A magyar és az északi számi nyelv 207 szavas Swadesh-listája.
Bemutatás Ez a Morris Swadesh amerikai nyelvész alkotta lista olyan alapszókincset tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok:
a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”) a 100 szavas lista
Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést.
Részletekről lásd a Swadesh-lista szócikket.
Lista A számi szavaknál *-gal jelöl szavak a magyar nyelvű megfelelővel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak.Ezt úgy kell érteni, hogy ha azt mondjuk, Geaidnu lea guhkes, az azt jelenti, hogy Az utca hosszú, de ha azt, hogy guhkki geaidnu, akkor az a hosszú utca. A számi mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el. A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így). Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó.
+Sz.MagyarÉszaki-számi1. én mun, mon*A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd például udmurt és mordvin mon, finn minä, nyenyec many. 2. te,ön don,Dii*A számi nyelvekben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Sg2-vel jelölik.3. ő son 4. mi mii* 5. ti,önök dii,Dii*6. ők sii 7. ez dat8. az duot9. itt,ide dáppe,deike, deikke 10. ott,oda doppe,dohko 11. ki,aki gii*A g ejtése a számiban leginkább a k-hoz hasonlít, így ez a szó nagyon magyarosan hangzik.12. mi,ami mii*13. hol, ahol,hova, ahova gos*,gosa*A rokon vonás itt a magyar ho- kezdetű (hol, hova, hogy) kérdőszavakkal van. 14. mikor, amikor goas, go15. hogy (kérdő), ahogy mot ~ movt, got ~ govt 16. ne, nem ale, ii (in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai) 17. egész, minden buot, visot, oppa 18.sok ollu 19.némely muhtin ~ muhtun 20.kevés vehá ~ veahá 21.más eará 22.egy okta* 23.kettő guokta* 24.három golbma* 25.négy njeallje* 26.öt vihtta* 27.nagy stuorra # stuoras 28.hosszú guhkki # guhkes 29.bő,széles govdat # govda ~ govdes30.vastag gassat # gassa suohkat # suhkkes31.nehéz váigat # váttis 32.kis, kicsi un'ni # unna, uhcci # uhca, smávis # smávva, baski # baskkes 33.rövid likta, lámpá, rul'la 34.szűk,keskeny baski # baskkes, nákkis, gárži # gáržžes35.vékony asehaš # asehis, fiinis # fiinna, sili # silis36.nő nisu 37.férfi olmmái 38.ember olbmo 39.gyerek mánná 40. feleség áhkká, eamit, gálgu 41.férj boadnji42.anya eadni 43.apa áhčči44.állat eal'li 45.hal guolli* 46.madár loddi (= magyar lúd)* 47.kutya beana (= magyar fene)*48.tetű dihkki 49.kígyó bosttagearpmaš, mirkoguovdi 50.féreg máhtu 51.fa (élő),gyümölcsfa muorra52.erdő meahcci vuovdi53.bot soađis54.gyümölcs šaddu, muorji, heđen 55.mag siepman 56.(fa)levél lasta, luotni 57.gyökér veaddi 58.(fa)kéreg garra*59.virág rássi, lieđđi60.fű sitnu 61.kötél báddi 62.bőr liiki, náhkkegiera 63.hús biergu, oažži 64.vér varra* 65.csont dákti 66.zsír buoidi 67.tojás monni (= magyar mony)* 68.szarv čoarvi* 69.farok seaibi 70. toll dolgi* 71.haj vuovttat (tbsz.)72. fej oaivvi 73. fül beallji* 74. szem čalbmi* 75. orr njunni 76. száj njálbmi (= magyar nyelv)* 77. fog (főnév),zápfog bátni,máttabátni78. nyelv giella 79. köröm gazza 80. lábfej juolgeláhpi81. láb(szár) váhkká82. térd čibbi, buolva 83. kéz giehta* 84. szárny soadji ~ soadjá 85. has čoavji 86. belek čoalit (tbsz.) 87. nyak čeabet ~ čeabát 88. hát sealgi89. mell raddi, čižži 90. szív váibmu, čotta* 91. máj vuiovvas 92. iszik juhkat* 93. eszik borrat 94. harap gáskit, borrat 95. szopik njammat96. (le)köp čolgat 97. hány vuovssadit98. fúj bossut 99. lélegzik vuoigŋat 100. nevet, kacag boagustit, čaibmat 101. (meg)lát oaidnit 102. (meg)hall gullat* 103. tud dovdat* 104. gondol, gondolkodik gáddit, doaivvut105. (meg)szagol haksot, háisut106. fél ballat107. alszik nohkat 108. éleallit*109. (meg)hal jápmit 110. (meg)öl goddit, sorbmet111. verekedik,harcol doarrut, doarostit, dáistalit 112. vadászik meahcástit113. csap, (meg)üt časkit 114. (el)vág čuohppat115. hasít luddet 116. (le)szúr,(le)döf čuoggut, čugget117. kapar,vakar gazzut, faskut 118. ás roggat, goaivut (havat)119. úszik vuodjat* 120. repül girdit 121. jár vázzit122. (el)jön boahtit 123. lefekszik,fekszik veal'lát 124. leül,ül čohkkát 125. feláll,áll lihkadit, lávket 126. forog jorrat, joradit127. esik gahččat , čalgat128. ad addit* 129. fog (ige) atnit, doallat130. szorít bohčit, čárvut ~ čárvet131. dörzsöl ruv'vet132. (meg)mos bassat 133. (meg)törölsihkkut, njámmat, ráhput 134. (meg)húz gaikut, gavvit, njaldit 135. (meg)tol hoigadit, hoigat 136. dob bálkestit, suhppet, suohpput 137. (meg)köt čuolbmat 138. (meg)varr goarrut 139. (meg)számol lohkat140. (meg)mond dadjat, lohkat, cealkit141. (el)énekel juoiggat142. játszik stoahkat, duhkoraddat, stullat143. lebeg, úszik libardit, libaidit144. folyik golgat145. megfagy, fagyaszt galbmot, šuvččagit146. (meg)dagad, (meg)duzzad báisat, bohtanit, čárdnat147. nap Beaivi148. hold mánnu149. csillag násti150. víz čáhci151. eső arvi, borga152. folyó johka153. tó jávri154. tenger mearri155. só sálti156. kő geađgi157. homok sáttu158. por gavja159. föld eana160. felhő balva*161. köd mierká (téli köd), skoaddu (nem téli)162. ég albmi163. szél biegga164. hó muohta, skálvi (mély hó), šalka (jól letaposott hó), ceavcci (megkeményedett hó), vahca (új hó, vékony hó), jassa (cipővel a házba bevitt hó), šeaηáš (darabos hó)165. jég jiekŋa166. füst suovva167. tűz dolla168. hamu gutna169. (el)ég buollit, goddot170. út geaidnu171. hegy várri172. piros, vörös ruoksat # rukses173. zöld ruoná, ruonas174. sárga fiskat # fiskes175. fehér vielgat # vilges (= magyar világos)176. fekete čáhppat # čáhppes177. éj(szaka) idja*178. nap(pal) beaivi179. év jahki180. meleg liekkas # liegga, bivval # bivvalis (például időjárás)181. hideg galmmas galbma, čoaskkis # čoaska (például idő, szél)182. tele dievas, ollis # olles183. új ođđa # ođas184. régi boaris # boares185. jó buorre186. rossz headju # heajos, fuotni # fuones, heittot187. korhadt, rothadt guohca188. piszkos, koszos duolvvas # duolva189. egyenes njuolgat # njulges, ollis # olles190. kerek jorbbas #jorba, jorbat # jorbes|- |191. ||éles|| bastil # bastilis, cogas # cohka (például hang) |- |192. ||tompa|| dulppas # dulpe-|- |193. ||sima|| šallat # šal'les|- |194. ||nedves||njuoskkas # njuoska, čázas # čáhce-|- |195. ||száraz|| goikkis # goike-|- |196.||helyes||albma, vuoigat # vuiges|- |197. ||közeli,közel||lagas|- |198. ||messzi,messze|| duhkkin|- |199. ||jobb (a „bal” ellentéte)|| rivttes # rievttes|- |200. ||bal|| gurut|- |201. ||-nál/-nél, -hoz/-höz/-hez|| luhtte ~ luhtti, lusa|- |202. ||-ban/-ben, -ba/-be|| -s, -ái, -ii |- |203. ||-val/-vel|| -iin (esz.), -guin (tbsz.) |- |204. ||és|| ja|- |205. ||ha|| jos ~ jus|- |206. ||mert|| dasgo, dainnago, daningo|- |207. ||név|| namma'''*
Jegyzetek
Források Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006
Kategória:Swadesh-listák