Fahibák a faanyag fajra jellemző alakjától, anatómiai szerkezetétől, színétől való eltérések.
Göcsösség (ághelyek) Göcsösségnek nevezzük az ágnak a törzsben maradó, a fatest által körbezárt részét. jól benőtt göcsök: hosszuk és kerületük min. 3/4 része mentén szervesen kapcsolódnak a környező fatesthez részben benőtt göcsök: a szerves kapcsolat a két fatest között 1/4-3/4 mértékű kihulló göcsök: a két fatest közötti összenövés nem haladja meg a göcskerület 1/4 részét kerek göcsök ovális göcsök: elliptikusak, nagyobbik átmérőjük meghaladja a kisebbik másfélszeresét szárnyas göcsök: keresztirányú, páros göcsök, melyek végighaladnak a szelvényáru keresztmetszetén tűgöcs: 7 mm-ig kisgöcs: 7–20 mm közepes göcs: 20–40 mm nagy göcs: 40–70 mm igen nagy göcs: 70-100 mm hatalmas nagyon-nagyon nagy göcs: 100 mm felett
Alaki hibák Sudarlósság A sudarlósság a fatörzsátmérő folyóméterenkénti csökkenése cm-ben vagy %-ban. Hibának számít a fenyők esetében az 1 cm/fm-t, a lombos fafajoknál az 1.5 cm/fm-t meghaladó vékonyodás. Jelentősen rontja a fűrészipari feldolgozás kihozatalát tővastagodás: az egyes fafajok tőszakaszára jellemző nagyobb mértékű sudarlósság bordásnövés: jellemzője a törzs hossza mentén kiálló ormók és mélyedések keletkezése
Görbeség, villás növés egyszerű görbeség: egyetlen behajlással jellemezhető összetett görbeség: két, vagy több behajlással jellemezhető villásnövés: a törzs két ágra oszlik
Külpontosság A külpontosság a törzs keresztmetszetének a köralaktól való eltérése.
Szöveti (fejlődési) hibák Csavartrostúság Csavartrostúságról akkor beszélünk, ha a rostok a hengeresfa palástján az alkotótól eltérő irányúak, spirális lefutásúak. Mértékét vagy a hosszegységre eső szögelfordulással, vagy a csavarossági százalékkal határozzák meg I. oszt. rönk: csavarodásmentes törzs II. oszt. rönk: max. 3% vezetékoszlop: max. 5% faragott gerendák: 4,5-9% furnéripari rönk: 6-11% Ha 10 m-en belül a rostcsavarodás egy teljes kör, akkor a faanyag értékes ipari feldolgozásra nem alkalmas.
Hullámos rostúság, fodrosság, csomorosság A hengeres fában a torz rostfutás következtében kialakuló szabálytalanságok. hullámos rostúság: a bélsugarak síkjában a farostok hullámvonalban görbülnek fodrosság: úgy keletkezik, hogy a szabályos hullámokban lefutó rostok valamilyen akadályba (például alvórügy, ággöcs) ütköznek csomorosság: a fatestben lévő alvó rügyek, kisebb göcsök körül kialakuló, a rostokkal párhuzamos síkban jelentkező különleges rajzolat
Reakciófa nyomottfa: az évgyűrűk belsejében felismerhető, igen sűrű vörösesbarna szövetrész; rövid idejű hajlító igénybevételek folytán keletkezik húzottfa: a húr- és sugármetszeteken keskeny sávok formájában lehet észlelni; szárításkor könnyebben reped, erősen vetemedik hosszirányban is
Évgyűrűszerkezeti hibák évgyűrűtorzulás: az évgyűrűk helyenkénti alaki eltérései, ággöcsök, sebek körül álévgyűrűk: a lombozat pusztulását követően, ha a fa még ugyanabban az évben kihajt, akkor egy év alatt két laza szerkezetű, keskeny évgyűrű keletkezik
Rendellenes elszíneződések a fatestben belső szíjács: világosabb gyűrű vagy sarló alakú, nem egészen gesztesedett szöveti rész a geszten belül, mely a kambium rendellenes működésével, a több évig szünetelő gesztesedéssel keletkezik
Egyéb rendellenes szöveti képződmények héjaszás: a törzsfa egyoldali, felszíni elhalása min. 2 cm szélességben, mely legtöbbször kéregleválással is jár; keletkezésének oka gyakran az erős napsugárzás, vagy külső mechanikai hatások kéregbenövés: az elhalt felületet a környező fapalást vagy teljes mértékben, vagy részlegesen benövi, így torzítja az évgyűrűszerkezetet, vagy gombás elszíneződést okozhat gyantatáskák: keskeny, az évgyűrűvel párhuzamos vagy húrirányú, gyantával telített repedések rákos daganatok: ha a hegesedési szövet (kallusz) nem képes benőni a sebzéseket, rák keletkezhet, mely gombafertőzések hatására korhadást okozhat
Repedések Az élő fák repedéseinek okai belső növekedési feszültségek erős lehűlés villámsújtás állandó, erős szélnyomás
A kitermelt fák repedéseinek keletkezése döntéskor száradáskor gőzöléskor, telítéskor fűrészeléskor
Bütürepedések bélrepedések: a béltől kiinduló, sugárirányú elválások, melyek az élőfában keletkeznek, és hosszirányban több métert is elérhetnek gyűrűs repedés: az élő fában keletkezik az évgyűrűrétegek között
Palástrepedések fagyrepedés: a hengeresfa jelentős hosszára kiterjedő mély palástrepedés, melynek jellemzője, hogy a repedéseket a kallusz többnyire benövi száradási repedések: a különböző faválasztékokban, fatermékekben keletkező felületi vagy belső repedések, melyek a faanyag száradásával összefüggő zsugorodási feszültségek hatására keletkezik
Növényi eredetű károsítások Gombakárosítások álgesztesedés: a fatest nagyméretű, szabálytalan alakú, az évgyűrűhatárokat gyakran nem követő rendellenes elszíneződése, mely lehet egészséges és korhadt penészesedés: különböző penészgombák okozzák; lehet részleges vagy teljes kékülés: különböző tömlős gombák idézik elő, melynek hifái behálózzák a szíjácsrészeket, és fénytörési jelenségek hatására zöldes-kékes-szürkés árnyalatú foltokat eredményeznek; a sejtfalakat nem támadják, a könnyebben lebontható tartalék anyagokkal táplálkoznak fülledés: a fatest szíjácsrészének gombás elszíneződése, ami folytatólagos korhadással jár együtt korhadás: a farontó gombák sejtfalakat bontó tevékenysége, a fatest legnagyobb hibája; a szijácskorhadás jelentős értékcsökkentő fahiba, a gesztkorhadás műszakilag a teljes faanyagot értéktelenné teszi
Egyéb növényi eredetű károsodások baktériumok: elbonthatják a pektines középlemezt és a sejtfalakat, fertőzési kaput nyitva a farontó gombák számára élősködő cserjék: a fák koronájában a felső törzsrészekre és az ágakra tapadva élnek, szívógyökereiket a fatest körülnövi, így a faanyag lyukacsos szerkezetűvé válik (fehér fagyöngy, sárga fagyöngy)
Állati eredetű károsodások Rovarrágás a rovaroknak a fatestben lévő, járatszerű rágásai alakjuk, nagyságuk jellemző a különböző rovarfajokra
Egyéb állati károsítások madarak (odúk, furatok kialakítása) erdei vadállomány
Egyéb fahibák mechanikai sérülések deformációk (görbülés, vetemedés) technológiai feldolgozás során keletkező hibák
Kategória:Faipar