Nirvána

A nirvána (szanszkrit nirvāṇa (निर्वाण), páli nibbāna (निब्बान)) a végső cél, a beteljesülés vagy üdvösség az indiai vallásokban. Az ind filozófia egyes értelmezéseiben a nirvána a Brahmannal való egyesülést jelenti a móksán keresztül, azaz az örök egység létrehozása Istennel vagy az Abszolútummal. A sramanák szerint a szenvedés állapotától (dukkha) való megszabadulás. Nem megszűnést vagy megsemmisülést jelent, hanem megszabadulást a lélekvándorlásnak szenvedésekkel járó körforgásából.

Szó szerint az jelenti, hogy „elfújni” – amely hindu szövegkörnyezetben a szenvedéstől és az individualista léttől való megszabadulásra utal, míg a buddhizmusban a kapzsiság, a gyűlölet és az érzéki csalódás lángjának elfújását jelenti.. A nirvánát általában negatív fogalmakkal ill. a szanszárához kötő indulatok hiányaként szokás leírni, pozitív megfogalmazása (a Négy Pecsét negyedik tagja): a legfőbb boldogság, béke.

A különböző indiai vallásokban A nirvána és a végső megszabadulás összehasonlítása az indiai vallásokban: Vallás / FilozófiaElnevezésAlapvető jelentés és célMi történik az énnel (lélekkel)?hogyan érhető el?BuddhizmusNirvána (Nibbána)A vágyak, a gyűlölet és a tévelygés tüzének kialvása; a szenvedéstől (dukkha) való teljes megszabadulás.Nincs örök lélek (Anatta); az én illúziója szertefoszlik, a karmikus újjászületések köre (szamszára) véget ér.A Nemes Nyolcrétű Ösvény követésével, erkölcsös élettel és meditációval.HinduizmusMoksa (vagy Nirvána)A lélek kiszabadulása az újraszületések körforgásából; egyesülés a végső valósággal.Az egyéni lélek (Átman) egyesül a világlélekkel (Brahman), majd örökké azzal együtt él.Mivel a hinduizmus rendkívül sokszínű, nem egyetlen üdvözítő utat tanít, hanem elismeri, hogy a különböző emberi személyiségekhez más-más spirituális utak illenek.Többek közt a jóga útvonalain keresztül: tudással (Dnyána), tettekkel (Karma) vagy odaadással (Bhakti).DzsainizmusMoksa / NirvánaA lélek teljesen megtisztul az anyagi karmától, és eléri a tökéletes szabadságot és boldogságot.A karma anyagi részecskéitől teljesen megtisztított lélek (dzsíva) visszanyeri eredeti, veleszületett természetét és megszabadulva, felemelkedik a kozmosz legfelső határára, a Sziddhasílára (a tökéletesek lakhelyére).Egyéni, szigorú önfegyelemmel és spirituális munkával érhető el. Mivel a dzsainizmusban sincs teremtő vagy kegyelmes Isten, aki megbocsáthatna, a léleknek saját magának kell elégetnie a korábban felhalmozott karmát.SzikhizmusMuktiAz ego (haumai) felszámolása és az Istennel való teljes szellemi egység elérése még az életben.Az egyéni fény beolvad az isteni Fénybe, ahogy a vízcsepp az óceánba.Isten nevének ismétlésével (Naam Simran), önzetlen szolgálattal és az isteni kegyelem által.

Hinduizmus

A móksa elérése a földi élet legfőbb célja (purusártha). Amikor valakinek a kozmikus „játéka” véget ér, és eléri a megszabadulást (móksa), akkor belép a nirvánába. A nirvána igazi jelentése az, hogy a lélek nem kerül újabb anyagi testbe (szanszára).Szvámi Prabhupáda: A tökéletesség útja Ebben az állapotban megszűnik minden földi tevékenység, eltűnik minden vágy, minden szenvedés, kötődés és halál. Ekkor az ember túllép az idő és a tér fogalmán.

Srí Csinmoj alapján a nirvána statikus egység Istennel.Sri Chinmoy bölcsessége, Madal Bal, Budapest, 2006 Ott az üdvösség statikus állapotában minden véget ér. A nirvánát elárasztja a végtelen béke és üdvösség, a transzcendentális gyönyör.Bhagavad-Gítá - úgy ahogy van, 6,20-23 kommentár Az abszolút Igazság szempontjából a nirvána a célok célja az olyan keresők számára, akik többé nem akarnak részt venni Isten megnyilvánult teremtésében.

Ez a világ, a Föld a kozmikus erők „táncának játszótere”. Az indiai spirituális tanítók szerint a világ májá, azaz illúzió, ahol Durgá (Májádéví) misztikus energiájával elbűvöli és befedi az embereket, lehetővé téve számukra, hogy kiéljék hajlamaikat az anyagi világban. Amikor valaki belép a nirvánába, felismeri, hogy mi az illúzió.

A nirvána tapasztalata minden Isten-megvalósított lélek rendelkezésére áll. A nirvána nagyon magas állapot. De az állandó nirvána azoknak való, akik megelégszenek a legfelsőbb átman, Brahman statikus formájával. Azonban azok számára, akik Istennek dolgoznak, nem ez a legmagasabb állapot. Ha valaki Istent akarja szolgálni a Földön, akkor újra és újra vissza kell jönnie e világba, hogy az emberiségben szolgálja a Legfelsőbb Lényt. Ha valaki a teremtés területén akarja kinyilvánítani a Legfelsőbbet, akkor annak a Legfelsőbb Lény tökéletes dinamizmusával kell dolgoznia, nem pedig a nirvánában pihennie. Ha valaki meg akarja testesíteni Isten statikus és dinamikus formáját is, akkor annak túl kell mennie a nirvánán és a kinyilvánítás mezejére kell lépnie.

Buddhizmus

A buddhista hagyomány alapján kétféle nirvána lehet: Életben elért nirvána: A megvilágosodott ember (arhat vagy buddhaság) még él, van teste, de tudata már teljesen szabad. Végső nirvána (parinirvána): A fizikai halál utáni állapot, amikor nincs többé újraszületés. Az elsőt szopádhiszesza-nirvánának, a másodikat pedig parinirvánának (anupadhiszésza-nirvána vagy végső nirvána) nevezik.Buswell, Robert E.; Lopez, Donald S. (2014): The Princeton Dictionary of Buddhism

Gautama Buddha a nirvánáról semmilyen meghatározást nem adott,Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék tört. → A Nirvánába vezető út viszont szüntelenül visszatért bizonyos tulajdonságaira: a tökéletesen nyugodt tudat állapota, amely megszabadult a vágyakozásoktól, haragtól és egyéb kínzó állapotoktól (klésák).

A nirvána egy olyan transzcendens állapotot jelöl, amelyet a szenvedés, a gondolkodás vagy érzelem, azaz az individuális jelenségekkel kísért lét vonásainak teljes hiánya jellemez.Stefano Autieri: Meditáció → Nirvána A tudat megleli a békét az egész világgal, együtt érez minden lénnyel és lemond a rögeszmékről és a berögzülésekről. Ezt a létező alaköltés szenvedéseinek lecsendesítésével és az újabbak megszületésének megakadályozásán keresztül éri el. A nirvánában a vágyakozás és utálat gyökere kerül kiirtásra. Ezután az ember már nincs kitéve szenvedésnek (dukkha) és további újraszületéseknek a szanszárában. A páli kánon szerint a nirvánában megtapasztalható a dolgok üres természete (súnjata) is.

A Dhammapada szentírásokban Buddha azt mondja, hogy a nirvána a legnagyobb boldogság. Ez egy kitartó, mindent átható boldogság, amely a megvilágosodással keletkező nyugodtsággal jár. A nirvánát kísérő tudást a bódhi (megvilágosodás) szó fejezi ki.

A hínajána buddhizmus szerint a nirvána diametrikus ellentéte a szanszárának, olyan állapot, amelyről már nem lehet semmit mondani. A mahájána számára a szanszára és a nirvána az „üresség” két aspektusa.

A mahájána buddhizmus a nirvána végcélja elé legfőbb üdvcélként beiktatja egyfajta mennybeli paradicsom (szukhávatí), a Japánban és Kínában annyira kedvelt "tiszta ország ege" képzetét. Amitábha buddha birodalma minden elképzelhető gyönyörrel írja le az üdvözülteket. Az üdvcélhoz annyi út visz, ahányféle üdv van. Az abszolút üdvhöz vivő utat a nyolcszoros ösvény írja le. A különböző egekbe vivő utak viszont megszámlálhatatlanok. Jegyzetek

Források

További információk Bhikkhu Bódhi: Nibbána Ácsán Szumédhó: Boldogság, Boldogtalanság és Nibbána Nyanaponika Thera: Anatta és Nibbana Halál a korai buddhizmusban

Kapcsolódó szócikkek

Bódhi Nirvána-szútra Megvilágosodás a buddhizmusban Parinirvána Szanszára és móksa Szanszkrit szójegyzék

Kategória:Buddhizmus Kategória:Hinduizmus