Nagyszalatnyai báró Fischer István (Bacskó, 1754. október 21. – Eger, 1822. július 4.) egri segédpüspök (címzetes püspök), szatmári püspök, majd egri érsek.

Élete

Báró Fischer József és báró Perényi Erzse fia volt. 30 éves korában gróf Esterházy Károly egri püspök kanonokká nevezte ki; 1802-ben dulcignói választott püspök és a Hétszemélyes Tábla prelátusa lett. 1803-ban egri érseki helyettesként szerepelt, míg az uralkodó érdemeit 1804. augusztus 20-án a szatmári új egyházmegye főpásztori hivatalával jutalmazta meg. Az ő feladata volt az új egyházmegye megszer­vezése. Nem volt könnyű dolga, mivel Szatmáron még laká­sa sem volt. Átmenetileg Erdődre költözött, ahol a Károlyi család a várkastélyban biztosított számára lakóhelyet.

A püspöki palota részére telket vett, és 1807-ig felépíttette annak jobb szárnyát. Ő maga azonban továbbra is Erdődön maradt, és az épületet átadta a szemináriumnak. Megalapította a Szatmári Püspöki Líceumot (1804), a Nagyobb Királyi Gimnáziumot (1807) és a Szat­márnémeti Püs­pöki Szeminá­riu­mot. A város nagytemplomát, amely az egyházmegye alapításakor székesegyházi rangot kapott renováltatta, meghosszabbította és magasabbra emelte.

Mikor 1807-ben az egri érsekség megüresedett, rá esett (szeptember 18.) a választás és ő ismét visszatért Egerbe; ezután valódi belső titkos tanácsos, ebből kifolyólag pedig Heves vármegye örökös főispánja és Szent István király rendjének nagykeresztese lett. 1809-től 1819-ig üresedésben lévén a prímási méltóság, az ország publico-ecclesiasticus ügyeiben ő neki jutott a vezérszerep. 1809-ben 4000 sebesült katonát ápoltatott az egri líceumban és a kolostorokban. Több új plébániát alapított Szabolcs megyében. Püspöki és érseki működése alatt félmillió aranyforintnál többet adott humanisztikus célokra; végrendeletében is tetemes összegeket hagyott egyházmegyei célokra.

Művei

Dictio... occasione installationis seren. principis regii Caroli Ambrosii archi-episcopi Strigoniensis, die 18. aug. 1808. Strigonii habita. Posonii, 1808 Intés Eger városához a tűzoltás iránt. Eger, 1811 Epistola encyclica ad clerum archidioecesis Agriensis de sensu casuum in hac dioecesi jam ab olim reservatorum. Agriae, 1812 Elő- és befejező beszéd, melyet nm. és főt. nagyszalatnyai b. Fischer István... nemes Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék örökös főispánja a most említett vármegyének 1811. esztendőben szent György havának 30. napján Egerben tartott építőszéke alkalmatosságával a tek. nemes rendekhez mondott. Agriae, 1812 Casus in dioecesi archiepiscopo reservati. Budae, 1812 Statuta generalia et particularia almae archidioeceseos Agriensis. Budae, 1813 Salutatio Francisci I. imp. et regis in bello Gallico feliciter concluso Viennam reducis facta... Rituale Agriense, seu formula agendorum in administratione sacramentorum et ceteris ecclesiae functionibus novis curis editum, emendatum et auctum. Budae, 1815 Collectio pastoralium et circularium litterarum ad venerabilem clerum dioecesis suae Agriensis ab anno 1808. usque 1822. dimissum denuo recusa. Agriae, 1823

Kitűnő szónok volt; számos megyei, országgyűlési s ünnepi alkalmakkor tartott beszédei nyomtatásban is megjelentek.

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek

Egri főegyházmegye Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Szatmári püspökök Kategória:Egri érsekek Kategória:Bacskóiak Kategória:Egriek Kategória:1754-ben született személyek Kategória:1822-ben elhunyt személyek