A nádi sármány (Emberiza schoeniclus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ben, a Fringilla nembe Fringilla schoeniclus néven. Sorolták a Schoeniclus nembe Schoeniclus schoeniclus néven.
Előfordulása A nádi sármány Európa és Ázsia területein honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi tundrák, mocsarak, folyók és patakok környékén. Állandó, nem vonuló faj.
Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon rendszeres fészkelő állandó faj.
Alfajai Emberiza schoeniclus caspia Menetries, 1832 Emberiza schoeniclus centralasiae Hartert, 1904 Emberiza schoeniclus harterti Sushkin, 1906 Emberiza schoeniclus incognita (Zarudny, 1917) Emberiza schoeniclus intermedia Degland, 1849 Emberiza schoeniclus korejewi (Zarudny, 1907) Emberiza schoeniclus pallidior Hartert, 1904 Emberiza schoeniclus parvirostris Buturlin, 1910 Emberiza schoeniclus passerina Pallas, 1771 Emberiza schoeniclus pyrrhulina (Swinhoe, 1876) Emberiza schoeniclus pyrrhuloides Pallas, 1811 Emberiza schoeniclus reiseri Hartert, 1904 Emberiza schoeniclus schoeniclus (Linnaeus, 1758) Emberiza schoeniclus stresemanni F. Steinbacher, 1930 Emberiza schoeniclus tschusii Reiser & Almasy, 1898 Emberiza schoeniclus ukrainae (Zarudny, 1917) Emberiza schoeniclus witherbyi Von Jordans, 1923 Emberiza schoeniclus zaidamensis Portenko, 1929
Megjelenése Testhossza 15–17 centiméter, szárnyfesztávolsága 21–28 centiméter, testtömege pedig 16–25 gramm. A költés idején a hím feje és melle fekete, bajuszsávja és tarkója fehér. Hátoldala sötétbarna, fekete sávozással, farokcsíkja szürkés, szélső farktollai fehérek. Testalja szürkésfehér, oldalán keskeny, fekete sávokkal. Az őszi vedlés után ezt a kontrasztokban gazdag színegyüttest szürke tollszegélyek fedik el, és csupán a tél folyamán válik láthatóvá, miután a tollak szürke széle elkopott. A jelentéktelen színezetű tojó első pillantásra nehezen határozható meg, különösen, ha egyedül látjuk. bélyegkép|220px|A hímbélyegkép|235px|és a tojó
Életmódja A nádi sármány fűvel benőtt mocsarak elszórtan álló bokrokkal, fűzbozótok, keskenyebb nádszegélyek lakója. A nádi sármány közel sem olyan ügyes, mint a jól ismert nádirigó, de életmódjában mégis nagyon eltávolodott a legtöbb sármánytól, amelyek gyakorlatilag csak a földön és a levegőben képesek mozogni. Tápláléka lepkékből és hernyóikból, bogarakból, pókokból, csigákból és magvakból áll. Télen nádmag a fő tápláléka. Vonulás idején a nádi sármány gyomos tarlókra is leszáll pihenni.
Szaporodása A párzási időszakban a hím nádszálra telepedve igen szorgalmasan dalolgatja rövid strófájú énekét, míg a tojó a fészkét sármány módra öreg füvek alá, a talajra építi, többnyire szárazabb helyre, mocsaras környezetben. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen 12-15 napig kotlik. A fiókák kirepülési időszaka, még 10-12 nap. Ha a fészken ülő tojót felriasztjuk, szárnyait furcsán, lassan rezegtetve repül tova. A fiatalokat szüleik rovarokkal táplálják. bélyegkép|balra|160px|Tojásai Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, de már csökken. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
– magyar neve
További információk Képek az interneten a fajról
A madár hangja Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp DOI: 10.5962/bhl.title.542 : 182. Még több érdekesség a hangjáról
Kategória:Emberiza Kategória:Madárfajok Kategória:A Kárpát-medence madarai Kategória:Magyarország madarai Kategória:Európa madarai Kategória:Ázsia madarai