A tényleges északi számi nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó számi nyelvek északi csoportjának egyike. Legközelebbi rokonnyelvei a lulei számi és a pitei számi. Ez a legnagyobb számi nyelv, így a legnagyobb presztízzsel rendelkező is. Svédország, Finnország és Norvégia északi területein beszélik, több településen többségben vannak az államalkotó néppel szemben, úgymint a norvégiai Tanában, Kautokeinóban, Kárásjokkban, Nessebyben és a finnországi Utsjokiban.

A nyelv mai helyzete

Több felsőoktatási intézményben oktatják az északi számi nyelvet, mint például Ouluban, Tromsøben, lehet még számiul tanulni Jokkmokkban, Kárásjokkban. Hivatalos nyelvnek számít a fent említett norvégiai és finnországi helyeken túl a szintén finnországi Inariban, Enontekiőben és Sodankyläben.

Az északi számi helyesírás kialakulása

Az elmúlt évszázadokban több próbálkozás akad az északi számi nyelv leírására. A 17-18. századi ábécék a hittérítők munkája volt, a 20. századi helyesírási változatok már nyelvészek feladata volt.

Johannes Jonæ Tornæus (1600 eleje - 1681) próbálta meg először a számi irodalmi nyelvformát kialakítani. 1648-ban írta meg a Mannuale Lapponicum című műve. Tornæus a svéd helyesírás alapján alkotta meg írását, de finn alakokat is használt.Domokos Johanna: A norvég-lapp nyelv helyesírásának története

Tornæus után néhány évtizedig nem történtek újabb próbálkozások a számi helyesírás kialakítására. A számi nyelvek jelölésére Svédországban 1744-ben a déli lappot fogadták el a számi fordítások irodalmi normájaként. 1728-ban Morton Lund (1686-1758) tollából megszületett egy ruijai-lapp nyelvű kiadvány: Doktor Marten Lutter Utza katekismusa. Knut Leem (1697-1774) 1748-ban jelentett meg lapp nyelvtanát, ő a mai š-t shi-sel, a č-t zhi-val jelölte. Jaakko Fellman (1795-1876) utsjoki lelkész Máté evangéliumában alkotott újabb betűket, ő a szóeleji zárhangokat a b-, d-, g- helyett p-, t-, k-val helyettesítette.

Knut Leem munkája után Rasmus Rask (1781-1832) javasolt néhány alakot. 1832-ben vezeti be először a đ betűt az egyik számi hang jelölésére. A szláv nyelvekhez hasonlóan ő volt az, aki a č, š, és a ž betű használatát javasolta, valamint a felső ékeztetek bevezetését, amiből mára már csak az á maradt meg. Rask munkáját Nils Joachim Christian Vibe Stockfleth (1787-1866) és Hans Mortenson Molpus (1803-1880) segítette.

Jeans Andreas Friis (1821-1896) Rask és Stockfleth nyomdokain haladva tovább fejlesztette a számi nyelv helyesírását. 1856-ban adta ki számi nyelvtanát. Nagy hiányossága volt, hogy nem jelölte a magánhangzók hosszúságát.

 Tornæus írásképe1648Friis írásképe1856Jelenlegi íráskép 1 ahte ofta / okta okta 2 cuohte guöfte / guökt guokta 3 colme golm / golbma golbma 4 nelie njælja / njællje njeallje 5 witte vitta vihtta 6 cutte gutta guhtta 7 sietze(m) čiečča čieža 8 cau(h)tze gafce / gavce gávcci 9 autze oufce / ovce ovcci 10 låge loge logii

Konrad Nielsen (1875-1953) ötkötetes számi szótárában próbált meg egy fonetikus ábécét létrehozni. Ez a rendszer nem terjedt el nagyobb mértékben a beszélők között, mivel elsajátításához nagyobb nyelvelméleti, nyelvtörténeti ismeretre lett volna szükség.

1950-ben Norvégia és Svédország területén a számi nyelv számára új helyesírási rendszert vezettek be. Ezt Knut Bergsland (1914-1998) és Israel Ruong (1903-1986) állította össze. Ők Nielsen rendszeréből indultak ki. Ugyanebben az évben Finnországban is megszületett egy rendszer, ezt Erkki Itkonen fejlesztette ki, aki Nielsen rendszerén túl Paavo Ravila (1902-1974) tanácsai szerint figyelembe vette.

Az 1970-es években egyre több kiadvány jelent meg számi nyelven, és az egyre aktívabb, az országhatárokat átívelő együttműködés egy egységes írásrendszert követelt meg. Az 1953 óta létező Számi Tanács 1971-ben Nyelvi bizottságot hozott létre. 1978-ban Arjeplogban elfogadták az új számi helyesírási rendszert, ami azóta mindegyik országban elterjedt.

Az északi számi ábécé és kiejtés

Az 1985-ben megállapított standard északi számi ábécé a következő betűket tartalmazza, a kiejtésük is itt található.

A a Á á B b C c Č č D d Đ đ E e F f G g a á be ce če de đe e eff ge H h I i J j K k L l M m N n Ŋ ŋ O o P p ho i je ko ell emm enn eŋŋ o pe R r S s Š š T t Ŧ ŧ U u V v Z z Ž ž err ess eš te ŧe u ve ez ež

Nyelvtan

Az északi számi erősen agglutináló (ragozó) nyelv, így sok közös vonása van más finnugor nyelvekkel.

Esetek

Az északi számiban 6 vagy 7 eset van, attól függően, hogy az ugyanúgy képzendő genitívuszt (birtokos eset) és az akkuszatívuszt (tárgyeset) egynek vesszük-e.

Nominativus Genitivus Accusativus Locativus Comitativus Illativus Essivus

Az esszívusz (ragja:-n) egyes és többes számban ugyanolyan alakú (mánnán=gyerekként, gyerekekként).

Alanyeset (Nominativus)

A nominatívusz egyes számban jelöletlen. Többes számban a ragja -t, valamint fokváltakozáson esik át a szó akkor.

 Egyes számTöbbes szám giehta "kéz" giehta gieđat Máhtte "Máté" Máhtte Máhtet mánná "gyerek" mánná mánát áhčči "apa" áhčči áhčit dállu "ház" dállu dálut viessu "szoba" viessu viesut

Birtokos eset (Genitivus)

A birtokos eset fokváltakozással van jelölve. Többes számban a ragja a fokváltakozáson túl az -id.

 Egyes számTöbbes szám giehta "kéz" gieđa gieđaid Máhtte "Máté" Máhte Máhtiid mánná "gyerek" máná mánáid áhčči "apa" áhči áhčiid dállu "ház" dálu dáluid viessu "szoba" viesu viesuid

Tárgyeset (Accusativus)

A tárgyesetet ugyanúgy jelölik, mint a birtokos esetet.

Locativus

A lokatívusz ragja egyes számban -s, többes számban -in. A ragozott alak fokváltakozásban áll. A lokatívusz jelenti azt is, hogy honnan és az is, hogy hol, azaz: Ungáras "Magyarországon" és "Magyarországról". ilyenkor a szövegkörnyezet segít megfejteni a jelentést.

 Egyes számTöbbes szám giehta "kéz" gieđas gieđain Máhtte "Máté" Máhtes Máhtiin mánná "gyerek" mánás mánáin áhčči "apa" áhčis áhčiin dállu "ház" dálus dáluin viessu "szoba" viesus viesuin

Illativus

Az illatívusz ragja egyes számban -i, többes számban -ide vagy -idda. Egyes számban nem, de többes számban fokváltakozásban áll a ragozott alak. Egyes számban a diftongust tartalmazó alak elveszíti a második magánhangzóját (pl. giehta - gihtii). Az illatívusz azt fejezi ki, hogy hova.

 Egyes számTöbbes szám giehta "kéz" gihtii gieđaide Máhtte "Máté" Máhttii Máhtiide mánná "gyerek" mánnái mánáide áhčči "apa" áhččái áhčiide dállu "ház" dállui dáluide viessu "szoba" vissui viesuide

Essivus

Az esszívusz ragja az -n, egyes és többes számban is ugyanúgy néz ki, erős fokban áll, azaz nem fokváltakozásban. Az esszívusz azt jelenti, miként.

 Egyes és Többes szám giehta giehtan Máhtte "Máté" Máhtten mánná "gyerek" mánnán áhčči "apa" áhččin dállu "ház" dállun viessu "szoba" viessun

Névmások

Az északi számiban a személyes névmásoknak három száma van, egyes, kettes és többes szám. (Ez nem ritka jelenség, több uráli nyelvben megvan még napjainkban is a kettes szám.)

 MagyarnominatívuszMagyargenetívusz/akkuzatívusz1. személy (egyes) én mun enyém, engem mu2. személy (egyes) te don tied, téged du3. személy (egyes) ő son övé, őt su1. személy (kettes) mi ketten moai kettőnké, kettőnket munno2. személy (kettes) ti ketten doai kettőtöké, kettőnket dudno3. személy (kettes) ők ketten soai kettőjüké, kettőjüket sudno1. személy (többes) mi mii mienk, minket min2. személy (többes) ti dii tietek, titeket din3. személy (többes) ők sii övék, őket sin

A következő táblázatban az ő személyes névmás teljes ragozása látható:

 EgyesKettesTöbbesNominatívusz son soai siiGenitívusz/Akkuzatívusz su sudno sinLokatívusz sus sudnos sisIllatívusz sutnje sudnuide sidjiideKomitatívusz suinna sudnuin singuinEsszívusz sunin sudnon sinin

Swadesh-lista

Az északi-számi nyelv Swadesh-listája - 207 északi-számi szó

Jegyzetek

Fordítás

Irodalom Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámui sátnegirji. Girjegiisá, Ohcejohka, 1993. Kirsten Pope - Máret Sárá: Eatnigiella. Goiellaoahpu váldogirji. Davvi Girji, Kárásjohka, 2004. Heidi Guttorn Einarsen: Searvva fal. Davvi Girji, 2005. Tor Magne Berg - Veikko holmberg: Amma mis nie. Giellahárjehusat. Idut 1998. Domokos Johanna: A norvég-lapp nyelv helyesírásának története. In: Ünnepi könyv Keresztes László tiszteletére. Debrecen-Jyväskylä, 2001. ISSN 0239-1953

További információk

http://finnotka.nytud.hu – északi számi–{angol, finn, magyar, orosz} szótárak

Kapcsolódó szócikkek Nuorttanaste

Kategória:Természetes nyelvek