Hobicaurikány (Urikány, ) város Hunyad megyében, Erdélyben, Romániában.
Fekvése A Nyugati-Zsil völgyében, Petrozsénytől 25 km-re nyugat–délnyugatra, a Retyezát és a Vulkán-hegység lábánál fekszik.
Nevének eredete Két település, Hobiceny és Urikány egybeolvadásából keletkezett. Mindkettő egy-egy Hátszeg vidéki falu, Hobica és Urik nevét őrzi (amelyek a 19. század közepén egy politikai községet alkottak), és mielőtt állandó lakossággal települtek volna be, azok legelőterületéül szolgáltak. Az utóbbi nevét először 1786-ban (Urikány), az előbbiét 1835-ben jegyezték le (Hobiczeni). A Hobicza-Urikány név 1888-ban jelent meg. (1918 előtt románul is Hobiceni-Uricani vagy Uricani-Hobiceni alakban írták.)
Története Urikánynak 1786-ban, Kimpulunyággal együtt 1312 lakosa volt, ezek 75%-a jobbágy, 17%-a zsellér. 1788-ban egy török betörés elpusztította.
Hobica és Urikány is szórt település volt, több házcsoportból állt. 1857-ben kokszolóművet alapítottak benne, ahol a Zsil-völgyben akkor kitermelt feketekőszenet dolgozták fel. 1885-ben megépült a megyei út Firezeni és Mârșevoni házcsoportokig.Nicolae Brînzeu: Memoriile unui preot bătrân. Timișoara, 2008, 21. o.
1891-ben a Zsil-völgy szénkészletének kitermelésére létrejött az Urikány–Zsil-völgyi Kőszénbánya Rt., az akkori Magyarország legtőkeerősebb bányavállalata. A név ellenére azonban magában a településen nem alapítottak jelentősebb szénbányát.
1916-ban heves harcok színhelye volt. Lakosságát Hátszeg vidékére evakuálták és a város hatszor is gazdát cserélt.
1947-ben kezdték el a kokszolható feketekőszén bányászatát a Balomir-fennsík peremén. 1956-ban épült meg a vasút. 1965-ben kapott városi rangot.
Népessége A város népességének alakulása: 18501857186918801890190019101920193019411966197719922002461873100212431345130614461317138014083306599711 5469222
1850-ben a kettős települést 461 görögkatolikus vallású román lakta. 1910-ben 1446-an lakták, közülük 1391 volt román, 16 német és 10 magyar anyanyelvű; 1413 görögkatolikus és 25 zsidó vallású. A 2002-es népszámlálási adatok alapján 9222 lakosából nemzetiség szerint 8746 volt román és 407 magyar; felekezet szerint 7860 ortodox, 442 pünkösdista, 397 római katolikus, 208 református, 72 görögkatolikus és 51 baptista.
Gazdaság
1989 előtt gazdasága egyoldalúan a fejlődését megindító szénbányászatra épült.
Látnivalók
A Retyezát-hegység. Helytörténeti gyűjtemény a 2. sz. általános iskolában.
Híres emberek Itt született 1963. április 25-én Simó Márton költő, elbeszélő, szerkesztő.
Testvérvárosai Salgótarján, Magyarország
Jegyzetek
További információk
Az Urikány-zsilvölgyi kőszénbánya jobb évet zárt (1911. július) Nagy Róbert: Külföldiek tőkebefektetései a dualizmus kori Erdélyben. Korunk 2005/10.
Képek
Kategória:Erdélyi városok Kategória:Hunyad megye települései Kategória:Hunyad vármegye települései