A társadalmak gazdasági rendszerekbe szerveződnek az alapján, hogy hányféle módon lehet megválaszolni a mit?, hogyan?, és kinek? kérdését. A közgazdaság pedig tanulmányozza a különféle gazdasági mechanizmusokat, módszereket, melyeket a társadalmak a szűkös erőforrások elosztására használnak.

Az elméleti gazdaságtan alapvetően két eltérő gazdaságszervezési módszert különböztet meg egymástól: piacgazdaság, ahol az egyének és a vállalkozások hozzák meg a döntéseket; valamint az utasításos gazdaság, ahol a hierarchia csúcsán a kormányzat döntései állnak.

Tiszta piacgazdaság A piacgazdaságban (tőkés gazdasági rendszer, idegen szóval: kapitalizmus, angolul: market economy) az egyének és a magántulajdonban levő vállalatok hozzák meg a termelést és a fogyasztást érintő döntéseket. A leggyakoribb tulajdonforma a magántulajdon. A vállalatok a legnagyobb nyereséget, profitot hozó fogyasztási cikkeket részesítik előnyben, ezen áruk előállításához költségminimalizáló stratégiát követnek. Az egyének a munkával megkeresett munkabérüket, illetve a különböző tulajdonokból származó jövedelmeiket költhetik el, s ezzel döntenek a fogyasztásról. Végeredményben a vállalatok kínálatának és a háztartások keresletének kölcsönhatása határozza meg a piacon értékesített termékek árát és az eladott mennyiséget. Hosszú távon a legműködőképesebb és fenntarthatóbb gazdasági modell.

Számos irányzata létezik. Szélsőséges formája a laissez-faire gazdaság. Az általa okozott társadalmi egyenlőtlenséget és kizsákmányolást tompító változata pedig a szociális piacgazdaság.

Utasításos gazdaság

Az utasításos gazdaságban (közismertebb nevén: tervgazdálkodás, angolul: command economy) a kormányzat hozza meg az összes fontos döntést a termelésről, elosztásról (a mit, hogyan, és kinek kérdésekkel kapcsolatos döntések alapvetően állami előírások formáját öltik). A legfőbb termelési tényezők (föld, tőke) állami tulajdont képeznek.

A tiszta központi gazdaság a piacgazdasággal szemben nem képest nem ösztönöz hatékonyságra, ellenben képes kezelni a piac által figyelembe nem vett negatív jelenségeket (recesszió, gazdasági válság, munkanélküliség és mások).

Vegyes gazdaság A mai modern gazdaságokat vegyes gazdaság (mixed economy) jellemzi. Ezek elsődleges szabályozó mechanizmusa a piaci árrendszer, azonban ezt kiegészítik az állami beavatkozások (adóztatás, transzferek, monetáris szabályozás) a piaci kudarcok korrigálása, elkerülése érdekében.

Gazdasági rendszerek listája Az alábbi etimológiai lista ábécé-sorrendben felsorolja a lehetséges gazdasági rendszereket anélkül, hogy kísérletet tenne a hierarchizálásra. Ha egy adott rendszernek több neve van, a többi is megtalálható mellette.

Anarchizmus Anarcho-kapitalizmus Anarchokommunizmus ismert még Liberális szocializmus, Liberális kommunizmus és Baloldali anarchizmus néven Autokrácia Ázsiai termelési mód Buddhista gazdaság jobbra|bélyegkép|265px|A jólét kulcsa a pénz. William McKinley amerikai elnök kampány plakátja (1900)Csere gazdaság Feudalizmus Gandhi gazdaság Hagyományos gazdaság Hiánygazdaság Kapitalizmus Kolonializmus Kommunizmus Koordinátorizmus Létfenntartó gazdaság Merkantilizmus Neokolonializmus Piaci szocializmus ismert még Szocialista piacgazdaság néven Ökokapitalizmus Öngazdálkodás Részvételi gazdaság Szociális piacgazdaság Szintetikus gazdaság Tervgazdálkodás Vegyes gazdaság

Jegyzetek

Kategória:Gazdaság