bélyegkép|260px|jobbra|Magyarbece környéke 1770 körül Magyarbece (, ) falu Romániában, Fehér megyében, Nagyenyedtől délkeletre.
Története Első említése 1272-ből maradt fenn Bece néven. 1332]ben már plébániatemploma volt, a reformáció korában a falu reformátussá lett. A 16. században már a losonci báró Bánffy család birtoka volt. Az 1766-ban készült összeírás szerint a Bece, Karácsonyfalva és Solymos falvakból álló református egyházközséghez 300 férfi és 240 nő tartozott. Az első iskolaépületet 1871-ben emelték, addig a tanítás egy csűrben folyt. A falu híres volt barackjáról és cseresznyéjéről, amelyet az enyedi és marosvásárhelyi piacon adtak el.Murádin Jenő: A tél festője, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1989, , 31. oldal 1992-ben a lakosság 92%-a magyar volt.
Népzene Pávai István (szerk.): Nagyenyed vidéki magyar és román népzene. A magyarbecei Kulcsár Ferenc bandája (CD). Hagyományok Háza, Budapest, 2006.
Pávai István (szerk.): Az Erdélyi Hegyalja népzenéje. Magyarbece (CD). Új Pátria sorozat. Válogatás az Utolsó Óra program gyűjteményéből. Fonó Budai Zeneház–Hagyományok Háza, Budapest, 2010.
A hagyományok részben napjainkban is fennmaradtak. Például kántáláskor a konfirmált fiúk éjjel 12 óra után mennek a konfirmált lányokhoz. Ameddig egy lány nem konfirmál, addig járhat ő is kántálni családokhoz. Miután konfirmált, várnia kell a nagyobb (konfirmált) fiúkat.
Híres emberek 1914–1924 között itt szolgált református lelkészként Gruzda János festő. Szántó Ferenc parasztprímás, adatközlő népzenész.
Jegyzetek
Kategória:Fehér megye települései Kategória:Alsó-Fehér vármegye települései