECSÉNY. Orosz falu Ungvár Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai ó hitüek, fekszik Ung vize mellett, határja jó termékenységű, vagyonnyai is jelesek, első osztálybéli.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Perecseny, orosz f., Ungh vgyében, ut. p. Ungvárhoz északra 2 1/2 mfdnyire, az Ungh mellett: 70 r., 754 g. kath., 76 zsidó lak. Görög kath. paroch. templom. Márvány és mészkőbánya. Udvarbirói hivatal. F. u. a kam.”
A trianoni békéig Ung vármegye Perecsenyi járásának székhelye volt. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938-tól ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Határában márványt és mészkövet bányásznak. 2020-ig a Perecsenyi járás székhelye volt.
Népessége 1910-ben 2534 lakosából 1447 ruszin, 605 magyar és 179 német volt.
Közlekedés A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Látnivalók Egykori református templomának nevezetessége egy Báthory-sírkő, a templom ma már nem működik. Barokk temploma 1750-ben épült.
Híres emberek Itt született 1902. március 13-án Ungvári Lajos, Kossuth-díjas szobrászművész.
Jegyzetek
Források
Dr. Petri Mór.: Szilágy vármegye monográphiája IV. kötet
Galéria
Kategória:Az Ungvári járás települései Kategória:Ung vármegye települései