bélyegkép|240px|A költemény kéziratának első oldala bélyegkép|240px|Hangszeres előadás
A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza. A „Hymnus” a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban, a nemzeti ébredés hajnalán írta szatmárcsekei magányában. Először Kisfaludy Károly Aurora című almanachjában jelent meg, kötetben pedig 1832-ben.Gaál Tamás: “Magyar nép zivataros századaiból” (Cultura Magazin, 2017-01-22. Hozzáférés: 2018-06-03) A költemény a romantika ismertetőjegyeit hordozza magán és felépítését tekintve keretes szerkezetű.
A magyarságnak a 19. századig nem volt önálló nemzeti himnusza, mind a katolikusoknak, mind a reformátusoknak saját néphimnuszuk volt. Kölcsey mintegy 30 nyelvre lefordított és Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített, össznemzeti imádsággá váló műve, több próbálkozás után végül 1989-ben került jogszabályi védelem alá, hiszen ekkor lett az Alkotmány szövegének része.
A Himnusz szövegét a költő január 22-én tisztázta le, ez a nap egyben a magyar kultúra napja is. Magyarország 2012. január 1-jén életbe lépett Alaptörvényének preambuluma a Himnusz modernizált első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”
A nemzeti himnusz története Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. zsoltár) volt. Népszerű volt a – hatóságok által többször betiltott – úgynevezett Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette. A 19. század elején ugyanis hivatalos alkalmakkor Magyarországon az osztrák császári himnuszt játszották, de mellette mint a magyarság kifejezője gyakran felhangzott a Rákóczi-nóta vagy más néven a Rákóczi-induló is. A császári himnuszt Bulyovszky Gyula, a korábbi márciusi ifjak egyike 1854 tavaszán álnéven magyarra fordította,Kormánylap, amely népszerű is akart lenni: a BUDAPESTI HÍRLAP (1853–1856), mek.oszk.hu de így sem lett néphimnusz a magyarok körében, a közvélemény nagy része számára elfogadhatatlan maradt.Varga Bálint: Egy össze nem álló kép mozaikjai Az Osztrák–Magyar Monarchia dualitásának kortárs reprezentációja , epa.oszk.hu Ennek egyik oka volt, hogy a megtorló kivégzéseket, mint az aradi vértanúkét is, a császári himnusszal fejezték be.Magyar Katolikus Lexikon > aradi vértanúk, lexikon.katolikus.hu
A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc, a reformkor nagy költője 1823-ban írta. 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című almanachjában jelent meg először (267. o.), a kéziraton még szereplő „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. Kölcsey munkáinak 1832-ben kiadott első kötetében a szerző által adott alcímmel jelent meg. „Kölcsey Hymnus-a olyan állapotot diagnosztizál, amely már túl van a bűnök-büntetések idején, és a megérdemelt kegyelem beköszöntének ígéretét hordozza.”Milbacher Róbert: „A felébredt nemzet ebben az énekben magára lelt": A Hymnus „nemzetiesítésének” folyamatáról,epa.oszk.hu Kulin Ferenc irodalomtörténész szerint a Himnusszal Kölcsey addigi lírikusi fejlődésének csúcsára jutott.Betekintés: Sipos Péter - Sztoicizmus és kiábrándult sorsirónia Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas versében
A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a Kölcsey versének megzenésítésére kiírt pályázaton„Bartay Andrásnak, a pesti Nemzeti Színház igazgatójának támadt az az ötlete, hogy az osztrákok Gott erhalteja, vagy a britek God save the Kingje példájára a magyaroknak is legyen néphimnusza. A pályázatot Garay János lapjának, a Regélő Pesti Divatlapnak az 1844. március 3-i számában hirdette meg.” (24.hu, 2010. január 22.) az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által fémjelzett zsűri döntésének köszönhetően. A nyertes pályaművet először a pesti Nemzeti Színházban mutatta be 1844. július 2-án és július 9-én. Első nyilvános, szabadtéri előadása az Óbudai Hajógyárban 1844. augusztus 10-én történt, a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán. A Himnusz nyolc szakaszból áll, de hivatalos alkalmakkor csak az első szakaszt játsszák, illetve éneklik.
A Himnuszt a magyarok közmegegyezése tette nemzeti imádsággá, azonban sokáig nem vált hivatalossá. Tulajdonképpen csak a Magyar Köztársaság alkotmányába 1989-ben bekerülve vált azzá.
A kiegyezési tárgyalások kezdetekor, 1865. december 14-én mikor Ferenc József Pesten megnyitotta az országgyűlést, egyfajta gesztusként a Himnusz hangjaira vonult be.Nyáry Krisztián: A Himnusz kalandos története, valaszonline.hu Amikor 1903. március 15-én Ferenc József a pécsi kadétiskolába látogatott, a katonazenekar a rend szerint a császári himnuszt kezdte játszani, azonban a fogadására összegyűlt tömeg a zenekar hangjait a Himnusz hangos éneklésével nyomta el.Kölcsey Himnusza – kordokumentum és nemzeti ima, magtarsasag.files.wordpress.com
bélyegkép|250px|Rátkay László ellenzéki képviselő 384. számú irománya, 1903. április 23. A magyar parlamentben a himnusz kérdése először 1901-ben vetődött fel, amikor Rátkay LászlóPincehelyi kerület ellenzéki képviselője (Függetlenségi Párt), ügyvéd, az Egyenlőségi Kör elnöke, a Gyere haza Kossuth Lajos című népszerű dal szerzője (Országgyűlési almanach 1884-1944 1896-1901. évi országgyűlés Rátkay László, library.hungaricana.hu) interpellációjában tiltakozott amiatt, hogy „egy magyar nemzeti ünnepélyen miért zendűl meg elsőnek az osztrák néphimnusz. Nem volt itt az osztrák császár; és ha még itt is lett volna az osztrák császár: mivel egyúttal magyar király is, ott van a magyar hymnusz, üdvözöljük azzal.” Rátkay 1903. április 23-án két paragrafusból álló törvényjavaslatot nyújtott be „az egységes magyar nemzet himnuszáról” (384. sz. iromány, lásd a képenTörvényjavaslat, az egységes magyar nemzet himnuszáról., library.hungaricana.hu), mellékelve a Kölcsey Ferenc által írt verset és Erkel Ferenc kottáját is, amelyet az Országgyűlés elfogadott, azonban I. Ferenc József magyar király nem szentesítette, így az nem léphetett hatályba.A Himnusz ügye az Országgyűlés előtt, ogyk.huSinka Judit: A Hymnustól a Himnuszig , studia.lib.unideb.hu 1916. december 30-án a magyar koronázások történetében először (és utoljára) IV. Károly magyar király nem az osztrák, hanem a magyar Himnusz hangjaira vonult be a Mátyás-templomba.Kétszer próbált visszatérni trónjára az egyetlen király, akit a Himnusz dallamaira koronáztak, mult-kor.hu
A hivatalos nemzeti himnusszá válását csak a magyar alkotmány 1989-es módosítása hozta meg, melynek 75. §-a kimondta, hogy A 2011-es Alaptörvénybe ez a paragrafus az Alapvetés i) cikkébe került változatlanul.
A Himnuszhoz kötődik a magyar kultúra napja emlékünnepe, melyet január 22-én tartanak. A megemlékezést 1985-ben Fasang Árpád zongoraművész javasolta, mert 1823-ban ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot. Az ünnep alkalmából a világban megemlékezéseket tartanak és többek között ekkor adják át a Márai Sándor-díjat.Jeles Napok - A magyar kultúra napja a Himnusz születésnapja
1945 után a szocialista országokban volt egy törekvés, hogy szovjet-típusúra cseréljék a nemzeti himnuszokat. Magyarországon is próbálkoztak ezzel, Rákosi Mátyás pártfőtitkár Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt buzdította egy másik, „szocialista” himnusz megalkotásával, amely szerinte a címerhez hasonlóan, változtatásra szorult. Mindketten elhárították, az anekdota szerint azzal hárították el a felkérést: „jó a régi himnusz, nem kell új”, „meg van az már írva, ahhoz sem hozzátenni, sem abból elvenni nem lehet”. A kérdés lekerült a napirendről, nem tudni miért hagytak fel a „régi” Himnusz lecserélésével, igaz az 50-es évek első felében csupán hangszeresen, szöveg nélkül hangozhatott el.
A Himnusz éneklését nehezíti a szöveg és a zene illeszkedésének (prozódia) problematikája,Rejtett ritmusok , bfz.hu mert míg a páratlan sorok hét, a páros sorok hat szótagból állnak (pl. „Bal sors akit régen tép, / Hozz rá víg esztendőt”), ugyanakkor valamennyi sor hét dallamhangot tartalmaz. Erkel szünetek hozzáadásával és egyes szótagok megismétlésével Kölcsey 7-6 szótagszámú versét 8-8-ra egyenesítette ki, és úgy hidalja át, hogy a páros soroknak általában az ötödik szótagját hajlítja, de a hatodik sornál az első szótagot (hozz) hajlítja („ho-ozz rá víg esztendőt”). (Ez szerepel Erkel eredeti kéziratában és a Dohnányi-féle hivatalos partitúrában is.) Történelmi érdekesség, hogy Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 1939. június 2-án kelt, a „Himnusz” egyöntetű előadásáról szóló 15.151/1939. számú rendeletében ezzel szemben úgy rendelkezik, hogy „a könnyebb énekelhetőség kedvéért” az eredeti szöveg helyett „hozz reá víg esztendőt” énekelendő a vers „hozz rá” szövege helyett. , de ennek ellenére ma is két változat él a hajlítás megoldására, az eredeti „ho-ozz rá” mellett él ez utóbbi, egyszerűbb változat is.8 érdekes tény a Himnuszról , zoom.hu
A Himnusszal szembeni leggyakoribb kritika, hogy túl komor, kevéssé ösztönöz cselekvésre. Ennek egyik oka, hogy a Himnusz előadásának tempóját az 1920-as években, a világháborús vereséget és a trianoni békediktátumot követően nagymértékben lelassították. Eötvös Károly Pesti Hírlapban megjelent tárcájában is kifogásolta a zenéjét: „zsoltáros jellegű, sehogy se lelkesítő s nem is magyar”, és „van némi visszarémlés Haydn Gotterhalte zenéjére”. Az 1930-40-es évek híradófelvételein viszont a Himnuszt még sokkal gyorsabb, indulószerű ritmusban játszották. Végül 2013-ban a MOB felkérésére készült egy gyorsabb tempójú változat, de ez még így is elmarad a korábbitól.
Kölcsey Ferenc költeményének kéziratát az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik. Az ott elhelyezett sokmilliós gyűjteményében alig kétszáz olyan okmány található, ami nem a könyvtár tulajdonában van és ezek közé tartozik a Himnusz kézirata is. A felbecsülhetetlen értékű verskézirat a költő halála után a család tulajdonában maradt. A háborús zűrzavartól mentve letétként 1944 nyarán helyezték el a könyvtárban. Az örökösök 2017-ben megújították az ehhez kapcsolódó letéti szerződést és ez alapján továbbra is immáron határozatlan ideig a nemzet könyvtárában maradhat és az egyezség szerint évente egyszer a magyar kultúra napján a közönség számára is láthatóvá teszik.
A vers szerkezete A költemény műfaja óda, azon belül himnusz. A műben a 19. század elején kibontakozó szellemi áramlat, a romantika ismertetőjegyei figyelhetőek meg. Felépítését tekintve keretes szerkezetű, ugyanis az utolsó versszak némi változtatással, de megismétli az első versszakot. A vers keretét adó első és utolsó versszak – a könyörgés – imát, fohászt tartalmaz. Az általuk közrefogott versszakok a múltat és jelent állítják szembe egymással. A 2–3. versszak a múlt dicső pillanatait emeli ki: a honfoglalást, a gazdasági virágzást és Mátyás király győzelmeit. A 4-6. versszakok a múlt szenvedéseiről szólnak: a tatárjárásról, a törökök támadásairól, a belső széthúzásokról, a testvérharcokról. A 7. versszakban a múlt képei összemosódnak a jelennel. Kifejező erejüket az ellentétek fokozzák. A mű végén bűneink felsorolása után ismét elhangzik a fohász, de a hangsúly áthelyeződik: a költő már csak szánalomért könyörög.
A Himnusz megzenésítése 1823. január 22.: Kölcsey megírja a Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból című költeményét. 1844. február 29.: Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdet a Hymnus megzenésítésére. 1844. április–május: Erkel Ferenc benyújtja pályaművét. 1844. június 15.: A bizottság elbírálja a 13 benyújtott pályaművet. 1938: Dohnányi Ernő átdolgozza a művet, ezzel elnyeri a ma ismert formáját.