A güzüegér (Mus spicilegus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj, a házi egér közeli rokona. A természettudósok sokáig nem tartották önálló fajnak, csak 1983-ban, a genetikai vizsgálatokra ismerték el. Első tudományos leírását Petényi Salamon János paleontológus-zoológus adta meg.
Származása, előterjedése
Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Észak-Macedónia, Horvátország, Csehország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna területén honos. Jelenleg a Kárpát-medence a legnyugatibb előfordulása, egyedszáma csökken.
Megjelenése, felépítése
A házi egérhez nagyon hasonló lévén alfajának tartották. 6–8 centiméter hosszú, palaszürke, de a hasa és lábai fehérek. Farka a testhosszánál rövidebb (a házi egérnél megegyezik), a szeme is kisebb. Hasának világosabb színe élesen (a házi egérnél átmenettel) válik el a sötétebb hátétól.ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék elérve: 2008-05-08
A Pallas lexikonaA Pallas nagy lexikona elérve: 2008-05-08 a modern forrásoktól eltérően barnaveres színűnek jelzi.
Életmódja, élőhelye
Szabadban főleg a fű- és gabonafélék kalászait eszi, de nem veti meg a rovarokat sem. Zárt térbe húzódva a házi egérrel egyezően táplálékozik. Alkalmazkodott a vetésforgóhoz: tavasszal szaporodik, majd az együtt maradó családok közösen telelnek át. Az alom 1–12 fős, átlag 8 kölyökkel (a házi egérnél csak 5-6).
Nyáron szénakazalban, faodvakban él. A tél közeledtével a stabil pár és az az évi szupercsalád közösen építi az áttelelő helyet, a „güzühordást”, amiben körülbelül 50 liter magot és növényi részeket halmoz fel. Ezeket 10—20 centiméter vastag földréteggel borítják be — ez a messziről is jól látható „güzühalom”. A télen a 20–25 cm-rel ez alá ásott üregeikbenNovák Zsombor:Hallottál már a güzühalmokról tartózkodnak, onnan járnak fel enni. Tavasszal elhagyják a halmot, és ki-ki saját családot alapít.Altbäcker Vilmos: Güzüegér: a csökkent szaporodás és agresszió, mint a kooperatív túlélés alapjai elérve: 2008-05-08]
Kellő táplálék, élettér hiányában kertes házakba vagy raktárakba húzódik. Ott fészkét a házi egérhez hasonlóan alakítja ki, úgy is él.
Legfőbb ellenségei: a házi macska, a nyest és a gyöngybagoly.
Güzü a kultúrában
A késő ősszel megtalálható „güzühordás” nagy mennyisége miatt született a mondás: „Dolgozik, mint a güzü”.
Jegyzetek
Források
Mus spicilegus Egerekről, a házi egér biológiája Sendy egéroldala: Néhány közeli egérfajtáról fotókkal
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Ruff Gábor: Ha kell, ha nem, építkezik buckákatemel a güzüegér
Kategória:Egérformák Kategória:Emlősfajok Kategória:Rágcsálófajok Kategória:A Kárpát-medence emlősei Kategória:Albánia emlősei Kategória:Magyarország emlősei Kategória:Ausztria emlősei Kategória:Bulgária emlősei Kategória:Csehország emlősei Kategória:Románia emlősei Kategória:Szerbia emlősei Kategória:Szlovákia emlősei Kategória:Szlovénia emlősei Kategória:Ukrajna emlősei Kategória:Bosznia-Hercegovina emlősei Kategória:Horvátország emlősei Kategória:Észak-Macedónia emlősei Kategória:Görögország emlősei Kategória:Moldova emlősei Kategória:Montenegró emlősei Kategória:Oroszország emlősei