Daniel Auber, pontosabban Daniel-François-Esprit Auber (Caen, 1782. január 29. – Párizs, 1871. május 12.) francia zeneszerző, a 19. századi francia vígopera egyik legjelesebb képviselője.

Élete

Atyja párizsi műkereskedő volt. Kamaszkorát Angliában töltötte, ahol kereskedőnek készült. 1804-ben visszaköltözött Párizsba, és pályát változtatott: zeneszerző lett.

1806-ban lépett be az „Apolló gyermekei” társaságba. Hangszeres művei közül négy gordonkaversenye, Mazas-nak ajánlott hegedűversenye (1808) és zongoratriója említendő. Írt egy misét is; később ebből illesztette A portici némába az Esz-dúr imát vegyes karra a cappella. Operaszerzőként 1805-ben mutatkozott be. Előbb Boieldieu-nél tanult, majd Cherubini – miután meghallgatta első két operáját – maga mellé vette az ifjú tehetséget, hogy kitanítsa a zeneszerzés fortélyaira. Auber az 1820-as évek elején kamatoztatta a tanultakat, miután első dalműveinek lanyha fogadtatásán okulva Rossini modorát kezdte utánozni. Ekkor érte el első igazi sikereit. Hamarosan tartós együttműködést alakított ki Eugène Scribe-bel: vígoperáinak többségét az ő librettóira írta.

Hírneve gyorsan nőtt, és művészete az 1820-as évek második felében érte el csúcspontját: A portici néma című művét a francia nagyopera egyik prototípusának tekintik. 1829-ben az Institut National de Musique tagjává választották; 1842-ben a Conservatoire igazgatójává, 1857-ben III. Napóleon udvari karmesterévé nevezték ki. A párizsi opera igazgatójának posztját nem fogadta el, mert úgy érezte, elvenné az idejét a zeneszerzéstől.

Ő írta az 1862-es londoni világkiállítást megnyitó zeneművet. Utolsó operáját 1869-ben mutatták be.

Operái

Zenéje kivételesen dallamos, szellemes, többnyire vigan lüktető, szükség szerint pajkos vagy drámai. Hangszerelése finom. Negyvenegy operát írt:

L’erreure d’un moment (Párizs, 1805), Jean de Couvin (Châteu de Chimay, 1812), Le séjour militaire (1813) Le testament et les billets-doux (1819) Kastélybeli pásztornő (La bergère châtelaine – Párizs, 1820) Emma, avagy a meggondolatlan ígéret (Emma, ou La promesse imprudente – 1821) Leicester, ou Le château de Kenilworth (1823) A hó (La Neige, ou Le nouvel Éginhard – 1823), Vendôme en Espagne (1823) Les trois genres (1824) Udvari hangverseny (Le concert à la cour, ou la débutante – 1824), Léocadie (1825) Kőműves és lakatos (Le maçon – 1825), Le timide, ou le Nouveau séducteur (1826), Fiorella (1826), A portici néma (La Muette de Portici, 1828) A menyasszony (La fiancée – 1829), Les Deux Nuits (1829), Fra Diavolo (Fra Diavolo, ou L’hôtellerie de Terracine – 1830) Brahma és a bajadér (Le dieu et la bayadère, ou La courtisane amoureuse – 1830), Le serment, ou Les faux-monnayeurs (1832), Le philtre (1831) La marquise de Brinvilliers (1831), III. Gusztáv avagy az álarcosbál (1833), Lestocq, ou L’intrigue et l’amour (1834), Le cheval de bronze (1835), Actéon (1836), Les chaperons blancs (1836), L’ambassadrice (1836) A fekete dominó (Le domino noir – 1837), Le lac des fées (1839), Zanetta, ou Jouer avec le feu (1840), A koronagyémántok (Les diamants de la couronne – 1841), Le duc d’Olonne (1842), Carlo Broschi, vagy az ördög része (La part du diable – 1843) La sirène (1844), La barcarolle, ou L’amour et la musique (1845), Les premiers pas (1847), Haydée, ou Le secret (1847), L’enfant prodigue (1850), Zerline, ou La corbeille d’oranges (1851), Marco Spada (1852), Jenny Bell (1855), Manon Lescaut (1856), La Circassienne (1861), La fiancée du roi de garbe (1864), Le premier jour de bonheur (1868), Rêves d’amour (Párizs, 1869).

Források Auber, Daniel-Francois-Esprit A Pallas nagy lexikona Operakatalógus

Kapcsolódó szócikkek Zenetörténet

Kategória:Francia zeneszerzők Kategória:Romantikus zeneszerzők Kategória:Francia operaszerzők Kategória:1782-ben született személyek Kategória:1871-ben elhunyt személyek Kategória:A Père-Lachaise-ben eltemetett személyek