A görög jegenyefenyő (Abies cephalonica) a Balkán-félsziget déli részéről származó, Magyarországon dísznövényként szórványosan kapható örökzöld.
Elterjedése, élőhelye
A görög félsziget bennszülött növénye. Szórványosan már alacsonyan, a 700–1600 m között szokásos mediterrán bokorerdeiben, a karmazsintölgyes macchiában is megjelenik, és feljebb, az esősebb magashegyi övben uralkodóvá válik, zárt állományokat formál.
Megjelenése
Középtermetű fenyő: mintegy 15–30 m magasra nő. Koronája kúpos, de ha melléktörzseket fejleszt, kiszélesedik. Kérge sokáig sima, később kemény pikkelyekre repedezik. Érett vesszői sárgásbarnák, kopaszok. Tűi (különösen a felső ágakon) szúrósak, tobozain hosszúak a fellevelek.
1,5–3 cm hosszú tűlevelei a törzshöz közel ékvállúak, laposak, szúrós csúcsban végződnek. Fenn a hajtás felső oldalára hajlanak, csaknem hengeresek, szúrósak, a csúcshoz közel a színükön végighúzódik egy sor légzőnyílás.
Tobozokat nemcsak a korona felső harmadában fejleszt, de gyakran az alsóbb oldalágakon is. A 12–18 cm-es tobozok vékony hengeres alakúak, éretten világos szürkésbarnák; felleveleik kinyúlók, ívesen visszahajlók.
Életmódja
Meszes talajon is szépen fejlődik. Nem fagyérzékeny, és a késő tavaszi fagyok sem károsítják, mert későn fakad. A szárazságot jól tűri, de igazán jól csak nedvesebb környezetben gyarapodik.
Ismertebb kertészeti változatai
Abies cephalonica ’Aurea’ Abies cephalonica ’Aureovariegata’ Abies cephalonica ’Barabits Gold’ Abies cephalonica ’Meyer’s Dwarf’ Abies cephalonica ’Nana’ Abies cephalonica ’Pyramidalis’ Abies cephalonica ’Robusta’
Jegyzetek
Források
Kategória:Növényfajok Kategória:Jegenyefenyők Kategória:Európa növényvilága Kategória:Szubmediterrán flóraterület (Európa) Kategória:Mediterrán flóraterület