Az Angyalszív (Angel Heart) 1987-ben bemutatott színes, amerikai–angol–kanadai misztikus thriller. Alan Parker alkotása William Hjortsberg Falling Angel című, 1978-ban megjelent regénye alapján készült, amely az Egyesült Államokban sem tartozik a legismertebb irodalmi művek közé, ezért a rendező bátrabban hajthatott végre rajta változtatásokat. A forgatás 1986. március 31-én kezdődött, és ugyanazon esztendő augusztusában ért véget. A film vegyes kritikákat kapott, és eleinte a közönség körében sem volt túl sikeres. A bemutató óta eltelt évek folyamán azonban kultuszfilmmé vált, elsősorban nyomasztó hangulata, a különböző műfajok stíluselemeinek bravúros vegyítése, a kitűnő operatőri munka és a hatásos kísérőzene miatt.
A cselekmény balra|bélyegkép|250px|Harry Angel (Mickey Rourke) Az 1950-es évek első felében járunk, New Yorkban. Harry Angel magándetektívet egy titokzatos ügyfél, Mr. Louis Cyphre azzal bízza meg, hogy kutassa fel az 1943-ban eltűnt egykori slágerénekest, Johnny Favorite-et. Mr. Cyphre szerint ő és Johnny valaha régen egy szerződést kötöttek, melynek záradéka az énekes halálakor lép érvénybe, ezért tudni szeretné, hogy mi van Favorite-tel. Angel elfogadja a sima ügynek látszó megbízást, és először abba az elmegyógyintézetbe megy, ahol Johnnyt a háború alatt ápolták. Az intézmény nyilvántartása szerint az énekest 1943 decemberében elszállították. Kezelőlapját Fowler doktor írta alá. Angel elmegy az idős orvos lakására, melyet a tulajdonos távollétében átkutat. A hűtőszekrény tartalma elárulja, hogy Fowler ópiumon él. A hamarosan hazaérkező doktor alig emlékszik valamire Favorite-tel kapcsolatban. Szerinte a beteget annak idején egy közkórházba szállították át, mivel gyorsan gyógyult, bár akut amnéziája tartósnak tűnt. Angel ágyba fekteti a kimerült idős férfit, rázárja az ajtót, és eltávozik egy kis időre. Visszatérése után holtan találja Fowlert, akit brutálisan meggyilkoltak. Hogy ne keveredjen gyanúba, Angel eltünteti ottjártának bizonyítékait.
Másnap beszámol Cyphre-nek addigi nyomozása eredményeiről. Nem akarja folytatni a munkát, hiszen Fowler megölése miatt belekeveredett egy gyilkosságba. Cyphre azonban 125 dollárról ötezer dollárrra emeli a tiszteletdíját. Johnny Favorite-ről Angel egyik barátnője, a Timesnál dolgozó szőkeség szállítja az újabb információkat. Johnny valaha jóban volt egy Toots Sweet nevű néger gitárossal, és eljegyezte egy gazdag férfi lányát, a boszorkány hírében álló Margaret Krusemarkot. Rajta kívül azonban a férfinak volt még egy szerelme, akit Evangeline-nak hívtak. A színes bőrű nőnek egy mágiával foglalkozó üzlete volt. Angel elindul az újabb nyomokon. Margaret Krusemark New Orleansban él, és még mindig jóslással foglalkozik. Angel felkeresi őt, mintha egy ügyfél lenne. Amikor Margaret felveszi a férfi adatait a jósláshoz, Angel Favorite születési adatait adja meg. Margaret meg is jegyzi, hogy ez micsoda véletlen, hiszen egy régi ismerőse is ugyanazon a napon született. Amikor azonban Angel Johnnyra tereli a szót, Margaret elküldi. A magánnyomozó ezután Evangeline-t próbálja felkutatni, és elmegy a boltjába, hogy az új tulajdonostól próbáljon megtudni néhány adatot róla. Végül egy temetőben találja meg Evangeline-t, akinek a sírját éppen lánya és unokája keresik fel. A lány, Epiphany nem ismeri se Johnnyt, se Toots Sweetet.
Este Angel elmegy egy kicsiny klubba, hogy meghallgassa Toots Sweet játékát. Szünetben beszélgetni kezdenek, ám a gitáros ideges lesz, mikor Johnnyra terelődik a szó. Angelt azonban nem könnyű lerázni, aminek az lesz a vége, hogy a magánnyomozót kidobják a klubból. A férfi a kocsijában megvárja a gitárost, és követni kezdi a sötétben. A tengerparti fák közül egy furcsa, misztikus vudu szertartás szemtanúja lesz, melynek a tizenéves Epiphany a fő attrakciója. A lány az eksztázis tetőpontján élő csirkét áldoz fel. Angel következő útja Toots Sweet otthonához vezet: a lépcsőházban támad rá a korosodó gitárosra. Toots Sweet egy borotvával védekezik, amivel megsebzi Angelt a kézfején. A magánnyomozó azonban lefegyverzi, de semmi lényegeset nem tud meg tőle, ezért megadja neki a számát, hogy hívja fel, ha valami eszébe jut Johnnyval kapcsolatban. Angel másnap arra ébred, hogy bérelt lakását éppen két nyomozó kutatja át. Toots Sweetet ugyanis az éjszaka brutálisan meggyilkolták, férfiasságát levágták, és a szájába gyömöszölték. Miután a kezében ott volt Angel telefonszáma egy cetlin, a nyomozók útja ide vezetett. Felszólítják a férfit, hogy ne hagyja el a várost. Angel később úgy dönt, ismét felkeresi Margaret Krusemarkot a lakásán. Elkésett: a nő is halott, valaki kivágta a szívét, amit a holttest mellett hagyott.
Angel újra találkozik Epiphanyval. A lány elmondja, hogy Johnny valójában az apja, de a férfi sosem tért vissza a háborúból. A magánnyomozó később Louis Cyphre-rel találkozik egy templomban. Cyphre nem ad magyarázatot arra, hogy a véres fordulatok ellenére miért ragaszkodik ennyire Johnny megtalálásához, csupán annyit mond, hogy becsület dolgában ő régimódi ("Szemet szemért, meg ilyesmi."). Angelt a szállásán Epiphany várja. Johnnyról beszélgetnek. Epiphany szerint az anyja egyszer azt mondta a slágerénekesről, hogy senki nem járt olyan közel az eredendő gonoszsághoz, mint ő, viszont jó volt vele az ágyban. Egyébként Epiphany nem tudja, hogy az ő gyermekének ki az apja, eksztázisban volt, mikor megesett a dolog, de nagyon jó volt. Angel és Epiphany beszélgetése heves szeretkezésbe torkollik. A kint tomboló viharban a szegényes szoba beázik, és a vízcseppek monoton kopogása hallatszik az ócska fémlavórban. A vízcseppek váratlanul vércseppekké változnak át, miközben Angel szemei előtt régi, visszatérő emlékképek villannak fel, s önkívületi állapotban fojtogatni kezdi Epiphanyt. Később újra megjelennek a nyomozók. Toots Sweet halála senkit nem izgat különösebben, Margaret Krusemark azonban más eset, hiszen apja befolyásos ember. Angel tagadja, hogy Margaretnek bármiféle szerepe lett volna abban az eltűnési ügyben, amelyben nyomoz. jobbra|bélyegkép|250px|Louis Cyphre (Robert De Niro) A magánnyomozó találkozik Margaret apjával, Ethan Krusemarkkal. A férfi szerint Johnny már nem él. Annak idején ő és Margaret hozták ki az amnéziás énekest az elmegyógyintézetből, majd kitették a Times Square-en. Ethan azt állítja, hogy a lánya érdekében cselekedett így, hogy Johnny ne vigye Margaretet a rosszba. Johnnynak nagy hatalma volt, szerződést kötött az ördöggel, hogy lelkéért cserébe sztár legyen belőle. Az énekes azonban túl akart járni a Sátán eszén. A Times Square nyüzsgésében kiválasztottak egy ismeretlen katonát, akit feláldoztak: Johnny megette a férfi szívét, hogy elvegye a lelkét, és a katona nevén új életet kezdjen. Az eredeti dögcédulát Margaret őrizte meg. Angel teljesen magán kívül lesz a képtelen történet hallatán. A mosdóba megy, hogy összeszedje magát. Mire rendbejön, Ethan már halott, valaki a szomszéd helyiségben egy hatalmas, fortyogó üstbe nyomta a fejét. A magánnyomozó újra elmegy Margaret lakására, hogy megtalálja a dögcédulát. Sikerrel jár, ugyanakkor legsötétebb félelmei válnak valóra. A fémlapon ugyanis az ő neve olvasható. Ordítva döbben rá arra, hogy valójában mit is jelentenek az eddig történtek. A székben üldögélő Louis Cyphre alias Lucifer elégedett mosollyal figyeli a látványt. Valamennyi gyilkosságot Angel követte el öntudatlan állapotban, persze a kezét Louis Cyphre irányította. Angel kétségbeesetten rohan vissza a szállására. A kör azonban bezárult: az ágyon Epiphany fekszik holtan, nyakában Angel dögcédulájával. A nyomozó már a helyszínen van. „Ezért égni fog, Angel” – mondja a magándetektívnek. „Tudom. A pokolban” – hangzik a válasz.
Így készült a film A forgatókönyv balra|bélyegkép|250px|Vudu szertartás (középen: Lisa Bonet)
Alan Parker nem sokkal a megjelenés után olvasta William Hjortsberg Falling Angel című regényét. Tetszett neki, hogy nem szimpla detektívtörténetről van szó, hanem egy fausti históriáról, okkultista felhangokkal. Bármilyen vonzóan is hangzott azonban ez a párosítás, a döntő érv a megfilmesítés mellett az volt, hogy Parker nagyon szeretett volna már egy thrillert rendezni. Roman Polański Kínai negyed (1974) című alkotásának példája lebegett a szeme előtt, és a lengyel rendezőhöz hasonlóan a bűnügyi történetet ő is a film noir stílusában akarta előadni. A jogokat azonban nem sikerült rögtön megszereznie, ezért csak 1985-ben láthatott hozzá a forgatókönyv megírásához. Első lépésként a címet változtatta meg, mivel úgy találta, hogy a Falling Angel túlságosan elcsépelt cím a filmvilágban, és egészen másfajta filmet sejtet, mint amilyet ő akart készíteni. A címváltoztatással azt is jelezni kívánta, hogy nem szimpla adaptációról van szó, hanem az eredeti történet egyfajta újragondolásáról. Ennek jegyében a cselekmény egy részét New Yorkból New Orleansba helyezte át, mivel a történet fontos eleme a vudu, aminek New Orleans az egyik amerikai központja. A regény 1959-ben játszódik. Parker szerint ez az évszám inkább a nagy változásokat hozó 1960-as évekhez áll közelebb, ő viszont a történetet az 1940-es évekhez, a háborús időszakhoz akarta közelíteni, ezért 1955-re módosította a történések időpontját. Kiterjedt kutatásokat folytatott a korral kapcsolatban, és e kutatások eredményeként például új figurával is gazdagította a sztorit: John tiszteletes Parker teremtménye, a figurát a rendező több vallási vezető jellegzetes tulajdonságainak kombinálásával alkotta meg. Hjortsbergnek semmilyen kifogása nem volt Parker változtatásaival szemben.
A szereposztás Mickey Rourke és Robert De Niro