Belecska (németül: Bellitsch) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Fekvése A Kapos folyó völgyében, a folyó jobb oldalán fekszik; szerkezetileg dombvidéki útifalu.
A vele közvetlenül határos települések: észak felől Pincehely, kelet felől Miszla, dél felől Keszőhidegkút, délnyugat felől pedig Regöly. A legközelebbi városok Gyönk (délkelet felé 12 kilométerre), Simontornya (északkelet felé 17 kilométerre) és Tamási (nyugat felé 19 kilométerre).
Megközelítése Központján végighalad a Kölesd-Pincehely közti 6313-as út, ezen érhető el a 61-es főútról letérve és a 63-as és a 65-ös főutak irányából is. Keleti szomszédjával, Miszlával önkormányzati fenntartású erdei út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a halad át a község területén; egy megállási pontja van itt, Belecska megállóhely a belterület nyugati szélén. A megállóhelyhez önkormányzati út (települési nevén Vasút utca) vezet.
Története
Első fennmaradt települési emléke az avar korból származik. A határában emelt földvárat később a vidéken letelepedő magyarok megerősítették. Akkor valószínűleg a Hedr nemzetség szállásbirtokainak egyike volt. Egy 1271-ben kelt oklevél templomáról tesz említést. Egy 1332-ből fennmaradt írásban Beelch néven szerepel. Akkor Simontornyához tartozott.
1454-ben még állt a Miszlay család birtokában lévő település temploma. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, de néhány évtized után újra benépesült.
Szeghalmi Gyula az 1940-ben Budapesten kiadott Dunántúli vármegyék című kiadványában 2503 kataszteri holdra becsüli területét.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Schäfer Konrádné (független) 1994–1998: Dr. Jakab Róbert (független) 1998–2002: Dr. Jakab Róbert (független) 2002–2006: Dr. Jakab Róbert (független) 2006–2010: Dr. Jakab Róbert (független) 2010–2011: Dr. Jakab Róbert (független) 2011–2014: Szemeti Sándor (független) 2014–2019: Szemeti Sándor (független) 2019–2024: Szemeti Sándor (független) 2024– : Szemeti Sándor (független)
A településen 2011. július 3-án időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző polgármester halála miatt. A választáson aránylag nagy számú (öt) jelölt indult, de a győztes egymaga meg tudta szerezni az érvényes szavazatok abszolút többségét.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 1,3% németnek, 0,3% örménynek, 0,5% románnak mondta magát (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,3%, református 3,8%, evangélikus 9,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 41,9% (18,4% nem nyilatkozott).Belecska Helységnévtár
2022-ben a lakosság 94,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% németnek, 0,6% görögnek, 0,3-0,3% ukránnak, szlováknak, cigánynak és szerbnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,6% volt római katolikus, 6,3% evangélikus, 4,1% református, 0,6% görögkatolikus, 0,6% egyéb katolikus, 8,8% felekezeten kívüli (50,9% nem válaszolt).Belecska Helységnévtár
Nevezetességei Evangélikus temploma 1906-1907-ben épült neogótikus stílusban. Másik építészeti nevezetessége a falu külterületén álló Mechwart-kastély, amelyet a 20. század elején építtetett a kor híres magyar mérnöke, a magyarországi villamosipar elindítója, Mechwart András. A Kapos árterétől a Hegyhátig terjedő erdős részek vadállományban gazdagok. Belecska szülötte Lackner Aladár evangélikus esperes (1932–2000).
Jegyzetek
További információk Egy falu, ahol senkit sem kell segélyezni - egy gazdálkodó közösség
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Tolna megye települései Kategória:Tolna vármegye települései