bélyegkép|jobbra|270px Andrássytelep (, 1945-ig Colonia Andrássy) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Nevének eredete Magyar nevét a terület egykori birtokosáról, az Andrássy családról kapta, románul pedig Ion Alexandrescu helyi tanító szülőhelye, Roșiorii de Vede után nevezték el.Ismerje meg Maros megyét
Fekvése A Mezőség déli részén, a Mezőségi-patak völgyében, Marosludastól 7 km-re északra fekszik. Eckentelep és Marosludas fogja közre.A Mezőségi-patak a falu határánál a Marosba ömlik.
Népesség Etnikai és vallási megoszlás 1910-ben 563 lakosából 562 volt magyar anyanyelvű; 311 református és 240 római katolikus vallású. 2002-ben 795 lakosából 688 volt magyar és 107 román nemzetiségű; 423 református, 237 római katolikus, 104 ortodox és 28 adventista.
Története A magyar állam telepítette 1903–05-ben az ifj. Andrássy Gyulától vásárolt birtokon, hetven szétszórt, 24 holdas telekre, közös osztatlan szőlővel, legelővel és erdővel. A határt állami költségen felárkolták, alagcsövezték, akácokat ültettek, dióskerteket létesítettek, erdősítettek és mezei úthálózatot alakítottak ki. A telepesek között sokan bukovinai székelyek voltak Andrásfalváról és Istensegítsről, mások Erdély környező vidékeiről (mezőségi, marosszéki falvakból, Marosludasról, Sáromberkéről, Gernyeszegről stb.), a Jászságból, Újszentesről, Végvárról, Komárom, Esztergom, Tolna és Nyitra vármegyéből érkeztek. Andrássytelepre vegyesen római katolikusok és reformátusok települtek. Előbbiek számára 1909-ben Marosludason önálló plébániát szerveztek.
A különböző vidékekről érkezett telepesek kezdetben igencsak különböző gazdasági kultúrát képviseltek. Az északnyugat-magyarországiak érkeztek a legmodernebb földművelési ismeretekkel, és az erdélyiektől eltérően szívesebben tartottak lovat, mint szarvasmarhát. Az erdélyiek számára kiemelkedő jelentősége volt a tehéntartásnak és az ahhoz kapcsolódó takarmánytermesztésnek. Gondosan trágyáztak és sokszor hosszabb időt is a falutól távol töltöttek, marhával kereskedve. A bukovinaiak földje jövedelmezett a legrosszabbul. Fuvarozást vállaltak, faeszközöket használtak, állataik szabadon járkáltak az udvaron. Ezek a különbségek lassanként kiegyenlítődtek. A gabonaféléken és takarmánynövényeken kívül a lakosok dohányt és cukorrépát is termesztettek és kertészkedtek. Piacra jártak zöldséggel, gyümölccsel, tejtermékekkel és baromfival.
Az 1921-es földreform az államinak minősített földekből a közös használatúakon kívül egy-egy család birtokában csupán négy-öt kataszteri holdat hagyott meg, nagy részüket román háborús veteránoknak adta. A gazdák ezután hosszasan pereskedtek a kisajátítás ellen, kevés eredménnyel. Időközben elkezdték visszavásárolni elvett földjeiket. 1952-ben Eckenteleppel közös termelőszövetkezetet hoztak létre. Az 1970-es években nagyrészt ide települtek a pusztulásra ítélt Mezőalbisitelep református magyar lakói. 1984 és 86 között, részben az ottani korábbi templom anyagából épült fel református temploma.
Látnivalók Az Esztány Győző tervezte római katolikus templom 2004 és 2009 között épült.Uo. A református templom restaurált formáját Kali Ellák tervezte 2012-ben. A templom felszentelésére 2014. máj. 27-én került sor. Gyönyörű kilátás nyílik szántóföldnek használt dombjairól a falura. Néprajzi múzeuma 2011-ben nyílt meg Kali Tünde magyartanár, néprajzkutató, református lelkipásztor vezetésével és Kali Anna közreműködésével. 2014-ben került sor a 3. „Telepi napok”-ra.
Oktatás A magyar nyelvű oktatás a településen 2013-ban megszűnt. A gyerekek Marosludasra járnak iskolába. Az iskola épületének múzeummá való átalakítása még folyik.
Jegyzetek
Források Szekeres Adél: A marosludasi telepítés (1902–1905). In Pál-Antal Sándor szerk.: A Maros megyei magyarság történetéből. 2. köt. Marosvásárhely, 2001 Tóth Mária Orsolya: Falumúzeum: Andrássytelep kettős próbálkozásáról. Művelődés 2012. december Kali Anna: 100 éves telepítésünk története
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Maros megye települései