Az STS–133 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 133., a Discovery űrrepülőgép 39., utolsó repülése. A 35. űrsikló küldetés a Nemzetközi Űrállomáshoz.
Küldetés
A Discovery dokkolásával először fordult elő, hogy négy különböző űrügynökség járműve egyszerre legyen csatlakoztatva az ISS-hez. Az amerikai űrrepülőgépen kívül két orosz Szojuz űrhajó, valamint egy-egy orosz, japán és ESA európai, ember nélküli teherűrhajó volt az űrállomáson.Történelmi pillanat az űrállomásnál A NASA ezért egy rövid, egyórás fényképező túrát javasolt az egyik Szojuz űrhajóval az űrállomás körül, de ezt az orosz repülésirányítók visszautasították.
Jellemzői A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez. Az Orbiter Boom Sensor System (OBSS) rendszerrel újabb 15 méterrel meghosszabbították a manipulátor kinyúlási távolságát. Kötelező jelleggel, biztonsági követelmény alapján megvizsgálták az űrrepülőgép külső felületét.
Személyzet (zárójelben a repülések száma az STS–133 küldetéssel együtt) Steven Wayne Lindsey (5) - parancsnok Eric Allen Boe (2) - pilóta Benjamin Alvin Drew (2) - küldetésfelelős Michael Reed Barratt (2) - küldetésfelelős Stephen Gerard Bowen (2) - küldetésfelelős Nicole Stott (2) - küldetésfelelős
Timothy Lennart Kopra kerékpárbalesetet szenvedett, ezért Stephen Gerard Bowen repülhetett szolgálatra.
Első nap Eredeti tervek szerint 2010. november 1-jén indult volna. Több technikai hiba miatt egyre tolódott az indítás időpontja. Végül február 24-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–A (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája perces, fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 208 kilométer, az apogeuma 232 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor kilogramm, leszálló tömeg kilogramm. Szállított hasznos teher 8080 kilogramm.
Hasznos teher A Leonardo Pressurized Multipurpose Module (PMM) utolsó repülése. Logisztikai árút (víz, élelmiszer, ruházat, személyes tárgyak, orvosi- eszközök, berendezések, kutatási- kísérleti anyagok és eszközök) szállított. Dokkolását követően az űrállomás raktártereként hasznosítják. Az űrállomás Unity kikötőmoduljához csatlakoztatva, a hasznos légtér 2472 köbméterrel bővült. Az ExPRESS Logistics Carrier (ELC4) platform négy egységét szállíták. Tesztelési céllal, a legújabb generációs, az első humanoid robot Robonaut2 emberszabású robot szállítása. Alkalmazhatóságát tesztelték. Feladata kockázatos körülmények között az űrállomáson kívüli munkák elvégzése, illetve laboratóriumi kísérletek végzése. A Dragon teherűrhajó egyes egységeinek tesztelését végezték a 2010 decemberében történő indítása előtt. A Dragon teherűrhajó megközelíti az ISS-t, majd a manipulátor kar (SSRMS) segítségével végzik dokkolását. Visszafelé földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre. Visszafelé bepakoltak 14 darab PMM állványt, 6 utánpótlás tárolási platformot (RSP), 5 utánpótlás tárolási állványt ( RSRs ), és két beépített tárolási platformot (ISP), csomagoló anyagokat, kutatási eredményeket, a szemetet.
Űrséták Első űrséta (kutatás, szerelés) alatt befejezték az STS–132 küldetésen ideiglenesen üzembe helyezett ammónia tartály rögzítését, tényleges üzembe helyezését. Az alkalmazott lézeres irányítású kamera nagy segítséget nyújtott a munkálatok során. A rácsos platformok mozgatását a vasúti kocsi – mozgó Canadarm2 – manipulátor kar segítségével biztosították. Telepítették és üzembe helyezték a „Leonardo” (PMM) modult.
A második alkalommal több kamerát is telepítettek, hogy az űrállomás külső felületét ellenőrizhessék, illetve szereléseknél láthatóvá tegyék a műveleti helyeket. Elvégezték a szükséges karbantartó munkákat. Visszanyerték a kihelyezett platformokat és állványokat, a tudományos anyagokat.
(zárójelben a dátum és az időtartam) EVA 1: Stephen Bowen és Alvin Drew (2011. február 28., 6 óra 34 perc) EVA 2: Stephen Bowen és Alvin Drew (2011. március 2., 6 óra 14 perc)
Tizenkettedik nap A dokkolás megszűnésével az űrrepülőgép lassú sodródása következett, 450 méter távolságban indították a főmotorokat.
2011. március 9-én a Kennedy Űrközpontban (AFB), kiinduló bázisán szállt le. Összesen 12 napot, 19 órát, 4 percet és 50 másodpercet töltött a világűrben. kilométert ( mérföldet) repült, 203 alkalommal kerülte meg a Földet.
Jegyzetek
További információk
Kategória:Space Shuttle-repülések Kategória:2011 az űrkutatásban