A technikai nevelés Magyarországon az 1980-as évektől két évtizeden át egyetemi szinten is megvalósult a tanárképzésben. Ekkor fogalmazódott meg a technikai nevelés néhány fontos alapelve. Ezek azután beépültek az egyetemi tantárgyakba is. A témakörhöz kapcsolódó területeket szinte a tantárgycímekkel is körvonalazhatjuk. Például Ember és technika, Rendszer és modell, Anyagtechnológia, Géprendszertan.
A technikai műveltség A technikai műveltség olyan ismeretek és célszerű magatartás rendszerezett összessége, amellyel az ember képes: a technikai környezetben tájékozódni a természeti, társadalmi és technikai környezetéhez aktívan alkalmazkodni technikai környezetéről újabb ismereteket szerezni" (Szűcs Ervin: Technika és rendszer) környezetét a technika segítségével megóvni és fejleszteni
A technikai nevelés története Őskor
Az írásbeliség kialakulása előtti kultúrák nevelési szokásairól a törzsi kultúrák megismerése által alkothatunk képet. Az ilyen népcsoportokat az összehasonlító etnográfia és az antropológia foglalkozik.
A nevelés jellemzői
az ismeretszerzés forrása maga az élet a felnőttek munkavégzését utánozva, játékosan tanultak a gyerekek kicsinyített munkaeszközök segítségével a felserdült fiatalok nevelése a sámán irányításával folytatódott, aki felkészítette őket a beavatás szertartására a beavatási szertartásra való felkészülés során tanulták meg a közösség életét szabályozó törvényeket, a törzs eredetmítoszát és a törzsi rítusokat
Ókor Mezopotámia
A tanítás a gyerek egész napját kitöltötte. A tanítás irodalmi szemelvények másolásából, memorizálásból, fordításból (sumérről akkád nyelvre) állt. A tanítás anyagában matematikai és geometriai feladatok is szerepeltek.
Egyiptom
A leendő papok magasabb műveltséget nyújtó szemináriumokon ismerkedtek meg a rituálé szabályaival, teológiával, szent könyvekkel. Emellett természettudományokat is tanultak: matematikát, geometriát, asztrológiát.
Ókori görögök
Középkor Újkor Reformkor A két világháború között A II. világháború után A technika és életvitel tantárgy napjainkban A tantárgy célja
rendszerszemléletű gondolkodásmód kialakítása környezeti károsodások és azok megelőzési módjainak bemutatása a fenntartható fejlődés összefüggéseinek és követelményeinek megismertetése a természeti, társadalmi és technikai rendszerek komplex bemutatása
A tantárgy fő témakörei
Az ember és környezete A kommunikáció eszközei és módjai; kommunikációs rendszerek Anyagok és átalakításuk Energia Tervezés, építés Közlekedési ismeretek Háztartástan, életvitel Gazdálkodás
A tantárgy módszertani jellemzői
cselekvésközpontú képességek fejlesztése problémaközpontú divergens gondolkodásra nevel a tanulói munka önálló a munkát a tanuló szervezi funkcionális szemlélet a munkadarab példa, a problémamegoldás célja gazdaságosságra nevel sikertelenség leküzdésére nevel szintetizálja a tantárgyakat
Munkadarab és modell Ellenőrzés és értékelés Irodalom Kővári Istvánné: Kézikönyv az 1-2. osztályos technika és életvitel tantárgyhoz. Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2006. Mészáros-Németh-Pukánszky: Neveléstörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. Szücs Ervin: Dialógusok a műszaki tudományokról. 2., átdolgozott és bővített kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976. Szücs Ervin: Rendszer és modell I. II. Egyetemi jegyzet (J3-1393 és J3-1452), Tankönyvkiadó, Budapest Nagy Ferenc (főszerk.) (1992): Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest ()
Kategória:Technika Kategória:Oktatás tárgykör szerint