L’Aquila város és község Olaszországban, Abruzzo régió valamint L’Aquila megye közigazgatási székhelye.
Fekvése
A megye részén, az Aterno folyó völgyében fekszik, a Gran Sasso d’Italia lábainál.
Története
350px|left|thumb|A város főtere, a Piazza del Duomo A várost II. Frigyes német-római császár alapította a 13. század első felében, az ókori Amiternum helyén. Nevét Aquila (magyarul sas) a Staufok címerállatáról kapta.
A középkorban a Nápolyi Királyság második legjelentősebb városa volt, magas fokú autonómiával rendelkezett. Évszázadokon át a király kapitányának vezetése alatt állt, akik a legbefolyásosabb nemesi családok berkeiből kerültek ki.
Gyors fejlődését annak köszönhette, hogy a Firenzét-Nápollyal, az Abruzzókon áthaladó kereskedelmi útvonal mentén épült ki. Mivel egyben határtelepülés is volt, a pápai állam többször is megpróbálta elfoglalni. A város rövid ideig kikerült a Nápolyi Királyság fennhatósága alól, miután egy helyi remetét, Pietro del Morronét V. Celesztin néven pápának választottak. Ebben az időszakban a város aranykorát élte: számos köztéri szobor épült meg, kutak valamit a város katedrálisa. A város Anjou Róbert idejében kereskedelmi privilégimokat szerzett, így vám-jogot is, majd 1344-ben saját pénzverdét.
A 14. század közepén a pestisjárványok (1348, 1363) és földrengések (1349) miatt a város hanyatlásnak indult. Újabb fellendülési időszak a 15. század közepén kezdődött, amikor zsidó családok és ferences szerzetesek telepedtek meg a városban. 1481-ben Rottweili Ádám, Gutenberg tanítványa nyomdát nyitott Aquilában.
Mikor a pápa kiátkozta I. Johannát és nápolyi királlyá Anjou Lajost nevezte ki, Aquila lakossága az Anjou-kat támogatta, minek következtében Braccio da Montone, Perugia ura, a királynő támogatója ostrom alá vette a várost. A várost az Anjou-kat támogató Muzio Attendolo Sforza és fia Francesco csapatai mentették fel a 13 évig tartó ostrom alól.
A várost a 16. században Philibert van Oranje spanyol alkirály csapatai kifosztották és felégették, amit tetőzött az 1703-as földrengés, mely során a katedrális is megsérült. 1799-ben csatlakozott a tiszavirág életű Parthenopéi Köztársasághoz.
A város nevét 1861-ben Aquila degli Abruzzi-ra változtatták és csak 1939-ben vette fel mai megnevezését.
2009. április 6-án egy 6,3-as erősségű földrengés rázta meg, 308 halálos áldozatot követelve. Az olasz kormány által az Európai Bizottság részére küldött becslések szerint a károk mértéke 10 212 000 000 €.
Népessége
A népesség számának alakulása:
Közlekedése
A városban kötöttpályás busz üzemeltetését is tervezték a Coppito – Centro Storico – Terminal Collemaggio útvonalon. Egy 7,5 km hosszú vonalat terveztek, amelyet hét STE3-as kocsi szolgált volna ki, amelyek közül néhányat már meg is vásároltak. A megkezdett munka többször is félbeszakadt, először a Főfelügyelőséggel kapcsolatos problémák, majd az Európai Unió által indított kötelezettségszegési eljárás miatt. A kocsiszín, valamint a pálya és a felsővezeték megépítése után az útvonal nagy részén a munkálatok pénzügyi problémák és az eredetileg tervezett útvonal tervezési módosításai miatt leálltak. A 2009-es földrengés adta meg a végső csapást; végül a projektet feladták, és 2013-ban megkezdődtek a vonal bontási munkálatai.
A város vasútvonalai: L’Aquila, Paganica, Sassa-Tornimparte és L’Aquila (SIA)
Főbb látnivalói
Erődítmény (Forte Spagnolo) – 1534-ben építtette Don Pedro de Toledo nápolyi spanyol alkirály. Ma az Abruzzo Nemzeti Múzeum otthon. Duomo katedrális a 13. századi épületet az 1703-as földrengés után újjáépítették. Főhomlokzata 19. századi. Eredetileg itt helyezték nyugovóra V. Celesztin pápa földi maradványait. A 20. században ezeket ellopták, és csak 1988 tavaszán sikerült visszaszerezni őket.Simon Cox, 2004: Az angyalok és démonok titkai. GABO Könyvkiadó, Budapest, 2005. , pp. 48. San Bernardino di Siena-templom – 1472-ben épült reneszánsz stílusban. Itt őrzik Sienai Szent Bernardin ereklyéit. Santa Maria di Collemaggio-templom – A 13. századi, reneszánsz stílusú templomot az 1703-as földrengést követően építették újjá. A templom zarándokhely, 1294. augusztus 29-én itt emelték a pápai trónra V. Celesztin pápát. Fő nevezetessége V. Celesztin pápa 1517-ben épített mauzóleuma. nemesi paloták: Palazzo Dragonetti, Palazzo Persichetti Kilencvenkilenc fejes kút (Fontana delle novantanove cannelle) – 1272-ben épült Fényes kút (Fontana Luminosa) – az 1930-as években épült Karl Heinrich Ulrichs, 19. századi melegjogi aktivista sírhelye a temetőben Amiternum római város romjai Rocca Calascio kastély, mely Európa legmagasabban fekvő várkastélya
Jegyzetek
Források
Comuni-Italiani Italy World Club Comuni-Italiani Italy World Club
További információk Honlap
Kategória:L’Aquila megye települései