bélyegkép|jobbra|300px|Boltívekre vésett feliratok berni német nyelven A berni német nyelv (németül Berndeutsch vagy Bärndütsch) azon svájci német dialektusok összessége, amelyeket Bern kantonban és Mittellandban beszélnek.
Elterjedés Nincs egységes, világos határvonala a berni német nyelvterületnek. Általában a Bern Kantonban beszélt dialektusokat sorolják ide, de a dialektushatárok csak részben esnek egybe a kantonhatárokkal. Freiburg kanton északkeleti részén, Solothurn kanton déli részén és Aargau kanton délnyugati részén beszélnek olyan dialektusokat, amik a berni némettel gyakorlatilag azonosak. A Berni-felvidék völgyeiben azonban a Berner Mittelland dialektusától nagyon eltérően beszélnek. A Berner Jurában franciául beszélnek, Bielben pedig egyaránt beszélnek svájci németül és franciául.
Kiejtés A berni német kiejtése az alábbiak szerint tér el a többi svájci dialektustól:
Az // hangot mássalhangzó előtt és szótag végén zárt „u”-nak ejtik, például Miuch (Milch), Fauue (Falle), Esu (Esel); Az // általában [], például angers (anders), Ching (Kind), Sang (Sand), de vannak kivételek is, például Fründ (Freund); Az ei esetében kiejtik az é és i hangokat, hasonlóan az angol „take” és „mail” szavakhoz. Az Alpok felé haladva egyre kevésbé, de az egész Berner Mittellandban elterjedt az, hogy a // előtti // módosítja a kiejtést, hasonlóan a régies treiche (trinken), däiche (denken) és a Schinken szóval rokonítható ma is használt Scheiche (láb) szavakhoz.
Szókincs A berni német szókincs javarészt megegyezik a svájci német szókinccsel, de vannak különlegességei, mint például a gäng/geng/ging (ami azt jelenti magyarul, hogy mindig) vagy a Schaft (a szekrény, ami a legtöbb svájci dialektusban Chaschte) és a praktikus jokerszó, az äuwä illetve äuä.
Erős francia hatás is felismerhető például a merci (köszönöm), Velo (kerékpár) és a Coiffeur (fodrász) szavakban, valamint szaporodnak az angol jövevényszavak is.
Nyelvtan A berni német nyelvtana messzemenően hasonlít a többi svájci dialektus nyelvtanához, de egy feltűnő különbség a magázó forma, amely (a franciához hasonlóan) a többes szám második személlyel azonos: magyarul: Ön mit akar inni? Bernben: Was weit Dihr trinke? Svájc többi részén: Was wänd Si trinke
Ebből következik az is, hogy a köszönés magázó alakja Bernben Grüessech (Grüss Euch), szemben Svájc más részeivel, ahol az Grüezi (Grüss Sie).
Névmások A következő táblázat a személyes névmásokat foglalja össze minden személyben és esetben. Zárójelben szerepelnek a hangsúlytalan alakok: EsetEgyes számTöbbes szám1.2.3.1.2.3.Nominativig, idu (de)är (er), si, äsmir (mer)dihr ('er)siAkkusativmidiihn (ne), si (se), ihnsüs (is, nis)öich (ech, nech)si (se)Dativmir (mer)dir (der)ihm, ihre, ihmüs (is, nis)öich (ech, nech)ihne (ne)Forrás: A birtokos névmások alanyesetben (Nominativ) és tárgyesetben (Akkusativ) azonosak: Egyes számTöbbes szám1.2.3.1.2.3.Mask.mynedynesyne/ihreüseöieihreFem.mynidynisyni/ihriüsiöijiihriNeut.mysdyssysüsesöiesihresPlur.mynidynisyni/ihriüsiöijiihriForrás: A birtokos névmások részes esete (Dativ) a következő: Egyes számTöbbes szám1.2.3.1.2.3.Mask.mymdymsym/ihremüsemöiemihremFem.myredyresyre/ihreüsereöiereihreNeut.mymdymsym/ihremüsemöiemihremPlur.mynedynesyne/ihreüsneöineihrneForrás: Genitiv a svájci német dialektusokban, így a berniben is gyakorlatilag nem használatos.
Igék A berni németben az igék alapalakjának végződése rendszerint -e. Az igék jelenidejű ragozása alapesetben a következő: Egyes szám Többes szám 1. személy -e -e 2. személy -(i)sch -et 3. személy -(e)t -eForrás: Igeidők Az igeidőknél hiányzik a jövő, helyette jelenidőt használnak, szükség esetén időhatározóval.
A többi svájci dialektushoz hasonlóan a berni sem ismeri a Präteritum fogalmát, mindig a Perfekt alakkal helyettesíti, például a német „Wir schauten.” mondatból „Mir hei gluegt.” lesz. A Präteritum hiánya miatt nem képezhető Plusquamperfekt sem, ezért az előidejűséget dupla segédigével fejezik ki:
Magyar: Amikor bejöttem, addigra már befejezték az étkezést. Német: Als ich hereinkam, hatten sie bereits gegessen. Berndütsch: Woni bi inecho, hei si scho ggässe gha.
A példa azt is szemlélteti, hogy a wo kérdőszóhoz n kötőhanggal kapcsolódik a személyes névmás.
Rendhagyó igék Egyes igék ragozása eltér a szabálytól, kivételt képez. Ezeket foglalja össze a következő táblázat:
Irodalmi németBerni németEgyes számTöbbes számPerfekt1.2.3.1.2.3.essenässeisseissischisstässeässetässeha ggässegebengägibegischgitgägätgäha ggägehengahgahgeischgeitgöhgöhtgöhsi ggangehabenhahaheschhetheiheitheiha ghakommenchömechumechunschchuntchöichöitchöisi gcholesenläseliselisischlistläseläsetläseha gläsenehmennähnimenimschnimtnähnähtnähha gnosagensägesägeseischseitsägesägetsägeha gseitseinsibibischischsiseitsisi gsistehenstahstahsteischsteitstöhstöhtstöhsi gstangetuntuetuetueschtuettüetüettüeha taawerdenwärdewirdewirschwirdwärdewärdetwärdesi wordewollenwöllewottwotschwottweiweitweiha wölleForrás:
Segédigék Mint a legtöbb nyelvben és dialektusban, a berni németben is rendhagyó a segédigék ragozása:
Irodalmi németBerni németEgyes számTöbbes szám1.2.3.1.2.3.könnenchönnechachaschchachöichöitchöimüssenmüessemuesmueschmuesmüessemüesstmüessedürfendörffedarfdarfschdarfdörffedörffetdörffelassenlalalaschlatla/lölat/lötla/lömögenmögemamaschmamögemögetmögesollensöllesöllsöllschsöllsöllesölletsölleForrás:
Szórend Különösen a mellékmondatokban figyelhető meg a berni német szintaxisának eltérő volta.
Magyar: Mivel múlt este hideg volt, most (ő) el akar menni fát hozni. Irodalmi német: Weil es letzte Nacht kalt war, will er nun Holz holen gehen. Zürichi német: Wils letscht Nacht chalt gsi isch, will er jetz Holz ga hole ga. Berni német: Wüus letscht Nacht chaut isch gsi, wott er itz ga Houz reiche.
A megyek aludni kifejezés így hangzik: I ga ga lige.
Számnevek Figyelemreméltó még, hogy a számnevek egytől háromig nemfüggőek: egy férfi: ein Mann egy nő: eine Frou egy gyerek: ein Ching két férfi: zwe Manne két nő: zwo Froue két gyerek: zwöi Ching három férfi: drei Manne három nő: drei Froue három gyerek: drü Ching
Kérdőszavak A Genitiv gyakorlatilag a kérdőszavak esetében sem használatos a berni németben. A was kérdőszó (magyarul mi illetve mit) minden nemben és esetben az irodalmi némettel azonos. Más a helyzet a wer (magyarul ki illetve kit) kérdőszóval, ugyanis annak Nominativ és Akkusativ alakjait a berni németben nem különböztetik meg, hanem mindkét esetben wer.
Az irodalmi német welche (magyarul melyik) kérdőszava a következőképpen alakul: NominativAkkusativDativMask.welewelewelemFem.weliweliwelereNeut.welesweleswelemPlur.weliweliwelneForrás:
Az irodalmi német was für (magyarul milyen) kérdőszava pedig az alábbiak szerint: NominativAkkusativDativMask.was für newas für newas für emneFem.was für newas für newas für ereNeut.was für neswas für neswas für emnePlur.was fürwas fürwas fürigneForrás:
Helyesírás A berni német főleg csak beszélt nyelv. Létezik széles körű berni németben írott irodalom, de minden szerző a saját írásmódját használja. Nincs egységes helyesírás, de mégis körvonalazódik két fő irányzat:
Az egyik igyekszik az írásképet az irodalmi némethez igazítani. Ez a régebbi megközelítés, például Rudolf von Tavel, Simon Gfeller, Otto von Greyerz és Carl Albert Loosli műveiben figyelhető meg és még ma is ez a gyakoribb. Ezt írja le Werner Marti a Bärndütschi Schrybwys című könyvében. A másik igyekszik a berni német hangjait következetesen visszaadni. Ez az Eugen Dieth által írott Schwyzertütschi Dialäktschrift könyvre visszavezethető megközelítés más svájci régiókkal ellentétben Bernben nem nyert teret, ami azzal magyarázható, hogy már e publikációt megelőzően létezett széles körű berni irodalom.
Mint a svájci német többi dialektusáról, a berni németről is elmondható, hogy írott formája ma főleg csak a „kváziszóbeli” csatornákon terjed, például személyes levelekben, e-mailben, SMS-ben illetve chaten. Ezekben többnyire „érzés szerint” írják le többé kevésbé fonetikusan a szavakat. Ezek az írásmódok nem sorolhatók be a fenti két irányzatba.
Belső különbségek A kantonon belül is számos dialektusváltozat létezik. Azonban uniformizálódásuk figyelhető meg, idővel a különbségek csökkennek.
Bern városában a 20. század elején még a különböző társadalmi rétegek is más-más dialektusban beszéltek. A felső rétegek az archaikus patriciánus-berni németet beszélték, azaz az l helyett nem mondtak u-t és az r inkább a franciára hasonlított. A tősgyökeres polgárok a régies városi-berni németet beszélték, az alsó réteg ún. mattenenglisch dialektusban beszélt, a környékről a városba vándorlók vidéki dialektusokban beszéltek.
A modern városi dialektus főleg a vidéki dialektusokon alapszik, de sok szót kölcsönöz a mattenenglischből is.
A legfeltűnőbb variáció a kantonon belül a ja/jo különbség. A kanton északi részén, azaz Seeland és Oberaargau régiókban, Unteremmental egyes részein a szavakban az a gyakran o lesz (például ja/jo, Jahr/Johr, Fraag/Froog).
Jegyzetek
Irodalom
További információk
Kategória:Német nyelv Kategória:Svájc