A Metallica amerikai thrash metal zenekart James Hetfield és Lars Ulrich alapította 1981-ben Los Angelesben. Az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb együttese, az 1980-as és az 1990-es évek meghatározó zenekara.
Első stabil felállása – Lars Ulrich dobos, James Hetfield énekes-gitáros, Cliff Burton basszusgitáros és Kirk Hammett gitáros – 1983-ra alakult ki. Az 1983-ban megjelent Kill ’Em All című első albumuk újszerű, agresszív stílusával lefektették a thrash metal alapjait. Az 1984-ben, illetve 1986-ban megjelent Ride the Lightning és Master of Puppets albumaikon lassabb, epikus hangvételű, összetettebb dalokkal bővítették zenéjüket.
Az egyre népszerűbb zenekar 1986-os turnéján Cliff Burton közlekedési balesetben meghalt. A helyére került Jason Newsteddel felvett …And Justice for All tovább növelte népszerűségüket, és a „thrash metal nagy négyese” (Metallica, Megadeth, Slayer, Anthrax) közül ők lettek a legismertebbek.
A mainstream-áttörést az 1991-ben megjelent Metallica (Black Album) hozta el; ezen a korábbiaknál rövidebb, slágeresebb dalok foglaltak helyet. Ez máig a legsikeresebb albumuk, amely 2009 decemberében a Nielsen SoundScan adatai szerint a legkelendőbb album volt, és 16-szoros platinalemez.
Kisebb szünet után 1996-ban, illetve 1997-ben megjelent Load és ReLoad című albumaik alternatív hangvétele megosztotta a rajongótábort. Ezután a fokozódó személyes ellentétek miatt Jason Newsted 2001-ben elhagyta a zenekart. A feloszlás küszöbére sodródott együttes 2003-ban tért vissza a St. Anger albummal, amely óriási vitákat váltott ki a rajongók és a kritikusok közt is. Az ekkori problémákat szemléltette a Some Kind of Monster dokumentumfilm, amit 2004-ben mutattak be a mozikban. A Robert Trujillo basszusgitárossal kiegészült együttes következő nagylemeze Death Magnetic címmel jelent meg 2008-ban. 2013-ban Metallica-Through the Never címen jelent meg első, Antal Nimród ötletei alapján készült filmjük.
Világszerte több mint 200 millió albumot adtak el, ebből több mint 60 milliót az Amerikai Egyesült Államokban. Eddig kilencszer nyertek Grammy-díjat, és a VH1 100 Greatest Artists of Hard Rock listáján az ötödik helyre kerültek. Magyarországon eddig hatszor koncerteztek: 1988-ban, 1991-ben, 1993-ban, 1999-ben, 2010-ben és 2018-ban.
Története 1981–1984: Megalakulás és a kezdeti évek
A Metallicát 1981-ben alapította a dán származású Lars Ulrich dobos és az énekes-gitáros James Hetfield Los Angelesben. Ulrich újsághirdetést adott fel, miszerint „egy dobos zenészeket keres Tygers of Pan Tang, Diamond Head és Iron Maiden dalok eljátszásához”, erre James Hetfield és Hugh Tanner válaszolt. Az Aerosmith-fanatikus Hetfield korábban olyan amatőr együttesekben fordult meg, mint az Obsession, a Phantom Lord és a Leather Charm. A zenekart hivatalosan 1981 októberében alapították, öt hónappal azután, hogy Ulrich először találkozott Hetfielddel. A „Metallica” nevet egy barát, Ron Quintana javasolta, aki azon gondolkozott, hogy milyen néven indítsa el heavy metal magazinját. Egyik ötlete a Metallica volt. Ulrich Quintanának a Metal Mania nevet javasolta, így magának megtartotta a Metallicát.
1982 elején vették fel első saját dalukat, a „Hit the Lights”-ot, az első Metal Massacre válogatáshoz. A dal címét a Diamond Head együttes „Shoot the Lights” dala inspirálta. Brian Slagel (a későbbi Metal Blade kiadó tulajdonosa) válogatásalbumán Ulrich révén szerepelhettek, mivel jó barátja volt a korábban fanzine-szerkesztéssel foglalkozó Slagelnek. A dalban Lloyd Grant volt a szólógitáros, míg a basszusgitáros Ron McGovney lett, aki korábban már játszott együtt Hetfielddel a Leather Charm soraiban. A Metal Massacre 1982. június 14-én jelent meg, ahol tévesen „Mettallica” néven jegyezték fel őket, és olyan zenekarokkal szerepeltek együtt, mint a Cirith Ungol, a Ratt, a Steeler, az Avatar (a későbbi Savatage) és a Malice.
A kiadványon Grant és McGovney neve is tévesen szerepelt, mint Mcgouney és Llyod. Mivel szükség volt egy állandó gitárosra, a The Recyclerben egy újsághirdetést adtak fel, amire Dave Mustaine, a Panic zenekar gitárosa jelentkezett. Az együttes első, 1982. március 14-én adott koncertjén (Anaheim – Kalifornia Radio City klub) már Mustaine gitározott Hetfield oldalán. Az első koncertjeiken Diamond Head, Sweet Savage és Savage dalok is a koncertprogram részét képezték. A Metal Massacre válogatás ezt követően Kanadában is megjelent, melyen a Hit the Lights már újravett verzióban, Mustaine előadásában szerepelt. Az első próbatermi felvételek 1982-ben készültek McGovney garázsában, melyből a Ron McGovney's '82 Garage demó született, rajta öt Diamond Head-, egy Sweet Savage- és egy Savage-feldolgozással, valamint két saját számmal („Hit the Lights”, „Jump in the Fire”).
Ezután Power Metal címmel elkészítettek egy négyszámos demót, amit már a Hetfield által rajzolt, a mai napig használt logó díszített. A demó címét McGovney adta, de a többiek megkérdezése nélkül, és ezen rendesen össze is vesztek Ulrichhal. Hetfield ekkortájt fontolóra vette, hogy felhagy a gitározással az éneklés kedvéért, végül néhány balul sikerült kísérlet után (Sammy Dijon énekessel és Jeff Warner énekes-gitárossal is dolgoztak) mégiscsak a négyes felállás mellett döntöttek. Ezenkívül a Tygers of Pan Tang énekesét Jess Coxot és az Armored Saint énekesét (később Anthrax) John Busht is próbálták megnyerni, ők azonban elutasították az ajánlatokat. Nemsokára egy újabb teljes értékű demót készítettek No Life 'til Leather címmel, amely címében egyfajta utalás volt a Motörhead 1981-es, klasszikus No Sleep ’til Hammersmith koncertlemezére. A 4 dollár 99 centért árusított kazetta a „Hit the Lights” egy újabb verziója mellett további hat dalt tartalmazott. Azonban McGovney AOR/rádiórockos ízlése zeneileg nem passzolt a többiek közé, ráadásul emberileg sem jött ki Mustaine-nel, így a zenekar McGovney tudta nélkül új embert keresett a basszusgitárosi posztra.
Miután Joey Vera, az Armored Saint basszusgitárosa visszautasította az ajánlatot, a Trauma basszusgitárosára, Cliff Burtonre esett a választásuk. Hetfield és Ulrich korábban már látta Burtont a hollywoodi Whisky a Go Go klubban játszani, ahol a basszusgitáros wah-wah pedált is használt. Ulrichnak négy hónapba telt, míg meggyőzte Burtont, hogy csatlakozzon zenekarához. Az elődjénél jóval nagyobb technikai tudással rendelkező basszusgitáros azonban kikötötte, hogy csak akkor csatlakozik hozzájuk, ha elhagyják Los Angelest, így az együttes 1983 februárjában áttette székhelyét San Franciscóba. McGovneynek utolsó Metallica koncertjét 1982. november 30-án adta. Az 1982. november 29-én rögzített Metal Up Your Ass (Live) bootleg felvételen még az ő játéka volt hallható.
Cliff Burtonnel 1983 márciusában adták első koncertjüket, az első hangfelvétel pedig a kétszámos („Whiplash”, „No Remorse”) Megaforce demó volt. Ezt követően egyre többet koncerteztek, felléptek a Steeler, a Ratt és a Stryper előtt is.
1983 tavaszán New Yorkba utaztak Jon Zazula hívására. Zazula a „Rock and Roll” lemezbolt tulajdonosa volt, aki Marsha nevű feleségével egyetemben felajánlott az együttes számára 1500 dollárt, hogy felvehessék a demók révén már sokak által követelt első nagylemezt. 1983 áprilisában a The Rods társaságában bonyolítottak le egy miniturnét. Dave Mustaine-t azonban április 11-én kirúgták az együttesből. Mustaine-től főleg nehezen elviselhető természete miatt váltak meg, melyet tovább súlyosbított rendszeres drog- és alkoholfogyasztása is. Ilyenkor állandóan kötekedett, sőt verekedett is társaival, de egy brooklyni koncert előtt súlyosan inzultálta Adrian Vandenberget, aki a későbbi Whitesnake gitárosaként lett ismert.
Helyére Joe Satriani tanítványa, az Exodus akkori gitárosa, Kirk Hammett került. Mustaine a mai napig nem tudta túltenni magát kirúgásán, így a későbbiekben is gyakran tett negatív megjegyzéseket egykori társaira. Főleg Hammettre volt dühös, mivel elmondása szerint olyan számok által lett népszerű gitáros, melyeket még ő írt. Mustaine 1983-ban megalapította saját zenekarát, a Megadethet, amely a thrash metal egyik legsikeresebb zenekara lett. Az együttes 1985-ben megjelent debütáló albumán (Killing Is My Business… and Business Is Good!) hallható Mechanix számot Mustaine elmondása szerint a Metallica „ellopta” tőle, és The Four Horsemen címmel jelent meg a Metallica első albumán. Hetfield elmondása szerint mielőtt lemezre vették volna Mustaine egykori dalát, előtte alaposan megváltoztatták. A Metallica első koncertjét Hammett-tel 1983. április 16-án adta a doveri The Showplace klubban.
balra|bélyegkép|200px|Dave Mustaine, az együttes első szólógitárosa. A fotó 2005-ben készült.
Közel egy hónappal később, május 10-én, bevonultak a rochesteri Music America stúdióba, hogy felvegyék első lemezüket. A producer Paul Curcio és Johny Zazula volt, a felvételek pedig – keveréssel együtt – május 27-ig zajlottak. A keverés során akadtak gondok, ugyanis Curcio és Chris Bubacz hangmérnök telepakolták az anyagot fura effektekkel, visszhangokkal. A szorító idő miatt az együttes ezek ellen már nem tiltakozott, de a későbbiekben nem engedték senkinek, hogy beleszóljon a hangzásukba.
Az 1982-es San Franciscó-i koncertfelvételük után a Metal up your Ass címet tervezték a készülődő lemeznek, a borítóját pedig egy vécékagylóból kinyúló és machetét tartó kéz díszítette volna. Egy ilyen borítójú és című albumot azonban minden terjesztő visszautasított. Mire Burton ezt meghallotta, annyit mondott, hogy: Ezek a kibaszott szemetek, öljük meg mind! A mondat nyomán Kill ’Em All lett az album címe, a borítót pedig egy vértócsában heverő kalapács díszítette. Az album 1983. július 16-án jelent meg Johnny Zazula Megaforce kiadójánál. Európában a Music for Nations terjesztette az albumot. Az első körben mindössze 1500 példány készült a lemezből, mely percek alatt elfogyott, de a következő 3500 darab is elkelt pár nap leforgása alatt. Kirk Hammett szerint viszont ez csak legenda, mert véleménye szerint volt az indító példányszám. Kislemezként a Whiplasht és a Jump in the Fire-t adták ki a lemezről. A kiadványon több dal is szerepel a korábbi demókról, Mustaine négy dalban is szerepel mint szerző.
A Kill 'Em All kereskedelmileg nem aratott kiugró sikert, az undergroundban viszont hatalmas feltűnést keltett. Az agresszív stílusú és gyors tempójú dalok a punk lendületét és a brit heavy metal hatását egyaránt magukon viselték. Kritikusok és rajongók részéről is egyöntetű a vélemény, hogy valószínűleg a Kill 'Em All a legkorábbi thrash metal album. Az album 1988-ban a 120. helyet szerezte meg a Billboard 200-as listáján, és 1999-re 3 millió példány kelt el belőle az Amerikai Egyesült Államokban. A Rolling Stone magazin „az 1980-as évek 100 legjobb albuma” listáján a 35. lett, míg a metal-rules.com a 20. legjobb metálalbumnak minősítette.
Az album megjelenése után megkezdték a Kill ’Em All For One Tour turnét, ahol a Raven társaságában koncerteztek. A körút az Exciter és a The Rods zenekarokkal folytatódott, de felléptek a Savage társaságában is. Angliában telt házat vonzottak a legendás Marquue klubban, Newcastle-ben pedig a Twisted Sister zenekar társaságában adtak koncerteket. 1984 februárjában hét alkalommal is felléptek a Venom előtt. Az utolsó előadás a hollandiai Aardschok Festivalon volt, ahol 7000 ember előtt mutatkozhattak be.
1984–1986: Ride the Lightning Master of Puppets és Burton halála