Ezen az oldalon a Budapesti Közlekedési Zrt.-t érintő sztrájkokat (röviden BKV-sztrájk) soroljuk fel.

2007–2008 2007. szeptember 4.

A BKV vezetősége és a szakszervezetek képviselői 2007. július 2-a óta folytattak tárgyalásokat a 2007-es bérfejlesztésről. A vállalat 2007 elején 15 ezer forintos béremelésben állapodott meg a szakszervezetekkel, miután azonban a BKV vezetése a második félévre is ugyanekkora bérfejlesztést ajánlott, a szakszervezetek ezt elutasították.

A sztrájkot a BKV 12500 dolgozójából 8 ezret képviselő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetei Szövetsége (VTDSZSZ), a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeteinek Szövetsége és a BKV-LIGA Munkástanács Szövetség augusztus közepén sztrájkot hirdettek, amelyet szeptember 4-én terveztek megtartani.

A tárgyalások ezután két témában folytak: egyrészt a bérfejlesztésről, másrészt a sztrájk alatt nyújtandó elégséges szolgáltatásról. A tárgyalásokon a felek nem tudtak megállapodni az elégséges szolgáltatásról, bár a BKV vezetősége egyre nagyobb engedményeket tett. A szolgáltatás fenntartása érdekében a BKV álláshirdetést is feladott, amelyben buszvezetőket keresett a sztrájk idejére. A sztrájkbizottság a sztrájkot üzemkezdettől 13 óráig tervezte megtartani, de végül a keddi időpont előtt két nappal megállapodtak a 2007-es bérfejlesztésről a BKV és a szakszervezetek képviselői, így a sztrájkot lefújták.Mégsem lesz BKV-sztrájk kedden (mfor.hu)Nem lesz BKV-sztrájk (index.hu)

2008. április 7.

A szakszervezetek attól tartottak, hogy a BKV új paraméterkönyv-tervezetében szereplő járatcsökkentés leépítéseket okoz majd a vállalatnál. A tárgyalások nem vezettek eredményre, így ezen a napon üzemkezdettől délután egyig a sztrájkot megtartották. A sztrájkon 20 szakszervezet jelezte részvételét.BKV-sztrájk lesz április 7-én (mfor.hu, 2008. március 28.)

A BKV-sztrájkkal egyidejűleg a MÁV Zrt. VDSzSz Szolidaritás szakszervezete is bejelentette a korábban felfüggesztett "gördülő sztrájkjának" folytatását erre a napra. A BKV-sztrájkkal ellentétben a vasutasok munkabeszüntetése nem okozott nagyobb fennakadásokat.A BKV megbénult, a MÁV viszont jól tűrte a hétfői sztrájkot (mfor.hu, 2008. április 7.)

2008. április 29–30.

A szakszervezetek elfogadták a főváros vezetőinek garanciavállalását és kisebb módosításokkal az új paraméterkönyvet. Lemondtak arról, hogy 2012-ig hosszabbítsák meg a kollektív szerződést, a BKV vezetés azonban a 2009. december 31-ig történő hosszabbításba sem egyezett bele, ezért a „gumikerekes” szakszervezetek meghirdették a sztrájkot. A tervek szerint a metró és a HÉV járt volna a sztrájk idején is.

2008 május 27-én mégis megegyezés született a meghosszabbításról, így a sztrájk elmaradt.

2010. január 12–17.

Előzmények bélyegkép|jobbra|230px|A cinkotai buszgarázs bejárata a 2010 januári BKV-sztrájk idején 2009. november 18-án a BKV szakszervezetei egy decemberi sztrájk lehetőségét vetették fel, ha nem sikerül a cég finanszírozását megoldani, illetve a december 31-én lejáró Kollektív Szerződést nem sikerül meghosszabbítani, vagy újra kötni. A Budapesti Közlekedési Zrt. évről évre több milliárdos hiánnyal működik, ezért a cég korábban 30 milliárd Ft hitel felvételéhez kérte a kormány kezességvállalását, melyet elutasítottak.Decemberben leállhat a BKV (hirtv.hu, 2009. november 18.) Miután az egyeztetéseken nem sikerült megállapodni, 2009. november 30-án a Szakszervezetek nyílt levélbenA BKV szakszervezetek nyílt levele (BKV.hu, 2009. november 30.) fordultak a Bajnai Gordon miniszterelnökhöz, hogy a Társaság finanszírozottságát segítsen megoldani, ugyanis az alulfinanszírozottság már a BKV működését veszélyezteti, „és most már megkérdőjelezhető a biztonságos utasszállítás is”, majd 2009. december 2-án a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetsége sajtótájékoztatón jelentette be,Újra sztrájkkal fenyegetnek a BKV szakszervezetei (mfor.hu, 2009. december 2.) hogy „ha a következő Bajnai-Demszky találkozón nem születik megállapodás a BKV anyagi helyzetének megoldására, akkor a szakszervezetek konkrét lépésekre szánják el magukat és akár sztrájkba is léphetnek a dolgozók”.

2009. december 15-én Demszky Gábor főpolgármester bejelentette, hogy sikerült megállapodni Bajnai Gordon kormányfővel, és a BKV 2010-ben 18 milliárd forint többletforrást kap a kormánytól és 5 milliárdot a fővárostól.Megállapodott a kormány és a főváros a BKV finanszírozásáról (hirado.hu, 2009. december 15.)Feltételekhez köti a kormány a BKV támogatását (index.hu, 2009. december 15.) Mivel a támogatás feltételeként a kormány a kollektív szerződés szigorítását, valamint a jegy- és bérletárak 4% emelését szabta meg, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége és a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeteinek Szövetsége december 18-án megalakította a sztrájkbizottságát és sajtóközleményben tiltakozott az utasok terheinek emelése, illetves a „foglalkoztatási feltételek illetve a munkakörülmények drasztikus romlásának bekövetkezése és Budapest közösségi közlekedésének ellehetetlenítése ellen”.CINASZ Sajtóközlemény (cinasz.hu, 2009. december 20.)

2009. december 27. és 2009. december 30. között a BKV menedzsmentje és a szakszervezetek folytatták a tárgyalásokat. A cég ajánlata szerint maradna a korábbi kollektív szerződés 3 pont kivételével: az önkéntes nyugdíjpénztári-, és az egészségpénztári hozzájárulást 3-ról 1%-ra csökkentenék, továbbá a havi 6000 forint értékű hidegétel utalvány helyett havi 8000 forint értékű melegétel-utalványt adnának úgy, hogy az év végi 45 000 forint értékű utalványt megszüntetnék. Az érdekképviseletek számítása szerint ez átlag nettó 200 000 forint jövedelemkiesés a dolgozók számára. A két ünnep közti tárgyalások eredménye az lett, hogy a 25 szakszervezetből 12 megegyezett a vezetőséggel abban, hogy a vitás tételeket kiveszik a kollektív szerződésből, és a bértárgyalások részeként kezelik azokat. A többi szakszervezet azonban ezt elfogadhatatlannak tartotta, mert úgy gondolták, hogy a kollektív szerződést és a béreket külön kell kezelni. December 30-án 11 érdekképviselet 2010. január 12-től határozatlan idejű sztrájkot hirdetett meg.Január 12-től sztrájkol a BKV (index.hu, 2009. december 30.) A Kollektív szerződés elfogadásához a szakszervezetek 65%-ának aláírása szükséges, így hiába írta alá azt 12 érdekképviselet, az nem lett hatályos január 1-jétől, így – érvényes kollektív szerződés hiányában – A munka törvénykönyve szerint működött tovább a BKV, ami működési zavarokat okozott, ugyanis a járműátvételre szánt időt a Ksz. tartalmazta, s így a járművezetők jelentősen lassabban, alaposabban vették át a járműveket, és kisebb hiba esetén is – az utasításokat betartva – tartalékjárművet kértek. Egyes vélemények szerint ekkor már egy úgynevezett munkalassító sztrájk vette kezdetét, de a szakszervezetek és a járművezetők ezt tagadták.

A január 12-i sztrájkot a következő 11 szakszervezetSztrájkfelhívás a CINASZ Közlekedési Szakszervezet honlapján (cinasz.hu, 2009. december 30.)Sztrájkot lezáró megállapodás (bkv.hu, 2010. január 17.) hirdette meg: BKV Fürst Közlekedési Szakszervezet Cinkota Autóbusz Közlekedési Szakszervezet Kilián Autóbusz Üzemegység Szakszervezete Óbuda Autóbusz Szakszervezete Trolibusz Dolgozók Független Szakszervezete BKV Rt. Központi Dolgozók Szakszervezete Villamos Független Szakszervezet Független Szakszervezete Metró Észak-Déli Motorkocsivezetők Független Szakszervezete Autóbuszvezetők Nemzeti Szabad Szakszervezete Cinkota Buszgarázs Független Szakszervezete Jegyellenőri és Járművezetői Független Szakszervezet

Később a sztrájkfelhíváshoz az alábbi szakszervezetek csatlakoztak: Kőbánya Autóbusz Szakszervezet Független HÉV Szakszervezet BKV Fürst Üzemegység Munkástanácsa

A sztrájk

2010 első hete az egyeztetések és a kommunikációs csaták jegyében telt, de az álláspontok nem közeledtek, így 2010. január 12., kedd 0 órától – 14 szakszervezet részvételével – kezdetét vette a BKV történetének leghosszabb sztrájkja. A sztrájk ideje alatt az autóbusz- és villamosközlekedés szinte teljesen megbénult, a metró-, HÉV- és trolibusz-közlekedés – a vállalat állítása szerint – zavartalan volt. A kieső autóbuszok egy részét a cég alvállalkozók fokozott bevonásával pótolta, emellett a VOLÁN-társaságok autóbuszai minden útjukba eső budapesti megállóban megálltak, továbbá tehermentesítő vonatok indultak Budapesten és környékén. A sztrájk ideje alatt a cégvezetés és a sztrájkoló szakszervezetek minden nap tárgyaltak, de péntekig jelentős elmozdulások nem történtek. 2010. január 15-én mindkét fél tett engedményeket, így hétvégére megkezdődhettek az érdemi tárgyalások, amelyeken már Kocsis István vezérigazgató is részt vett. Vasárnap estére, végül is sikerült megállapodásra jutni, így 2010. január 18., hétfő 0 órától a szakszervezetek felfüggesztették a sztrájkot, január 19-én, kedden aláírták az új kollektív szerződést, így a szakszervezetek lefújták a sztrájkfenyegetést.

Vélemények pró és kontra a sztrájk ideje alatt

Az eredmény Az új Kollektív szerződés határozatlan időre szól. A Kollektív szerződésben a következőket sikerült rögzíteni: A kollektív szerződésben rögzítették, hogy megmarad az önkéntes nyugdíj-, és az egészségpénztári hozzájárulás 3-3%, azzal a feltétellel, hogy annak maximumáról minden évben, a bértárgyalásokon megegyeznek. Rögzítésre került az is, hogy dolgozók kapnak havi 6000 forint értékű melegétkezési-utalványt. December hónapban idén is kapnak a munkavállalók 45 000 forint béren kívüli juttatást, ezek melegétkezési-, illetve internetutalványok lehetnek, a munkavállalók választása szerint. A juttatás összegéről a továbbiakban a bértárgyalásokon fognak egyeztetni. A juttatásokat a dolgozók „nettóban” kapják, az adót a cég fizeti utánuk.

2012 Előzmények A BKV 2011. október 26-i igazgatósági ülésén Vitézy Dávid, a (BKK vezérigazgatója és a BKV igazgatóságának tagja) egy tíz pontból álló határozati javaslatot nyújtott be a Társaság nehéz helyzetére hivatkozva. A határozati javaslat egy mindenre kiterjedő megtakarítási terv készítésére ad megbízást az igazgatóság elnökének, Dr. Várszegi Gyulának. A takarékossági program keretében javaslatot kell tenni a 2010. január 19-én aláírt kollektív szerződés módosítására, az ehhez szükséges tárgyalásokat az érdekképviseletekkel le kell folytatni, sikertelen tárgyalás esetén a kollektív szerződést részben, illetve teljesen fel kell mondani.BKV: veszélyben a kollektív szerződés (Népszabadság online, 2011. november 8.) Válaszul 2011. november 21-én a BKV két nagy szakszervezeti tömörülése – a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetsége (KEKSZ) és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) –, amely magába foglalja az összes BKV-s szakszervezetet nyílt levelet írt Tarlós István főpolgármesternek, amelyben biztosították arról, hogy a kollektív szerződés tárgyalásától nem zárkóznak el, de fontosnak tartják az átlagos, illetve az átlag alatt kereső dolgozók bérének és juttatásának megtartását.A VTDSZSZ és a KEKSZ nyílt levele Tarlós István főpolgármester részére (furst.hu, 2011. november 21. pdf-fájl)

A BKV az új kollektív szerződést már a tervezett új munkatörvénykönyv alapján kívánta módosítani, amit a szakszervezetek jogszerűtlennek tartottak, így a Társaság 2011. december 1-jén felmondta a hatályos KSz-t. A felmondási idő 90 nap, ezért a feleknek 2012. március 3-ig van idejük megállapodni, mert azután a dolgozókat A munka törvénykönyve szerint kell foglalkoztatni. Tarlós István főpolgármester szerint a kollektív szerződés módosításával 7 milliárd forint takarítható meg.