Pikler Gyula (Temesvár, 1864. május 21. – Ecséd, 1937. november 28.Halálesete bejegyezve az ecsédi polgári anyakönyv 65/1937. folyószáma alatt.) magyar jogbölcsész, egyetemi tanár, a Társadalomtudományi Társaság tagja. A pozitivista állam- és jogbölcselet egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb hatású, külföldön is ismert hazai képviselője. Hatására és az ő személye körül jött létre 1908-ban a Galilei Kör Budapesten, amelyhez elsősorban a haladó szellemű értelmiségi fiatalok csatlakoztak. Csunderlik Péter: „Figyeljetek és jól átkozzatok" - A Galilei Kör „antimilitarista" tevékenysége az első világháború alatt (1914-1918) , academia.edu
Életpályája Kispolgári bánsági zsidó családba született,Magyar Zsidó Lexikon (1929) Szociológia szócikke Pikler Lipót és Singer Jozefin gyermekeként. A gimnáziumot Ungváron, az egyetemi tanulmányait a pesti egyetem jogi karán végezte el. Közben 1884 és 1891 között a képviselőház segédkönyvtárnoka volt. 1886-ban a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert. 1891-től a budapesti egyetemen címzetes rendkívüli tanár, 1896-ban rendkívüli tanár, 1903-tól 1920-ig rendes tanár volt a jog- és állambölcselet tanszéken.
Kiváló pályatársakkal működött együtt a századelőn, 1900-ban Jászi Oszkárral, Pulszky Ágosttal, Vámbéry Rusztemmel, Somló Bódoggal megindította a Huszadik Század című polgári radikális társadalomtudományi folyóiratot, s egy évvel később már meg is alapították a Társadalomtudományi Társaságot. 1901-től alelnöke, 1906-1920 között elnöke volt ennek a társaságnak. Pozitivista felfogása miatt évekig harcban állt a konzervatív és klerikális irányzatok képviselőivel, számos támadás is érte nézetei miatt, még a képviselőházban is. Fő művének a Jog keletkezéséről és fejlődéséről című kötete tekinthető, amelyben az állam és jog lényegét meghatározó elméletét fejti ki saját nézetei alapján. 1910 után csendesen visszavonult a közéleti szerepléstől, és tudományos munkásságának java részét a lélektan és a pszichofiziológia terén fejtette ki. Élete során számos folyóiratban publikált jogbölcseleti, szociológiai témában, többek között a Huszadik század, a Századunk és a Jogtudományi Közlöny hasábjain.
1919 tavaszán egészségi állapota miatt szabadságot kért és Bécsbe távozott. A Tanácsköztársaság bukása után, 1925-ben, végérvényesen nyugdíjazták.Pikler Gyula (Temesvár, 1864. máj. 21. – Bp., 1937. nov. 28.): jogbölcsész, egyetemi tanár. , arcanum.hu Felesége Spitzer Anna volt. Élete hátralévő éveiben visszavonultan, családja ecsédi birtokán élt., ahol látásfiziológiai megfigyelésekkel és kísérletekkel foglalkozott, amelyeket német nyelven publikált is. 1937. november 28-án, délelőtt 9 órakor hunyt el Budapesten, szívkoszorúér-meszesedés következtében. Otthona ma az ecsédi óvodának ad helyet.Szecskó Károly: Pikier Gyula emlékezete, Hevesi Szemle 1989 / 3. szám, library.hungaricana.hu
Társasági tagság Társadalomtudományi Társaság
Főbb művei Ricardo. Jelentősége a közgazdaságtan történetében. Elméleti tételeinek bírálatos magyarázata és továbbfejlesztésök áttekintése; MTA, Bp., 1885 Ricardo: jelentősége a közgazdaságtan történetében: érték- és megoszlástana. Budapest: Egyetemi Ny., 1885. 190 p. Bevezető a jogbölcseletbe. Budapest: Athenaeum, 1892. XXXII, 166 p. A jog keletkezéséről és fejlődéséről – 1897 Az emberi egyesületek és különösen az állam fejlődése: az igazságosságról általában : folytatásul A jog keletkezéséről és fejlődéséről c. könyvhöz. Budapest:Politzer Zsigmond, 1897. 145 p. Az emberi egyesületek. [Budapest]:[Politzer Zsigmond], . 203 p. A "Jus" szó eredete és fogalmi és nyelvi rokonai. Budapest: Politzer Zsigmond, 1898. 24 p. A büntetőjog bölcselete: Pikler Gyula előadásai. 2. kiadás. Budapest: Politzer Zsigmond, 1898. 146 p. A jótékonyság központosítása – 1900 Das Grundgesetz alles neuro-psychischen Lebens. Leipzing: Johann Ambrosius Barth, 1900. XVI, 254 p. Az emberi egyesületek és különösen az állam keletkezése és fejlődése : 1. folytatás "A jog keletkezéséről és fejlődéséről" c. könyvhöz, – 1905 A büntetőjog bölcselete: második folytatás A jog keletkezéséről és fejlődéséről c. könyvhöz. 6. kiadás. Budapest: Politzer, 1908. VI, , 128 p. A lélektan alapelvei – 1909 A lelki élet alaptörvényei – 1910 A büntetőjog bölcselete. 7. jav. kiadás. Budapest: Grill, 1910. 161 p. A jog keletkezéséről és fejlődéséről. Budapest:Grill, 1911. IX, 301 p. Sinnesphysiologische Untersuchungen. Leipzig: J. A. Barth, 1917. VIII, 515 p. Theorie des Gedächtnisses: Mit einer kritischen Anwendung auf W. Köhlers "physiologische Theorie des Sukzessivvergleichs" und die gegenwärtige "Gestaltpsychologie" überhaupt. Leipzig: J. A. Barth, 1926. 43 p.
Jegyzetek
Források Nagy Endre: Magyar szociológiatörténet. Egyetemi jegyzet.
Pikler Gyula életrajza. Országgyűlési Könyvtár - Magyar Jogi Portál. Pikler Gyula digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban.
További információk Tudós tanárok az egyetemen, ELTE portál Dienes Valéria: Pikler Gyula pszichológiája, Nyugat, 1911/7. sz. [ Pikler Gyula, MÉL] Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Katalógusa
Pikler Endre: Pikler Gyula életműve 1864 – 1937 (Bp., 1938) Szabó Imre: A burzsoá állam- és jogbölcselet Magyarországon (Bp., 1955) Horváth Zoltán: Magyar századforduló (Bp., 1961)
Irodalom
Loss Sándor: A jogbölcselet és a lélektan vonzáskörében. Pikler Gyula társadalom- és jogbölcselete. In: Portrévázlatok. A magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből. Miskolc, Prudentia Iuris, 1995. 45-62. p. Pikler Endre: Pikler Gyula életműve. = Századunk, 1938. XIII. évf. 2-3. sz. 53-71. p. Szabadfalvy József: Pikler Gyula (1864-1937) In: Magyar jogtudósok, V. kötet. Hamza Gábor, Siklósi Iván (szerk.) ELTE Eötvös kiadó. Budapest, 2015. 81-93. p. Szabó Imre: Pikler Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1973. (A múlt magyar tudósai) 183 p.
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar jogtudósok Kategória:Magyar szociológusok Kategória:Magyar pszichológusok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar könyvtárosok Kategória:Temesváriak Kategória:A Galilei Kör tagjai Kategória:1864-ben született személyek Kategória:1937-ben elhunyt személyek