A laktózérzékenység vagy laktózintolerancia a laktóz, egy a tejben és a tejtermékekben megtalálható cukorféle lebontásának a képtelensége. Ennek oka a lebontáshoz szükséges laktáz enzim hiánya vagy alacsony szintje. Becslések szerint világszerte a felnőtt népesség 75%-a nem képes teljes egészében lebontani a tejcukrot. Ez az arány Észak-Európában 5, míg Dél-Európában 71%, de egyes ázsiai és afrikai országokban akár 90% is lehet.
Áttekintés
Laktáz nélkül a laktóz diszacharidja felbontatlan marad, így nem kerülhet a bélfalon keresztül a vérkeringésbe, és így a belekben marad. A bélflóra baktériumai alkalmazkodnak ennek a megemésztetlen cukorfélének a relatív bőségéhez, és operonjaik gyorsan átkapcsolnak a laktóz lebontására, ami az erjesztés során bőségesen termel gázt.
Ezzel több kellemetlen alhasi kórtünet is párosulhat, többek között gyomorgörcs, puffadás, felfúvódás, hasmenés. Más le nem bontott cukorfélével (mannit) együtt a felbontatlan laktóz is vizet köt meg, így növeli a vastagbél tartalmának ozmotikus nyomását. Ezáltal a széklet felhígul, mennyisége jelentősen megemelkedik, ami hasmenést eredményez.
Gyermekeknél a krónikus hasmenés, bűzös széklet utalhat laktózérzékenységre. Ha a laktózmentes étrend után is megmaradnak a panaszok, tejallergia (tejfehérje-allergia) is szóba jöhet. Az allergia azt jelenti, hogy az immunrendszer egy egyébként ártalmatlan anyagra úgy reagál, mintha káros lenne a szervezetre. A tejallergia gyakoribb a csecsemőknél, mint a felnőtteknél. A tejfehérje-allergia irányulhat a kazeinre vagy az exorphinokra.Drogen aus der Milchflasche . In: Deutschlandradio. Berlin 26. Juni 2004 (15. Mai 2006) Ezzel szemben az intolerancia vagy érzékenység nem allergiás reakció, hanem feldolgozási zavar. A fiatal felnőtteknél fellépő laktóz-intolerancia esetében általában a „betegek” ösztönösen, illetve gyakran tudatosan kerülik a tejtermékek fogyasztását.
Fő tünete a hasmenés, hasgörcs, hányás, emellett nem specifikus tünetei is lehetnek, mint a krónikus fáradtság, depresszió, végtagi fájdalmak, szédülés, erős izzadás, fejfájás, kimerültség, idegesség, alvászavar, akné, figyelemzavar, és még sok más. A tünetek erőssége az elfogyasztott laktóz mennyiségével arányos. A teljes laktózintolerancia esetén a tünetek erősebbek, mint a felnőttkori intolerancia esetén.
Az ismétlődő hasmenések hatására más tápanyagok felszívódása is csökken, a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek is nehezebben szívódnak fel, valamint az immunrendszer legyengülése miatt a fertőzések is gyakoribbá válnak.
Csoportosítás A laktózérzékenységnek három fő csoportja van: Elsődleges laktózérzékenység. Genetikailag meghatározott érzékenység, ami csak felnőttkorban jelentkezik. Világszinten az emberek többségét érinti. A tejterméket történelmileg nem fogyasztó társadalmakban (pl. Afrika, Ázsia) gyakorisága 90% feletti. A laktáztermelés kikapcsolásáért felelős gén emberben a 2-es kromoszóma hosszú karján helyezkedik el (2q21).I. Jarvela, S. Torniainen, K. L. Kolho: Molecular genetics of human lactase deficiencies. In: Ann. Med.. Juli 2009, S. 1–8, doi:10.1080/07853890903121033, PMID 19639477 Másodlagos laktózérzékenység. Környezetileg előidézett laktózérzékenység, melyet a giardiához hasonló akut bélfertőzések, gyulladásos bélbetegségek és a lisztérzékenység idézhetnek elő. Andre Pennardt February 22, 2006 Ilyen esetekben a laktózt tartalmazó termékeket állandóan el kell kerülni. Az ideiglenes laktózérzékenység egyik nagyon gyakori esete a gasztroenteritisz, különösen akkor, ha ezt egy rotavírus okozza. Az átmeneti laktózérzékenység egy másik oka a csecsemőknél tapasztalható laktóz-túladagolás.Colic and lactose intolerance A bélrendszer betegségei mellett a hiányos táplálkozás, az alkoholizmus és bélparaziták is okozhatják.Thomas Löscher, Gerd-Dieter Burchard (Hrsg.): Tropenmedizin in Klinik und Praxis. 4., überarbeitete Auflage. Georg Thieme Verlag, Stuttgart 2010, , S. 652 Veleszületett laktázelégtelenség. Genetikai rendellenesség, mely megakadályozza a laktáz enzim termelését. Már a születéskor jelentkezik, a csecsemőkor korai szakaszában diagnosztizálják. Autoszomális recesszív öröklődésű. Ez a ritka betegség nem sokkal a születés után hasmenéssel hívja fel magára a figyelmet. A veleszületett laktázelégtelenség egyik fajtája alattomban károsítja a csecsemő szervezetét. A laktóz emésztetlenül felszívódik a vérbe, majd kiválasztódik a vizeletbe. A vérben jelenlevő laktóz károsítja a májat, az agyat és a szemen szürkehályogot okoz.N. O. Berg, A. Dahlqvist u. a.: Severe familial lactose intolerance–a gastrogen disorder? In: Acta paediatrica Scandinavica. Band 58, Nummer 5, September 1969, S. 525–527, . PMID 5365173.G. Russo, F. Mollica u. a.: Congenital lactose intolerance of gastrogen origin associated with cataracts. In: Acta paediatrica Scandinavica. Band 63, Nummer 3, Mai 1974, S. 457–460, . PMID 4209121Y. Hirashima, S. Shinozuka u. a.: Lactose intolerance associated with cataracts. In: European journal of pediatrics. Band 130, Nummer 1, Januar 1979, S. 41–45, . PMID 759181.A. Hosková, J. Sabacký u. a.: Severe lactose intolerance with lactosuria and vomiting. In: Archives of Disease in Childhood. Band 55, Nummer 4, April 1980, S. 304–305, . PMID 7416780.
Laktózbiológia Az emlősök a szoptatás ideje alatt laktózt termelnek, ami a diszacharid tejcukrot két monoszacharidra, D-galaktózra és D-glükózra bontja.
A természet eredeti rendje szerint az emlősök a szoptatás abbamaradása után elkezdik laktóztermelésüket visszafogni. Ennek időpontja fajonként eltér, az elválasztás idejére a születéskori 5-10%-a marad.Jeremy M. Berg, Lubert Stryer, John L. Tymoczko: Biochemistry. 5. Auflage. Freeman, 2002, , ch. 16.1.12. (englisch) Az embereknél a tejet nem fogyasztó társadalmakban a laktóztermelés eltérő idő alatt, de az első négy év folyamán folyamatosan, 90%-kal visszaesik. A világon élő emberek többségénél ma is ez a folyamat működik, s náluk a laktózlebontásért felelős gének felnőttkorukra nagyrészt inaktívvá válnak.
Azonban a hosszú ideig tejtermeléssel is foglalkozó embercsoportoknál olyan mutáció zajlott le, melynek következtében a 2-es kromoszóma – mely a laktóztermelés leállásának megszüntetéséért felelős – ezen populációk számára lehetővé teszi, hogy egész életükben mindenfajta nehézség nélkül a továbbiakban is friss tejet és más tejterméket fogyasszanak. A mutáció a tejjel megszerezhető tápanyagokhoz való hozzájutás szempontjából előnyös volt.Jeremy M. Berg, Lubert Stryer, John L. Tymoczko: Biochemie. 6. Auflage. Spektrum Akademischer Verlag, 2007, , S. 504. Ez arra utal, hogy evolúciós léptékekben mérve az utóbbi időben alkalmazkodott a szervezet a tejfogyasztáshoz, és ez vezetett oda, hogy Észak-Európában és Kelet-Afrikában egymástól függetlenül a pásztorkodásból megélőknél fennmaradt a laktázlebontás képessége. A laktáz-előállításért, s így a laktózlebontásért felelős gén domináns allél, s a laktózérzékenység kialakulásáért felelős ritkábban fordul elő vegyes szülők gyermekeinél.
Ha a laktóztermelés csökkent, akkor a tejcukor a vastagbélbe jut, ahol a baktériumok hasznosítják, és tejsavat, metánt és hidrogént termelnek. A gázok hatására az ozmotikusan aktív tejsav miatt víz áramlik a bélbe, ami hasmenést okoz. A baktériumok más anyagokat is termelhetnek, amelyek más tünetekkel járnak.
Japánban növekszik a tejfogyasztás, annak ellenére, hogy nagyobb a laktózérzékenyek aránya, mint Nyugat-Európában. Ebből arra lehet következtetni, hogy ez nem genetikailag előre programozott, megváltoztathatatlan tulajdonság.
A kóros laktózérzékenységet okozhatja olyan cöliákia (lisztérzékenység), mely tönkreteszi a vékonybél bélbolyhait. A laktózérzékenységnek ez a formája időleges, általában a gluténmentes diéta idővel helyreállítja a bélbolyhokat.
Néhány olyan embernek, akik laktóz-emésztési problémákra panaszkodnak, valójában nem laktózérzékenysége van. Egy 323 szicíliai felnőttön elvégzett kísérlet eredményeként Carroccio és társai (1998) azt találták, hogy a kísérleti alanyok csupán 4%-a ténylegesen laktózérzékeny, 32,2%-uknál a laktózemésztés nehézségével találkoztak, de náluk nem tudták kimutatni a laktózérzékenységet. Azonban Burgio és társai (1984) tanulmányában 100 szicíliaiból 72, míg 208 északolaszból 106 (kb. 51%) volt laktózérzékeny.
Laktózérzékenység csoportonként bélyeg|750px|center|A laktózérzékenység előfordulásának világtérképe
Embercsoportok Megvizsgált személyek Érzékenység százalékban Allélgyakorisághollandok N/A 1% N/Asvédek N/A 2% 0,14európai ausztrálok 160 4% 0,20észak-európai és skandináv származású fehérekN/A5%N/Adánok N/A 5% N/AbritekN/A5–15%18-32%G.D. Smith et al., Lactase persistence-related genetic variant: population substructure and health outcomes. European Journal of Human Genetics, 2008.baszkok 85 0,3% N/Asvájciak N/A 10% 0,316fehér amerikaiak 245 12% 0,346tuaregek N/A 13% N/A németek N/A 15% N/Aosztrákok N/A 15–20% N/Akeleti szlávok (oroszok, beloruszok, ukránok) N/A 15% N/Aészaki franciákN/A17% N/Afinnek 134 18% 0,424közép-olaszok 65 19% N/Aindiai gyermekekN/A20%N/Aafrikai tucik N/A 20% 0,447afrikai fulanik N/A 23% 0,48beduinok N/A25% N/Aészak-indiaiak N/A27%N/A portugál felnőttek 102<35%Intolerância à lactose Maria do Céu Salgado - Outubro de 2007]N/Aafrikai-amerikai gyermekekN/A45%N/Aindiai felnőttek15050%N/Adél-olaszok 51 41% N/Aszámik (Oroszországban és Finnországban) N/A 25–60% N/A spanyolok (baszkok nélkül) N/A 15% N/Aészak-olaszok 89 52% N/Aészak-amerikai hispánok N/A53% N/ABalkán N/A55% N/Amexikói-amerikai férfiakN/A55%N/AkrétaiakN/A56%N/Amaszájok 21 62% N/Adéli franciákN/A65% N/Aciprusi görögökN/A66%N/A Mizrahi zsidók (Irak, Irán) N/A 85% N/A Észak.-amerikai zsidók N/A 68,8% N/A szefárd zsidók N/A 62% N/A jemenita zsidók N/A 44% N/A dél-indiaiak N/A70%N/Aszicíliaiak 10071%N/Adél-amerikaiakN/A65–75% N/Avidéki mexikóiakN/A73,8%N/Aafrikai-amerikaiak 20 75% 0,87északnyugat-Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területban élő kazahok 195 76,4% N/Alibanoniak7578%N/Aközép-ázsiaiakN/A80% N/Aalaszkai eszkimókN/A80%N/Aausztrál őslakosok 44 85% 0,922belső mongolok19887,9%N/Aafrikai bantuk 59 89% 0,943ázsiai-amerikaiakN/A90%N/Aészakkeleti han kínaiak 248 92,3%N/Akínaiak 71 93% 0,964délkelet-ázsiaiakN/A98%N/Athaik 134 98% 0,99bennszülött amerikaiak 24 100% 1,00
A statisztikai szignifikancia nagyban függ a mintavétel méretétől.
A laktózérzékenység a kor előrehaladtával emelkedik. 2-3, 6, és 9-10 évesen a következőképp alakult:
a fehér amerikaiaknál és az észak-európaiaknál 6-15% a mexikói amerikaiaknál 18%, 30%, illetve 47% a néger dél-afrikaiaknál 25%, 45%, illetve 60% a kínaiaknál és a japánoknál körülbelül 30%, 80%, illetve 85% a perui meszticeknél 30–55%, 90%, illetve >90%
A kínaiak és a japánok 80-90%-a 3-4 évvel az elválasztás után elveszíti a laktóz megemésztésének képességét. Több kutatás arra mutatott arra, hogy a legtöbb japán 200 ml tejet képes elfogyasztani komolyabb kórtünetek nélkül. (Swagerty et al, 2002).
Az askenázi zsidók laktózemésztési képességüknek 20-30%-át képesek több évig megtartani. Az észak-európai populációk azon 10%-ánál, ahol kialakul a laktózérzékenység, ez fokozatosan, akár 20 évre elnyújtva történik meg.
Diagnózis A laktózérzékenység kimutatásához a bélfunkciókat úgy tesztelik, hogy több tejterméket fogyasztanak el, mint amennyit rendesen meg lehet emészteni. A klinikai tünetek általában 30 percen belül jelentkeznek, de az elfogyasztott ételektől és a végzett tevékenységtől függően néha 1-2 órát is várni kell. A klinikai válaszok nagymértékű változatossága (hányinger, görcs, puffadás, hasmenés, felfúvódás) valamelyike várható, mivel a laktózérzékenység megjelenésének mértéke és súlyossága egyénenként változó.