Aninósza (Aninószabányatelep, Aninoszabányatelep, ) város Romániában (Hunyad megye, Erdély).
Fekvése A Nyugati-Zsil völgyétől északra, Petrozsénytól tíz km-re nyugatra fekszik.
Nevének eredete Eredetileg határnév. A román aninoasa 'égeres' szóból való.
Története Helyén a 19. század végéig Iszkrony legelője volt. Településként fejlődése 1890-ben kezdődött, amikor a Brassói Bánya és Kohómű Rt. megnyitotta az aninószai barnakőszénbányát. A bányafa szállítására 1892-ben 4200 méteres kötélvasutat építettek Petrozsényig. A vállalat csődje után a bányát 1894-ben a Salgótarján–Rimamurányi Rt. vásárolta meg.
1900-ban megépült a Piscu bánya bányavasútja. 1908-ban üzembe helyezték az első aknafúró gépet és 1909-ben bevezették a biztonsági benzinlámpák használatát. 1914-ben megépült az Aninószát Petrozsénnyal összekötő második, 1931-ben pedig a Petrillára vezető drótkötélpálya.
1911-ben épült föl római katolikus, 1924-ben a görögkatolikus templom.Mihai Petre: Urbanonimie hunedoreană (Cluj-Napoca, 2013), 140. o. 1919-ben alakult a római katolikus plébánia.
A település kizárólagos gazdasági ágazatát jelentő szénbányászat az 1970-es években jutott csúcspontjára, amikor évi több mint egymillió tonna kőszenet termeltek ki. Ezután a bánya folyamatosan hanyatlott, míg 2006-ban bezárták.
1930-ban vált ki Livazényból és 1989-ben szerzett városi rangot.
Demográfia Aninósza népessége:
1910-ben 1878 lakosából 951 volt magyar, 676 román, 172 német és 79 egyéb anyanyelvű; 555 római katolikus, 432 ortodox, 334 református, 324 görögkatolikus, 105 evangélikus és 29 zsidó vallású. 2002-ben 3120 lakosából 2870 volt román, 203 magyar és 42 cigány nemzetiségű; 2531 ortodox, 306 római katolikus, 78 pünkösdista, 76 református, 34 baptista és 25 görögkatolikus vallású.
Itt születtek
Itt született 1929. február 8-án Kis Emese, leánynevén Horváth Emese nyelvtanár, nyelvész, író.
Jegyzetek
További információk
Ch. A.: Bezárt az aninószai bánya. Nyugati Jelen 2006. április 20.
Kategória:Erdélyi városok Kategória:Hunyad megye települései