Az inari számi nyelv (anarâškielâ) az uráli nyelvcsaládba tartozó számi nyelvek egyike, azon belül is a keleti számi nyelvek közé tartozik. Legközelebbi rokonai a kildini, a kolta, a teri és az azóta kihalt akkala számi nyelv. Ez az egyetlen olyan számi nyelv, amelyet csak egyetlen országban beszélnek, nevezetesen Finnországban (egyben ez Finnország egyetlen olyan nyelve, amit csak ott beszélnek, lévén, hogy a finnt beszélik még a határokon túl is). Az inari számit Észak-Finnországban, Inari város környékén (többek között Inari (Aanaar), Ivalo (Avveel), Sevettijärvi (Čevetjävri), Nellim (Njellim) területén) beszéli mintegy 300 ember.
Az első inari számi nyelvű könyvek E. W. Borg fordításai voltak, egy ábécéskönyv és egy katekizmus, 1859-ben. A jelenlegi irodalmi nyelv alapjait Lauri Itkonen határozta meg. 1979 óta az inari számi nyelvet oktatják a térség általános iskoláiban. Erkki Itkonen elkészítette a négyrészes inari szótárt és Pekka Sammallahti oului professzor a finn-inari szótáron dolgozik. 1986-ban kezdte meg működését az Anarâškielâ servi (Inari nyelvi társaság). 1997 óta az egyik óvodában is főképp csak inariul foglalkoznak a gyerekekkel. Inari nyelven rappel egy fiatal számi is: Amoc.
Az inari írásrendszer
А а (Â â) B b C c Č č D d Đ đ E e F f G g H h I i J j K k L l M m N n O o P p R r S s Š š T t U u V v Y y Z z Ž ž Ä ä (Á á)
Nyelvtan Személyes és birtokos névmások
Az inariban, ahogyan az északi számi nyelvben is, három szám van: egyes, kettes és többes.
MagyarulAlanyesetMagyarulBirtokos esetSg1 én mun enyém muuSg2 te tun tied tuuSg3 ő sun övé suuDu1 mi (ketten) muoi mienk (2) munnuuDu2 ti (ketten) tuoi tietek (2) tunnuuDu3 ők (ketten) suoi övék (2) sunnuuPl1 mi mij mienk miiPl2 ti tij tietek tiiPl3 ők sij övék sii
Példák a névszóragozásra
A következő táblázatban a személyes névmások ragozása látható az összes esetben
Egyes számKettes számTöbbes számAlanyeset mun muoi mijBirtokos-Tárgyeset muu munnuu miiLokatívusz (Hol) must, muste munnust mist, misteIllatívusz (Hova) munjin munnui mijjânKomitatívusz (Mivel, kivel) muuin, muin munnuin, munnuuin miiguimAbesszívusz (vmi nélkül) muuttáá munnuuttáá miitttááEsszívusz (Miként) munen munnun minenPartitívusz (Részelőeset) muđe munnud? miđe?
Jegyzetek
Források Itkonen, Erkki. Inarilappisches Wörterbuch. Lexica societatis fenno-ugricae: 20. Suomalais-ugrilainen seura. Helsinki. . Sammallahti, Pekka. Morottaja, Matti. Säämi-suoma sänikirje. Inarinsaamelais-suomalainen sanakirja. Girjegiisá. Ykkösoffset Oy, Vaasa 1993. . Olthuis, Marja-Liisa. Kielâoppâ. [Inari] : Sämitigge, 2000. Østmo, Kari. Sämikielâ vieres kiellân vuáðuškoovlâst. Helsinki : Valtion painatuskeskus, 1988.
Külső hivatkozások Siida-számi múzeum Inariban Inari számi madár-szószedet Inari - angol szószedet (233 szó)
Kategória:Keleti számi nyelvek Kategória:Természetes nyelvek Kategória:Veszélyeztetett nyelvek