balra|thumb|250px|Órión, a vadász jobbra|thumb|150px|Az Orion asztrofotón, balra fent a vörös óriás Betelgeuze, jobbra lent a Rigel, az öv bal csillaga alatt a Lófej-köd, alatta a Nagy Orion-köd
Az Orion az egyik legismertebb és egyik leglátványosabb csillagkép a déli égbolton. Az égi egyenlítőn fekszik, ezért a világ minden tájáról jól látható, Magyarországról nézve télen figyelhető meg legjobban. Ősszel késő este kel, kora tavaszi esténként a nyugati égbolton ragyognak csillagai. Régi csillagtérképeken Íjász, Kaszás, Nimród vagy Ozirisz néven is említik. Az Orion övének neve pedig Bírópálca. A csillagkép egyik látványossága az Orion köd, ami binokulárral elmosódott foltként jelenik meg .
Számos mélyégobjektumot tartalmaz; a Lófej-köd és az Orion-köd a laikusok körében is ismert.
Szorosan kapcsolódik a körülötte látható csillagképekhez; Orion, a vadász éppen a Bikával küzd, aminek vérben forgó jobb szemét a vörös színű Aldebaran jelképezi. Mellette vannak kutyái; a Nagy Kutya és a Kis Kutya, akik a Nyulat és az Egyszarvút üldözik, valamint lábánál ered az Eridanus-folyó.
Mitológiája Mivel az Orion feltűnő, jellegzetes csillagkép, az ősidőktől kezdve rengeteg mitológiai történet kapcsolódik hozzá. Mai nevét a görögöktől kapta, ami valószínűleg az akkád Uru-anna (mennyei fény) elnevezésből származik. Ősi eredete miatt bizonyára előbb nevezték el a csillagképet és csak később szőttek történeteket köré, szemben azzal a gyakorlattal, miszerint egy már meglévő hőshöz rendeltek csillagokat.
A görög mitológiában Órión Poszeidón fia, óriás termetű vadász, aki Atlasz hét leányát addig üldözte szerelmével, amíg azok csillagokká nem változtak: ők lettek a Plejádok hét csillaga. Később Artemisz, a vadászat szűz istennője iránt lobbant szerelemre, aki azonban íjával lelőtte. A történet egy másik változata szerint Artemisz egy skorpiót küldött, amely halálra marta Oriont, ezért az istenek úgy helyezték el őket az égen, hogy amikor az egyik felkel, a másik éppen lenyugodjék.
Az arabok is emberalakot, méghozzá ékszerkészítőt láttak benne, a Rigel kék és a Betelgeuse vörös színében ékköveket láttak. A csillagkép csillagainak mai nevei is az arab nyelvből származnak. Betelgeuze – váll Rigel – láb Mintaka – öv
Elnevezései A magyar népnyelv az Oriont Kaszáscsillagnak nevezi. Az öv három csillaga a három kaszás. A Nagy Kutya csillagképbeli Szíriusz neve Sánta Kata. Ő viszi az ebédet az aratók után, de a kaszások mindig a lába elé kapnak a kaszával, ezért is sánta. A jellegzetes formájú csillagképben sokan pillangót is látnak. A kaszás kaszája Nimród íja.
Az Orion övét Ausztráliában Nyeles seprű-nek, Dél-Afrikában, afrikaans nyelven Drie Konings (Három Király)-nak vagy Drie Susters (Három Nővér)-nek hívták, Daudet, a francia író pedig les Trois Rois (a Három Király)-nak nevezte. A 17-18. századi Hollandiában az Orion öv neve Driekoningen (a Három Király), Latin-Amerikában pedig A Három Mária volt.
Fényes csillagok
JelElnevezésSzínképtípusLátszólagosfényességLuminozitásNap-egységekbenTávolság(fényév)MegjegyzésβRigelB80,157000775szuperóriás, kettőscsillagαBetelgeuzeM20,4...1,3700...1000430-640vörös óriás, kettőscsillag, változócsillagγBellatrixB21,6 360óriáscsillagζAlnitakB1,7230001260szuperóriásδMintakaO1,9...2,23 1240fényes óriás, változócsillag, fedési kettőscsillagκSaiphB2,0 720 szuperóriásεAlnilamO2,1 1600szuperóriás, kettőscsillagπ3 F3,2λHekaO3,4 kettőscsillagπ5 B3,6...3,7 változócsillagπ4 B3,7σ Szigma Orionis B0.03,81149
A Mintakához (δ Orionis) egy harmadik csillag is tartozik. Érdekessége, hogy majdnem pontosan az égi egyenlítőn van.
Mélyégobjektumok bélyeg|jobbra|220px|Az Orion csillagkép Messier 42 (NGC 1976) diffúz gázköd Messier 43 (NGC 1982) diffúz gázköd Messier 78 (NGC 2068) reflexiós köd
Meteorok
Minden év október 21-ének környékén a Föld áthalad az Orionidák meteorrajon, ekkor óránként mintegy 20 hullócsillag is megfigyelhető, melyek röppályája látszólag az Orion és a Gemini határról indul ki. A meteorrajukat radiánsukról szokás elnevezni. Egy meteorraj radiánsa az a pont az égen, ahonnan a meteorrajok kisugározni látszanak, ezen raj radiánsa az Orion csillagképben van. A meteorok azért látszanak egy pontból kiindulónak, mert egy raj meteorjai egymással párhuzamosan, a Földhöz képest ugyanolyan sebességgel haladnak. Az Orionidák a gyors meteorrajok közé tartoznak, másodpercenként 67 kilométeres sebességgel haladnak.
Források jobbra|220px|bélyegkép|Az Orion csillagkép Josef Klepešta – Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, Csaba György Gábor: Kalandozás az égbolton, Gondolat Kiadó, Budapest, 1987, Ian Ridpath – Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, , A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl. Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006,
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:Csillagképek