A nyelvészetben a tőhangváltás olyan morfofonológiai jelenség, amely abban nyilvánul meg, hogy a szótőnek egynél több hangbeli változata van, azaz beszédhang vagy beszédhangok csoportja szabályszerűen váltakozik más beszédhanggal / beszédhangok csoportjaival, vagy ezek hiányával a toldalékolás során. Egyedül vagy toldalékkal társulva jelzi a szó alaktani kategóriáit, azaz nyelvtől függően a számot, a nemet, az esetet, az igealakot stb., illetve megkülönbözteti a képzett szót az alapszótól.Bussmann 1998, 48. o.Dubois 2002, 30. o.Constantinescu-Dobridor 1980, 28. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 38–39. o.

Az egymással váltakozó hangokat vagy hangcsoportokat olykor infixumnak tekintik, azaz belső flexió, illetve szóalkotás eszközének, például az angol nyelvben a sing ’énekelni’ ~ sang ’énekelt’ (ige) ~ sung ’(el)énekelt’ (melléknévi igenév) ~ song ’ének’ szavak magánhangzóit.Bussmann 1998, 3. o.

Ha a váltakozás nincs toldalék hozzáadásával egybekötve, mint az előző példában, akkor függetlennek nevezik, ha pedig toldalék hozzáadása váltja ki, akkor kombinatorikus, azaz hangtanilag okozott váltakozásról van szó.Dubois 2002, 30. o.

Nyelvtől függően a váltakozás létrejöhet magánhangzók között, mint a fenti példában, magánhangzó és félhangzó között, magánhangzó és kettőshangzó között, kettőshangzók között, magánhangzó és mássalhangzó között, mássalhangzók vagy mássalhangzócsoportok között, valamint létezik magánhangzó- és mássalhangzó-váltakozás együtt is. Olyan esetek is vannak, amikor beszédhang vagy hangcsoport zérussal váltakozik.

A tőhangváltások olyan hangváltozások, amelyek a nyelv pillanatnyi állapotában történnek. Egyesek történeti hangváltozások következményei. Például a román nyelvben ilyen az [o] ~ [o̯a] váltakozás. A kettőshangzó a román nyelv kifejlődésének a folyamatában jött létre a latinból. Ez kombinatorikus változás volt, a következő szótagban levő [a] okozta, amely a románban [ə]Közepes, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó. lett, pl. latin porta > román poartă ’kapu’. A mai románban is ez a váltakozás kombinatorikus, tehát, ha a következő szótagban nincs [ə], a kettőshangzó visszavált [o]-ra: poartă ~ porți ’kapuk’.

A tőhangváltás általában, és különösen a független tőhangváltás elsősorban az ún. flektáló nyelvekre jellemző, de mivel a nyelvtípusok nem exkluzívak, más típusú nyelvekben is megtalálható.

Tőhangváltás néhány flektáló nyelvben

A francia nyelvben: magánhangzó ~ magánhangzó: répéter ’ismételni’ ~ il/elle répète ’(ő) ismétel’, il/elle peut ’(ő) tud, bír’ ~ il/elle put ’(ő) tudott, bírt’;Fjodorov 2008, 25–26. o. magánhangzó ~ félhangzó: il/elle loue [lu] ’kibérel’ ~ nous louons [lwɔ̃] ’kibérelünk’, il/elle tue [ty] ’öl’ (ige) ~ nous tuons [tɥɔ̃] ’ölünk’, il/elle lie [li] ’(össze)köt’ ~ nous lions [ljɔ̃] ’összekötünk’;Grevisse – Goosse 2007, 43. o.A francia nyelvészetben a [j] nem mássalhangzónak, hanem félhangzónak tekintett.Grevisse – Goosse 2007, 35. o. mássalhangzó ~ mássalhangzó: neuf ’új’ (hímnem) ~ neuve ’új’ (nőnem); mássalhangzó ~ zérus: ils/elles battent ’vernek’ ~ il/elle bat ’(ő) ver’, étudiante ’egyetemista (lány)’ ~ étudiant ’egyetemista (fiú)’ (a szóvégi t-t nem ejtik ki ezekben a szavakban).

A román kitűnik az újlatin nyelvek közül a összetett tőhangváltás-rendszerével. Ezek lehetnek:

magánhangzó ~ magánhangzó: fată ’lány’ ~ fete ’lányok’, fac ’csinálok’ ~ făcut ’(meg)csinált’ (melléknévi igenév); magánhangzó ~ kettőshangzó: negru ’fekete’ (hn.) ~ neagră ’fekete’ (nn.); magánhangzó ~ zérus: usuc ’szárítok’ ~ uscăm ’szárítunk’; kettőshangzó ~ kettőshangzó: băiat ’fiú’ ~ băieți ’fiúk’;A román nyelvészetben is a [j] félhangzónak tekintett. mássalhangzó ~ mássalhangzó: pot ’tudok, bírok’ ~ poți ’tudsz, bírsz’, brad ’fenyő’ ~ brazi ’fenyők’; mássalhangzó ~ zérus: rămân ’maradok’ ~ rămâi ’maradsz’; mássalhangzó-csoport ~ mássalhangzó-csoport: muscă ’légy’ ~ muște ’legyek’; egyidejű magánhangó- és mássalhangzó váltakozás: carte ’könyv’ ~ cărți ’könyvek’, toți ’mind(ahány), az összes’ ~ tuturor ’mind(ahány)nak, az összesnek’.

A románban nemcsak két szegmens között lehet váltakozás egyazon paradigmában, hanem három között is, pl. să vadă ’lásson’ ~ văd ’látok’ ~ vede ’lát’, port ’viselek’ ~ poartă ’visel’ ~ purtăm ’viselünk’ , rămas ’maradt’ (melléknévi igenév) ~ rămăsei ’maradtam’ ~ rămân ’maradok’.

A szerb nyelvben:Klajn 2005, 29–39. o. mássalhangzó ~ mássalhangzó: Srbija ’Szerbia’ ~ srpski ’szerb’; magánhangzó ~ mássalhangzó: beo ’fehér’ (hn.) ~ bela ’fehér’ (nn.), pepeo ’hamu’ ~ pepela ’a hamu vmije’ (birtokos eset); magánhangzó ~ zérus: borac ’harcos’ ~ borcu ’a harcosnak’ (részes eset).

A német nyelvben: Haus ’ház’ ~ Häuser ’házak’ ~ Häuschen ’házacska’;Bussmann 1998, 1240. o.

A latin nyelvben: facio ’csinálok’ ~ feci ’csináltam’ ~ efficio ’megcsinálok’;

A spanyol nyelvben: hace ’csinál’ ~ hice ’csináltam’ ~ hecho ’megcsinált’ (melléknévi igenév);Kattán-Ibarra – Pountain 2005, 429. o.

Az arab nyelvben: kitab ’könyv’ ~ katib ’írnok’ ~ kataba ’(ő) írt’.Sala 1981, 24. o.

A magyar nyelvben

A magyar az ún. agglutináló nyelvek csoportjába tartozik ugyan, de megtalálhatók benne is egyes, a fentiekhez hasonló jelenségek, bár a magyarban mind kombinatorikus jellegűek.

Egyes toldalékok hozzáadása bizonyos szavak tövében a toldalékhoz legközelebbi magánhangzó mennyiségi változását okozza, tehát hosszú ~ rövid váltakozásról van szó. Az a/á és az e/é esetében ezen kívül a magánhangzó artikulációja is megváltozik. Példák:Siptár 2006, 15. o.

víz vizek analízis analizál tűz tüzek miniatűr miniatürizál út utak úr urizál tő tövek pasztőröz pasztörizál ló lovak agónia agonizál kéz kezek prémium premizál nyár nyarak kanális kanalizál

A fentinél általánosabb jelenség a tővégi a és e váltása á-ra, illetve é-re a legtöbb toldalék előtt: alma ~ almás, medve ~ medvét.Siptár 2006, 17. o.

Egyes szavak esetében magánhangzó ~ zérus váltakozás létezik, pl. bokor ~ bokrok, fürödtem ~ fürdik, terem ~ termet,Siptár 2006, 19. o. fekete ~ feketít.Kiefer 2006, 45. o.

Kivételesen egyes igék tövében van mássalhangzó-váltakozás és mássalhangzó ~ zérus váltakozás, például eszünk ~ ehet ~ evés.Bokor 2007, 261. o.

A toldalékok első mássalhangzójához való tővégi mássalhangzók hasonulása is az effajta jelenségek közé tartozik. Ellentétben például a szerb nyelv helyesírásával ezeket a magyar helyesírás nem tükrözi. Példák: meleg [mɛlɛg] ~ melegtől [mɛlɛktøːl], zsák [ʒaːk] ~ zsákban [ʒaːgbɒn], szív [siːv] ~ szívtől [siːftøːl], ad [ɒd] ~ adhat [ɒthɒt].Siptár 2006, 23. o.

Jegyzetek

Források

Bidu-Vrănceanu, Angela et al., Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.) Bokor József. Szóalaktan. In A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. . 254–292. o. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.) Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Mic dicționar de terminologie lingvistică (Nyelvészeti terminusok kis szótára). Bukarest: Albatros. 1980 Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. június 27.) Fjodorov, V. A. Теоретическая фонетика французского языка. Учебно-методическое пособие для вузов (A francia nyelv elméleti hangtana. Taneszköz az egyetemek részére). Voronyezs: A Voronyezsi Állami Egyetem kiadó- és nyomdaközpontja. 2008 (Hozzáférés: 2023. június 27.) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. (Hozzáférés: 2023. június 27.) Kattán-Ibarra, Juan – Pountain, Christopher J. Modern Spanish Grammar. A practical guide (Modern spanyol grammatika. Gyakorlati kézikönyv). 2. kiadás. London / New York: Routledge. 2005. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.) Kiefer Ferenc. 3. fejezet – Alaktan. In Kiefer Ferenc (főszerk.). Magyar nyelv . Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. . 34–49. o. (Hozzáférés: június 27.) Klajn, Ivan. Gramatika srpskog jezika (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. (Hozzáférés: 2023. június 27.) Sala, Marius – Vintilă-Rădulescu, Ioana. Limbile lumii. Mică enciclopedie (A világ nyelvei. Kis enciklopédia). Bukarest: Editura Științifică și Enciclopedică. 1981 Siptár Péter. 2. fejezet – Hangtan. In Kiefer Ferenc (főszerk.). Magyar nyelv . Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. . 14–33. o. (Hozzáférés: 2023. június 27.)

Kapcsolódó szócikkek

Hangváltozás Morfofonológia

Kategória:Hangtan Kategória:Morfológia Kategória:Történeti nyelvészet