A hagyományos nyelvtanban az állítmány egyike a két fő mondatrésznek, a másik pedig az alany. Másként fogalmazva a minimális tagolt mondat egyik összetevője, a másik az alany lévén.Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 362. o.Bussmann 1998, 929. o.Grevisse – Goosse 2007, 259. o. Azonban egyes grammatikák szerint az állítmány az egyedüli fő mondatrész, az alany pedig kötött bővítménye, azaz vonzata.Tesnière 1959, 104. o.Keszler 2000, 410. o.
Az állítmány meghatározásának kísérletei mind az alannyal való kapcsolatai keretében történnek, és egyik sem teljesen kielégítő egyazon nyelvre vonatkozóan sem, és annál kevésbé általános jelleggel. Legalábbis a flektáló és az agglutináló nyelvekben az állítmánynak három jellegzetessége van, de mindegyiknek vannak korlátai:Grevisse și Goosse 2007, 245. és 259. o. Az állítmány az a mondatrész, amelynek a személyét és a számát az alany határozza meg, olykor a nemét is, ami csak egyes nyelvekre érvényes, és ezekben is csak az igei állítmány bizonyos alakjaiban, valamint a névszói állítmány bizonyos szófajú névszói részének esetében. Az állítmány általában ige, de lehet más szófajú szó is. Ugyanakkor létezik tagolatlan, állítmány nélküli mondat is. Az állítmány az a mondatrész, amely megállapít valamit az alanyról, de ugyanígy definiálják a predikátumot is, amikor az alany a topik, viszont a predikátum olykor különbözik az állítmánytól.
Ezek közül a jellegzetességek közül az utóbbit használja több nyelvész is az állítmány meghatározására.Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 364. o.Avram 1997, 331. o.Constantinescu-Dobridor 1998, predicat szócikk.Bărbuță 2000, 240. o. Az állítmány kifejezheti az alany: cselekvését: „Elindultam szép hazámból”;Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 365. o. az általa elszenvedett cselekvést: The cat was chased by the dog ’A macskát a kutya kergette’ (szó szerint: ’A macska a kutya által volt kergetve’);Crystal 2008, 461. o. Szenvedő igenemű ige. Az ehhez hasonló magyar szerkezeteket Lengyel 2000 állapothatározós, igei alaptagú szintagmáknak tekinti. a vele való történést: Mă doare capul ’Fáj a fejem’;Avram 1997, 327. o. azt, hogy van valamije vagy valakije: Svi mi imamo posebne zadatke ’Mindegyikünknek megvan a saját feladata’;Barić 1997, 594. o. állapotának változását: A barátom reggel belázasodott;P. Lakatos 2006, 93. o. állapotát: A gyerek rosszul van; létét: Il y a du bruit ’Zaj van’;Grevisse – Goosse 2007, 249. o. azonosítását: Az a fiú a testvérem;Lengyel 2000. kategóriába való sorolását: Moj brat je inženjer ’A fivérem mérnök’;Klajn 2005, p. 227. milyenségét: Ei sunt veseli ’Ők vidámak’; mennyiségét: Az erdőben sok a gomba.
Az állítmányt olyan szemantikai és nyelvtani tulajdonságú szó is adhatja, amely más mondatrészek részvétele nélkül képes tagolt mondatot alkotni. Például egyes természeti jelenségeket kifejező igék nélkülözhetik az alanyt is, lásd: Pirkad. Másfajta igék egyedül is, a személyrag által kifejezett alannyal működhetnek teljes szerkezetű mondatként, pl. Već sam i kaput bio obukao ’Már a kabátomat is felvettem’.Barić 1997, 401. o. Egyéb szemantikai és grammatikai tulajdonságú állítmányok viszont nem működnek, ha nincs velük társítva külön szóval kifejezett más mondatrész, például: alany: Kék az ég; tárgy: Atunci el spuse o prostie ’Akkor mondott egy butaságot’;Avram 1997, 404. o. határozó: Il habite à Paris ’Párizsban lakik’.Grevisse și Goosse 2007, 391. o.
Állítmánytípusok
Az állítmány típusait az határozza meg, hogy miféle szófaj fejezi ki. Egyes grammatikák szerint csak kétféle állítmány van. Ezeket nem magyar grammatikákban igeinek, illetve névszóinak nevezik, Lengyel 2000 viszont az utóbbit névszói-igeinek nevezi. Egyéb magyar grammatikákban elkülönítik a névszói-igei állítmányt a névszóitól, ez utóbbi az lévén, amelyikben nem teszik ki a kopulát (lásd lentebb).Például Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 (367. o.). Egyes román grammatikákban négyféle állítmányról van szó: igei, névszói, indulatszói, és határozószói. Van olyan román grammatika is, amely egy ötödik típust is elkülönít, az ún. igei-névszóit.Bărbuță 2000, 241. o.
Az igei állítmány
Az állítmány szófaja elsősorban az ige, és általában a magyar nyelv grammatikái szerint csak ez lehet igei állítmány. Igei állítmányok a fenti első öt példamondatban láthatók.
Egyes grammatikákban úgy tekintik, hogy ún. ige értékű szókapcsolat is kifejezhet igei állítmányt: Ils ont pris la fuite ’Megfutamodtak’ (szó szerint: ’Vették a futást’);Gledhill 2009, 94. o. John gave the roses a prune ’John megnyeste a rózsákat’ (szó szerint: ’... egy nyesést adott a rózsáknak’);Kearns 1989, idézi Gledhill 2009, 95. o. „Căci singura mea rugă-i uitării să mă dai” (Mihai Eminescu) ’Mert egyetlen óhajom, hogy elfeledj’ (szó szerint: ’… hogy a feledésnek adj’).Bărbuță 2000, 241. o.
Egyes nem magyar grammatikák szerint, melyekben az igeneveket „személytelen igemódoknak” tekintik, ezek is betölthetnek igei állítmányi funkciót, bár ritkábban, mint az igék.
Főnévi igenévvel kifejezett állítmány
Példák független mondatban az alábbiak: határozatlan alany kifejezésére: Innen látni a város fényeit;Szende – Kassai 2001, 395. o. Pourquoi ne pas y aller? ’Miért ne mennék/-él/-énk/-étek oda?’;Grevisse – Goosse 2007, 514. o. felszólító módú ige helyett: figyelmeztető vagy tiltó mondatban: Ne pas se pencher dehors ’Kihajolni tilos’ (szó szerint: ’Nem kihajolni’);Kalmbach 2017, 463. o.. A nu se fuma! ’Dohányozni tilos!’ (szó szerint: ’Nem dohányozni!’); használati utasításban: Bien agiter avant usage ’Használat előtt jól felrázandó’ (szó szerint: ’Jól felrázni használat előtt’); A se păstra la rece! ’Hidegen tartandó!’ ételreceptben: Ajouter le jaune d’œuf,… ’Adjuk hozzá a tojássárgáját,…’ (szó szerint: ’Hozzáadni a tojássárgáját,…’).
Mellékmondatban a francia grammatikákban akkor tekintik az igenevet állítmánynak, amikor a főmondatétól különböző alanya van, és az ilyen mellékmondatot főnévi igenévi mondatnak nevezik. Alaptagja lehet: ajánlást, tanácsot, utasítást, parancsot kifejező ige: Je dis à Pierre de sortir ’Megmondom Pierre-nek, hogy menjen ki’;Dubois 2002, 247. o. érzékelést kifejező ige: Je vois Paul partir ’Látom Pault elmenni’;Lablanche 2003. a faire ige: J’ai fait entrer les étudiants ’Betessékeltem a diákokat’ (szó szerint: ’Tettem bemenni a diákokat’);Grevisse – Goosse 2007, 1113. o. a laisser ige: Laissez passer la voiture ! ’Engedjék átmenni a kocsit!’
Román grammatikákban is van szó főnévi igenévi állítmányról a fenti feltétellel, de ebben a nyelvben bizonyos elöljárószók teszik lehetővé: Până a nu se aduna toți, ședința nu putea fi începută ’Amíg nem gyűltek össze mind, nem kezdhették el az értekezletet’.
Egyéb igenevekkel kifejezett állítmány
Ugyanazok a grammatikák szerint, és ugyanazzal a feltétellel, mint fentebb, más igenév is lehet igei állítmány: : jelen idejű melléknévi igenév: La patience aidant, vous réussirez ’Türelemmel sikerülni fog nektek’ (szó szerint: ’A türelem segítő, …’);Grevisse – Goosse 2007, 1146. o. múlt idejű melléknévi igenév: Le chat parti, les souris dansent ’Amikor a macska nincs otthon, táncolnak az egerek’ (szó szerint: ’A macska elment, …); : melléknévi igenév: Părăsit de toți, copilul a început să plângă ’Mivel mindenki elhagyta, a gyerek elkezdett sírni’ (szó szerint: ’Mindenki által elhagyott, …’); határozói igenév: „Căci voi murind în sânge, ei pot să fie mari” ’Mert ha ti vérbe fagyva haltok meg, ők nagyok lehetnek’ (Mihai Eminescu); supinum nevű igenév: De reținut acest lucru ’Megjegyzendő ez a dolog’.
Az igei állítmány kivételesen elhagyható, stiláris indokkal, olykor megismétlésének elkerülése céljából szomszédos mondatokban, de mindig bele van értve a mondatba. Példák: „Háta mögött farkas, feje fölött holló” (Petőfi Sándor);Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 366. o. – Iras-tu à la réunion ? – Avec plaisir ’– Elmész az értekezletre? – Szívesen’; Să aducă volumele? – Cine? ’– Hozza el a köteteket? – Kicsoda?’, Și iepurele alerga nebunește la vale. Mingea – după el! ’A nyúl pedig eszeveszetten futott hegynek le. A labda – utána!’
Az indulatszói és a határozószói állítmány
Egyes grammatikákban, mint például a románokban, még két állítmánytípust különítenek el, melyeket Avram 1997 az igei állítmánnyal együtt vesz számba.
Az indulatszói állítmány mondatszó is lehet: Na! ’Nesze!’; Poftim! ’Tessék!’ (valami átadásával társított); Hai! ’Gyere!’ Az utóbbi két személyragot is kaphat: Haidem! ’Gyerünk!’, Haideți! ’Gyertek!’ Idesorolják az állatokhoz intézett hívó, kergető vagy irányító szavakat is (Marș! ’Mars!’, Ho! ’Hó!’),Bărbuță 2000, 244. o. valamint hangutánzó szókat is. Ilyen indulatszónak igei állítmányra jellemző bővítménye is lehet: tárgy és részeshatározó: Na-ți cartea! ’Nesze (neked) a könyv!’;Avram 1997, 294. o. másféle határozó: „Pupăza zbârr! pe-o dugheană” ’A búbos banka [szapora és hangos szárnycsapások utánzása] egy bódéra’ (Ion Creangă); Zatrčao se i hop preko plota ’Nekifutott, és hopp a kerítésen át’.Barić 1997, 284. o.
A határozószói állítmányt egyes olyan szavak adják, melyeket a magyar grammatikák módosítószóknak tekintenek.A román hagyományos grammatikák nem veszik számba a módosítószót mint szófajt, hanem a határozószóhoz sorolják. Ezek mondatszókként egyedül képeznek főmondatot: Desigur că nu pot lipsi de la ședință ’Persze, hogy nem hiányozhatok az értekezletről’, Bineînțeles că va veni ’Természetes, hogy el fog jönni’.
A névszói(-igei) állítmány
Az állítmány lexikai-fogalmi jelentését nemcsak ige, hanem valamely névszó is hordozhatja. Egyes magyar grammatikákban ekkor mindig névszói-igei állítmányról van szó.Például Lengyel 2000 szerint. A névszót egy kopulatív ige (kopula) köti az alanyhoz.Lengyel 2000 segédigének is nevezi. Ez többnyire a létige (pl. Író vagyok), mely kijelentő mód jelen idő harmadik személyben nulla fokú. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 szerint a nulla fokú kopulás egyszerűen névszói állítmány, a névszói-igei állítmány sajátos típusa. Ezek szerint a tulajdonképpeni névszói-igei állítmány az lenne, amelyben a kopula mindig jelen van, tehát a létige esetében akkor, amikor nem kijelentő mód jelen idő harmadik személyű.Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 367. o. Más nyelvekben a kopula csaknem mindig jelen van.
Az itt megemlített nyelvek mindegyikében a létige a legfőbb kopula, de grammatikától függően egyéb több-kevesebb igét is kopulának tekintenek. Magyar grammatikákban csak kettőt: Tiszta maradtál, Húszéves múltál.
Francia grammatikákra vonatkozóan Dubois 2002 kopulákként említi meg a rester ’maradni’, devenir ’(vmivé) válni’, sembler ’(vminek) tűnni’ és paraître ’tűnni’ igéket.Dubois 2002, 122. o.
Angol grammatikákat illetően Bussmann 1998 a become ’(vmivé) válni’, get ’(vmivé) válni’, seem ’tűnni’ igéket adja meg kopulákként, megjegyezve, hogy egyéb igéket is tekintenek kopulának.Bussmann 1998, 257. o. Crystal 2008, ugyancsak angol grammatikákra vonatkozóan ezekhez hozzáad egyéb igéket is (példamondatokban): She feels angry ’Dühösnek érzi magát’, That looks nice ’Ez jól néz ki’, He fell ill ’Megbetegedett’ (szó szerint: ’Ő esett beteg’).
Avram 1997 két igét tekint vitathatatlanul kopulának a létigén kívül: El devine palid ’Elsápad’ (szó szerint: ’Sápadtá válik’), Învățătura înseamnă muncă ’A tanulás munka’ (szó szerint: ’… munkát jelent’). Bărbuță 2000 ezekhez hozzáadja az a ajunge ’(valamilyen állapotba) jutni’, a se face ’(vmivé) lenni/válni’, a rămâne ’maradni’, a părea ’tűnni’ igéket.Bărbuță 2000, 242. o.
A névszói állítmány vagy a névszói-igei állítmány névszói része lehet: melléknév: Még zöld a cseresznye; melléknév értékű szókapcsolat: Il est à couteaux tirés avec elle ’Ellenséges viszonyban van vele’ (szó szerint: ’Kihúzott késekkel…’);Dubois 2002, 58. o. melléknévként használt határozószó: C’est bien ’Ez jó’; Ea nu e așa ’Ő nem ilyen’;Avram 1997, p. főnév: Tatăl lui a fost țăran ’Az apja paraszt volt’; akármilyen névmás: Il deviendra quelqu’un ’Lesz belőle valaki’;Grevisse – Goosse 2007, 271. o.