A Messier-katalógus Charles Messier francia csillagász által 1758 és 1782 között összeállított katalógus, amely a legfényesebb mélyégobjektumokat tartalmazza. Ezek között vannak nyílthalmazok, gömbhalmazok, ködök és galaxisok, tévedésből egy kettőscsillag is bekerült (a Messier 40). A katalógus objektumait M betűvel és egy számmal szokás jelölni. Eredeti célja azon égi objektumoknak a felsorolása volt, amelyeket gyakran tévesztettek össze az akkor a csillagászat érdeklődésének középpontjába került üstökösökkel, ugyanis készítése évszázadában jött rá Edmond Halley, hogy az üstökösök a Naprendszer tagjai, így keresésük és pályájuk meghatározása rendszeres tevékenységgé vált. (Az M1-et Messier a Halley-üstökös 1758-as visszatérésének keresése közben véletlenül fedezte fel, tévesen az üstökösnek gondolva, megtalálásának elsőségét a német Johann Georg Palitzschra hagyva.) Napjainkban elsősorban amatőrcsillagászok használják, mert sok viszonylag fényes, könnyen megfigyelhető mélyégobjektum van benne.
A Messier által használt eszközök fejlettsége általában nem tette lehetővé, hogy a katalogizált csillaghalmazokban különálló csillagokat tudjon észlelni. Ezt a Messier-objektumok jelentős részénél William Herschel tudta először megtenni.
Mivel Messier Franciaországban élt és csillagászati tevékenységét is ott végezte, katalógusa csak az északi égbolt és a déli égbolt onnan megfigyelhető részének objektumait tartalmazza. Mivel számos, a déli égbolton lévő, illetve Messier korában még nem ismert, de fényes vagy érdekes, az amatőrcsillagászok számára elérhető mélyégobjektumot nem tartalmaz, ezért Patrick Caldwell-Moore 1995-ben elkészítette a Caldwell-katalógust, mely 109 objektumot tartalmaz, és a Messier-katalógus kiegészítésének tekinthető.
bélyegkép|600px|A Messier-objektumok elhelyezkedése a csillagos égen
Története frame|jobbra|Charles Messier portréja 1771-ből bélyegkép|189px|Az Androméda köd (M31) Messier által készített rajza. Világosan felismerhető az M31 és az M32 mellett az NGC 205 (M110) is. bélyegkép|189px|A Nagy Orion-köd (M42/M43) Messier rajzán bélyegkép|jobbra|189px|Pierre Méchain
Az első kiadás Az első kiadás 1774-ben jelent meg a Mémoires de l'Academie című kiadványban, és az M1 - M45 objektumokat tartalmazta. Ebben a kiadásban megtalálható volt szinte az összes, korábban már ismert mélyégobjektum, melyet Párizsból meg lehetett figyelni. Ezen felül 29 független felfedezés is helyt kapott a katalógusban, melyek közül 18 volt Messier eredeti felfedezése. Későbbi kutatások, tisztázások után az első kiadás 45 objektuma közül 33 csillaghalmaznak (ebből 19 nyílthalmaz, 14 gömbhalmaz) 7 csillagködnek (5 diffúz gázköd, 1 planetáris köd, illetve 1 szupernóva-maradvány) 3 galaxisnak, és 2 egyéb objektumnak (M24 csillagköd, M40 kettőscsillag) bizonyult.
A második kiadás Az első kiegészítés 1780-ban jelent meg, az első kiadás újranyomtatásával együtt. Ez már az M68-ig tartalmazta az objektumokat. Ez a kiadás az első kiadásban szereplőeknél jóval halványabb objektumokkal egészíti ki a listát. Ez a Messier által használt eszközök minőségének javulását jelzi, és valószínűleg annak is köszönhető, hogy egyre nagyobb tapasztalatokat szerzett a megfigyelésben. A lista 23 új objektuma közül 21 Messier független felfedezése, ebből 14 az eredeti észlelés. Az 1780. augusztus 31-én felfedezett M69 és M70 a kiadás függelékében kapott helyet. A katalógus végén található azon objektumok listája, melyeket más csillagászok észleltek, de Messier nem tudta őket megfigyelni, illetve Nicolas-Louis de Lacaille katalógusa, amely a déli égbolt csillagködjeit tartalmazza. A katalógus 23 új eleme közül 12 csillaghalmaz (6 nyílthalmaz és 6 gömbhalmaz) 1 planetáris köd 10 galaxis, melyek közül 5 a Virgo-halmaz tagja.
Az utolsó kiadások A végső kiadás 1781-ben jelent meg, és az M103 objektummal zárult. A benne szereplő 35 új objektum közül 22-t Pierre Méchain fedezett fel. A felfedezéseiről értesítette Messier-t, aki a pozícióméréseket végezte el (az utolsó három objektum kivételével, melyeket a kiadás szoros határideje miatt nem tudott ellenőrizni). Ez a kiadás szintén tartalmazta a sikertelen megfigyeléseket és Lacaille listáját. 1784-ben ezt a kiadást változtatás nélkül újra közölték.
Az elmaradt bővítések Messier valószínűleg tervezte a katalógus újabb kiadását 1790 körül, de erre sohasem került sor. Több ok lehetett, amiért felhagyott a további munkával:
1781-ben William Herschel felfedezte az Uránuszt. Messier ennek megfigyelésével, pályájának kiszámításával sok időt töltött el ugyanebben az évben súlyos baleset érte, és több, mint egy évig ágyhoz volt kötve felépülése után a Merkúrt figyelte meg, és üstökösök után kutatott
Valószínűleg az is nagyban befolyásolta a katalogizálás befejezését, hogy Herschel is belekezdett a ködök szisztematikus felkutatásába, és a Messier-énél kifinomultabb műszerei segítségével hamarosan több ezer objektumot figyelt meg.
Utólagos kiegészítések Az M104 és M110 közötti objektumokat utólag csatolták a listához. Azóta is vita tárgya ez a bővítés, nem mindenki fogadja el a hozzáadott objektumokat, bár a vita elsősorban tudománytörténeti jelentőségű, gyakorlatilag minden csillagász a 110 elemből álló változatot használja egyszerű gyakorlati megfontolásból, a Messier-lista ugyanis a legismertebb, így az abban szereplő objektumok könnyen megjegyezhetőek. A kiegészítés támogatói azzal érvelnek, hogy ezek már Messier és Méchain számára is ismertek voltak. A listához az utólagosan csatoltak a következők: Az M104-et Pierre Méchain fedezte fel 1781. május 11-én, Messier csak kézzel írta bele a katalógus 1781-es kiadásának saját maga által birtokolt példányába. Az objektumot 1921-ben csatolták véglegesen a listához. Az M105-öt (1781. március 4-én), az M106-ot (1781 júliusában) és az M107-et (1782 áprilisában) szintén Méchain fedezte fel; ezeket az objektumokat 1947-ben adták a listához. Az M108-at és az M109-et 1953-ban csatolták. A két objektumot Messier jegyzetei szerint Méchain 1781 februárjában és márciusában észlelte először. Az utolsó objektumot, az M110-et Messier fedezte fel 1773. augusztus 10-én. A katalógushoz 1966-ban csatolták.
A katalógus objektumai A 110 objektumból 64 vagy 65 azok száma, amelyek Messier függetlenül fedezett fel (az M102 esete kérdéses), ebből 44 esetben ő volt az első észlelő. 28 vagy 29 független megfigyelés Messier barátjának és kollégájának, Pierre Méchain-nek a nevéhez fűződik.
Egy 2002-ben készített jelentés szerint a 110 objektumból kivételesen kedvező viszonyok esetén 38 észlelhető szabad szemmel.
A Messier-katalógus 110 objektuma között:
40 galaxis 29 gömbhalmaz 27 nyílthalmaz 6 diffúz gázköd 4 planetáris köd 1 szupernóva-maradvány, valamint 3 egyéb objektum található (a M24 Tejút-sűrűsödés, az M40 kettőscsillag és a négy csillagból álló M73 csillagalakzat).
Négy kivételével valamennyi objektum szerepel az NGC-katalógusban is. A kivételek:
az M25, más néven IC 4725 az M40, azaz a Winnecke 4 kettőscsillag az M45, azaz a Fiastyúk (Plejádok) az M24, ami viszont magában foglalja az NGC 6033 halmazt.
Hiányzó objektumok Messier elődeivel ellentétben meglehetősen gondos megfigyelő volt, és igyekezett arra ügyelni, hogy az általa katalogizált objektumok valóban létezőek, más égitestek segítségével megtalálhatóak legyenek. Ennek ellenére ő is hibázott, így néhány, a listáján szereplő objektum egy időre rejtve maradt más megfigyelők elől. A kérdéses objektumok:
Az M47 esetében a pozícióadatok számításakor Messier egy előjelhibát vétett, melyet csak 1959-ben vettek észre. Az M48 tényleges pozíciója 2,5°-kal délebbre van a Messier által megadottnál. A hiba oka nem ismert. Az M91 esetében a korábban felfedezett M89 segítségével akarta a pozíciót meghatározni, de vélhetően az M58 adatait használta. Az M102 esete máig tisztázatlan. Két lehetséges teória tartja magát; az egyik szerint az M102 az M101 duplikációja, míg a másik lehetséges ok Messier számítási hibája. Az M40 esete csak részben tartozik ehhez a listához. Messier helymeghatározása pontos volt, de egészen 1966-ig nem sikerült újra észlelni az objektumot; ekkor sikerült kimutatni, hogy az M40 megegyezik a Winnecke 4 kettőscsillaggal.
Érdekességek Az 1970-es években többen is felvetették a Messier-maraton esemény megrendezésének ötletét. A cél a katalógus 110 objektuma közül minél többnek a megfigyelése egyetlen éjszaka alatt. Mind a 110 észlelés sikeres végrehajtására évente egyszer, március közepén-végén van lehetőség.
Napjainkban minden évben megrendezik a maratont.
A katalógus
A táblázatokban használt színkódok a következők:
Csillaghalmaz Csillagköd Galaxis
1-10 Messier számNGC számElnevezésKépTípusLátszó fényességCsillagkép Méret M1 NGC 1952 Rák-köd 60px szupernóva-maradvány 8,4m 6' x 4' M2 NGC 7089 60px gömbhalmaz 7,5m 13' M3 NGC 5272 60px gömbhalmaz 7,0m 16' M4 NGC 6121 60px gömbhalmaz 7,5m 26' M5 NGC 5904 60px gömbhalmaz 7,0m 17' M6 NGC 6405 Pillangó-halmaz 60px nyílthalmaz 4,5m 15' M7 NGC 6475 60px nyílthalmaz 3,5m 80' M8 NGC 6523 Lagúna-köd keretnélküli|60x60px gömbhalmaz és köd 5,0m 90' x 40' M9 NGC 6333 60px gömbhalmaz 9,0m 9' M10 NGC 6254 60px gömbhalmaz 7,5m 15'
11-20 Messier számNGC számElnevezésKépTípusLátszó fényességCsillagkép Méret M11 NGC 6705 Vadkacsa-halmaz 60px nyílthalmaz 7,0m 14' M12 NGC 6218 60px gömbhalmaz 8,0m 15' M13 NGC 6205 Herkules-gömbhalmaz 60px gömbhalmaz 7,0m 16' M14 NGC 6402 60px gömbhalmaz 9,5m M15 NGC 7078 Pegazus-halmaz 60px gömbhalmaz 7,5m M16 NGC 6611 Sas-köd keretnélküli|60x60px nyílthalmaz és köd 6,5m M17 NGC 6618 Omega-köd, Patkó-köd keretnélküli|60x60px nyílthalmaz és köd 7,0m M18 NGC 6613 60px nyílthalmaz 8,0m M19 NGC 627360px gömbhalmaz 8,5m M20 NGC 6514 Trifid-köd 60px gömbhalmaz és köd 5,0m
21-30 Messier számNGC számElnevezésKépTípusLátszó fényességCsillagkép Méret M21 NGC 6531 60px gömbhalmaz 7,0m M22 NGC 6656 60px gömbhalmaz 6,5m M23 NGC 6494 60px nyílthalmaz 6,0m M24 Kis Sagittarius-csillagfelhő 60px (csillagköd) 11,5m M25 60px nyílthalmaz 4,9m M26 NGC 669460px nyílthalmaz 9,5m M27 NGC 6853 Súlyzó-köd 60px planetáris köd 7,25m M28 NGC 6626 60px gömbhalmaz 8,5m M29 NGC 6913 60px nyílthalmaz 9,0m M30 NGC 7099 60px gömbhalmaz 8,5m
31-40 Messier számNGC számElnevezésKépTípusLátszó fényességCsillagkép Méret M31 NGC 224 Androméda-galaxis 60px galaxis 4,5m M32 NGC 22160px galaxis 10,0m M33 NGC 598 Triangulum-galaxis60px galaxis 7,0m M34 NGC 103960px nyílthalmaz 6,0m M35 NGC 216860px nyílthalmaz 5,5m M36 NGC 196060px nyílthalmaz 6,5m M37 NGC 209960px nyílthalmaz 6,0m M38 NGC 191260px nyílthalmaz 7,0m M39 NGC 709260px nyílthalmaz 5,5m M40 Winnecke 460px kettőscsillag 9,0m
41-50 Messier számNGC számElnevezésKépTípusLátszó fényességCsillagkép Méret M41 NGC 2287 Kis Méhkas60px nyílthalmaz 5,0m M42 NGC 1976 Orion-köd60px csillagköd 5,0m M43 NGC 1982 De Mairan csillagködjekeretnélküli|60x60px csillagköd 7,0m M44 NGC 2632 Praesepe, Jászol60px nyílthalmaz 4,0m M45 Plejádok, Fiastyúkkeretnélküli|60x60px nyílthalmaz 1,4m M46 NGC 243760px nyílthalmaz 6,5m M47 NGC 242260px nyílthalmaz 4,5m M48 NGC 254860px nyílthalmaz 5,5m M49 NGC 447260px galaxis 10,0m M50 NGC 232360px nyílthalmaz 7,0m
51-60 Messier számNGC számElnevezésKépTípusLátszó fényességCsillagkép Méret M51 NGC 5194, NGC 5195 Örvény-galaxis60px galaxis 8,0m M52 NGC 765460px nyílthalmaz 8,0m M53 NGC 5024 60px gömbhalmaz 8,5m M54 NGC 671560px gömbhalmaz 8,5m M55 NGC 680960px gömbhalmaz 7,0m M56 NGC 6779 60px gömbhalmaz 9,5m M57 NGC 6720 Gyűrűs-köd 60px planetáris köd 9,5m M58 NGC 457960px galaxis 11,0m M59 NGC 462160px galaxis 11,5m M60 NGC 4649 60px galaxis 10,5m
61-70