A 666 egy természetes szám, amely a 665 és a 667 között helyezkedik el. Páros, összetett szám, palindromszám, repdigit — vagyis minden számjegye azonos — és a 36. háromszögszám.
A szám világszerte elsősorban a keresztény kultúrkörből és a Jelenések könyvéből ismert, ahol a „fenevad” — újabb fordításokban gyakran „vadállat” — számaként szerepel (Jel 13,18). Emiatt a keresztény kultúrában az istenellenes hatalom, a bálványimádás és az apokaliptikus gonosz egyik legismertebb szimbólumává vált. A katolikus értelmezések szerint a szám nagy valószínűséggel Nero császárra utal gemátriai úton, de tágabb szimbolikus jelentése is van: az isteni teljességet jelképező hetes számot el nem érő emberi hatalom tökéletlenségét fejezi ki.
Az ókori kézirathagyományban ismert egy 616-os változat is. Ez szintén jól illeszkedik a Nero-magyarázathoz, mert a név latin és görögös alakjának héber átírása eltérő számértéket adhat. A 666 ezért egyszerre matematikai érdekesség, bibliai szimbólum, szövegkritikai kérdés és jelentős kultúrtörténeti motívum.
A szám a matematikában
A 666 kanonikus alakja:
Tizenkét pozitív osztója van:
1, 2, 3, 6, 9, 18, 37, 74, 111, 222, 333, 666.
Osztóinak összege 1482, ezért bővelkedő szám, mivel valódi osztóinak összege nagyobb nála. Valódi osztóinak összege:
Mivel 816 > 666, a szám bővelkedő.
Az Euler-függvény értéke:
A Möbius-függvény értéke 0, mert a 666 prímtényezős felbontásában a 3 négyzete is szerepel. A Mertens-függvény értéke a 666 helyen −12.
A 666 fontosabb matematikai tulajdonságai:
Tulajdonság Érték vagy magyarázat prímtényezős felbontás osztók száma 12 osztók összege 1482 valódi osztók összege 816 négyzete 443 556 köbe 295 408 296 négyzetgyöke kb. 25,80698 reciproka kb. 0,0015015 bináris alakja 1010011010 oktális alakja 1232 hexadecimális alakja 29A római számírással DCLXVI
A 666 több nevezetes számosztályba is tartozik:
a 36. háromszögszám, mert ; az első hét prímszám négyzetének összege: ; Smith-szám, mert számjegyeinek összege megegyezik prímtényezői számjegyeinek összegével: , illetve ; Harshad-szám, mert osztható számjegyeinek összegével: ; palindromszám a tízes számrendszerben; repdigit a tízes számrendszerben, mert minden számjegye azonos; a 36. háromszögszám, és mivel a 36 maga is háromszögszám, a 666 úgynevezett iterált vagy kétszeresen háromszögszerű tulajdonságot is mutat.
Római számmal a 666 alakja DCLXVI. Ez különösen szabályos forma, mert a római számjelek közül az M kivételével minden alapszimbólumot egyszer tartalmaz, csökkenő sorrendben: D, C, L, X, V, I.
A szám egyik ismert matematikai-kulturális érdekessége, hogy a klasszikus rulettkeréken szereplő 1-től 36-ig terjedő számok összege szintén 666:
Ezért a rulettet a populáris kultúrában olykor „ördögi keréknek” is nevezték, bár ez nem matematikai vagy vallástudományi kategória, hanem későbbi kulturális asszociáció.
A Bibliában A 666-os szám a Bibliában többször kerül megemlítésre,Királyok I. könyve 10:14, Krónikák II. könyve:9:13, Ezsdrás könyve:2:13, Jelenések könyve:13:18 de eltérő jelentéssel. Ezek közül egyszer mint a „Fenevad” jele vagy száma.
Az Ószövetségben Salamon éves aranybevételével kapcsolatban szerepel: „hatszázhatvanhat talentum arany” (1Kir 10,14; 2Krón 9,13). Ezsdrás könyvében Adonikám fiainak számaként jelenik meg (Ezsd 2,13). Ezekben a helyeken a szám nem apokaliptikus jelképként, hanem felsorolási vagy mennyiségi adatként szerepel.1Kir 10,14; 2Krón 9,13; Ezsd 2,13.
A szám legismertebb előfordulása a Jelenések könyvében található:
A Jelenések könyve 13. fejezete két fenevadról beszél. Az első a tengerből jön fel, és politikai-birodalmi hatalmat jelképez; a második a földből jön fel, és az első fenevad imádására készteti az embereket. A szöveg szerint a fenevad nevéhez vagy nevének számához kapcsolódó bélyeg nélkül senki sem vehet vagy adhat el (Jel 13,16–18). A kép a hűség, az imádat, a politikai-vallási lojalitás és a gazdasági részvétel kérdését kapcsolja össze.
A Jelenések könyve nem használja az „Antikrisztus” szót; ez a kifejezés az első és második jánosi levélben fordul elő. A későbbi keresztény értelmezéstörténetben azonban a fenevad alakját gyakran összekapcsolták az Antikrisztus hagyományával.
A 666 és a 616-os szövegváltozat
A Jelenések könyve kézirathagyományában a legtöbb szöveg a 666-os számot őrizte meg. Ugyanakkor már az ókorban ismert volt a 616-os változat is. Szent Iréneusz a 2. század végén tudott olyan kéziratokról, amelyekben 616 állt, de a 666-ot tartotta megbízhatóbb olvasatnak.
A 616-os variáns különösen azért fontos, mert a modern szövegkritikában is ismert. A Codex Ephraemi Rescriptus és a Papyrus 115 tanúságával kapcsolatban gyakran említik. A 616 nem egyszerű késői érdekesség, hanem a Jelenések könyve szövegtörténetének egyik fontos adata.
Olvasat Görög számjel Tanúság Jelentőség 666 χξϛ / χξς a legtöbb kézirat hagyományos és többségi olvasat 616 χιϛ / χις egyes ókori tanúk; a P115-tel kapcsolatban is említett olvasat fontos szövegkritikai variáns, amely a Nero-magyarázattal is kapcsolatba hozható
Gemátria és a Nero-magyarázat
Az ókorban a görög, héber és latin íráskultúrában a betűknek számértékük is lehetett. A név betűinek számértékeiből képzett összeg a zsidó és görög számszimbolikus hagyományban ismert eljárás volt. A 666 értelmezésében ezért régóta felmerült, hogy a szám egy név rejtett számértéke lehet.
A modern történeti-kritikai kutatásban a legelterjedtebb magyarázat szerint a 666 a „Nérón Kaiszar”, vagyis „Nero Caesar” név héber betűkkel való átírásából adódhat. A héber נרון קסר alak számértékei a következők:
Héber betű Átírás Számérték נ n 50 ר r 200 ו ó / v 6 ן n 50 ק q / k 100 ס s 60 ר r 200 Összesen 666
A 616-os változat ugyanennek az értelmezésnek egy másik formájával is magyarázható. Ha a név latin jellegű „Nero Caesar” alakját írják át héberül, a végső n hiányozhat, amelynek számértéke 50. Így a 666-ból 616 lesz.
Alak Héber átírás Számérték Megjegyzés Nérón Kaiszar נרון קסר 666 görögös névalak héber átírásban Nero Caesar נרו קסר 616 latin jellegű névalak héber átírásban
A Nero-magyarázat azért vált meghatározóvá, mert több tényezőt egyszerre magyaráz: a 666-os többségi olvasatot, a 616-os variánst, a Jelenések könyvének római birodalmi hátterét, valamint a Nero visszatéréséről szóló ókori hagyományt. A magyarázat ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy a könyv kizárólag Néróról szólna. Sok értelmező szerint Nero neve a zsarnoki, keresztényellenes és bálványozó birodalmi hatalom típusát is jelképezi.
Szimbolika a Jelenések könyvében
A 666-ot nemcsak gemátriai, hanem számszimbolikai alapon is értelmezték. A Jelenések könyvében a hetes szám gyakran a teljességet, az isteni rendet és a beteljesedést jelöli: hét egyház, hét pecsét, hét harsona és hét csésze szerepel a könyvben. A hatos szám ebből a szempontból a hetesnél eggyel kevesebb, vagyis a hiány, tökéletlenség és be nem teljesedés jelképeként is érthető.
Ebben az értelmezésben a 666 a hármas hatos, vagyis a tökéletesség hármas hiányának képe. Az emberi hatalom istenellenes önistenítését jelöli: látszólag teljes és félelmetes, de valójában nem éri el az isteni teljességet. Ez az olvasat jól illeszkedik a Jelenések könyvének teológiájához, amely a fenevad hatalmát a Bárány győzelmével állítja szembe.
A gemátriai és a szimbolikus magyarázat nem feltétlenül zárja ki egymást. Lehetséges, hogy a szám egyszerre utal konkrét történeti névre és hordoz teológiai-szimbolikus jelentést.
Szám Jelképes szerep a Jelenések könyvében Példák 4 a teremtett világ, földi teljesség négy élőlény, négy lovas, négy égtáj 7 teljesség, isteni rend, beteljesedett ciklus hét egyház, hét pecsét, hét harsona, hét csésze 12 Isten népének teljessége tizenkét törzs, tizenkét apostol, új Jeruzsálem tizenkét kapuja 666 a fenevad száma; az isteni teljességet el nem érő emberi hatalom jelképe Jel 13,18
Későbbi felekezeti és polemikus értelmezések
A 666-os szám értelmezéstörténetében sok olyan magyarázat született, amely a Jelenések könyvének fenevadát egy-egy későbbi történelmi személlyel, intézménnyel vagy vallási ellenféllel azonosította. A középkorban, a reformáció korában és az újkorban különböző keresztény csoportok gyakran saját koruk politikai vagy egyházi ellenfeleire alkalmazták a számot. Ezek az értelmezések a recepciótörténet részei, de nem azonosak a szöveg elsődleges történeti-kritikai magyarázatával.
A reformációtól kezdve egyes protestáns teológusok a „Fenevadat” a Vatikán lényegével vagy a pápák személyével azonosítják, amely magyarázatot a pápai tiara feliratával és az egyház mindenkori tevékenységével támasztják alá. A pápai tiara felirata ugyanis „Isten fiának helytartójára” utal, ami latinul így írandó: VICARIVS FILII DEI. Az említett értelmezés szerint, ha a felirat azon betűit, amelyeket római számként olvashatunk, összeadjuk, az eredmény éppen 666 lesz. (Ezt könnyen ellenőrizhetjük: V+I+C+I+V+I+L+I+I+D+I=666)666 and the titles of the Pope
Ez a magyarázat protestáns felekezeti-polemikus kontextusban vált ismertté, és nem tekinthető a bibliai szöveg közvetlen, történeti magyarázatának. A modern biblikus szakirodalom a Jelenések könyve 13. fejezetének elsődleges hátterét nem későbbi egyháztörténeti intézményekben, hanem az 1. századi kis-ázsiai keresztény közösségek és a Római Birodalom konfliktusában keresi.
Azonban van egy nagy gond ezzel az érvvel. Egyrészről ez a felirat egyik pápai tiarán sincs rajta. Néhány hetednapi adventista jött elő ezzel az állítással még a 19. század végén, és azt bizonygatták, hogy két állítólagos (névtelen, vö. a fenti 2. és 5. pontot) tanú látta ezt a feliratot XVI. Gergelynél (1831–1846), amint az ezzel a felirattal ellátott tiarát hordja az egyik pápai Szentmisén, illetve egy fotó is létezik erről.
Ezzel szemben a pápák sohasem hordtak tiarát szentmisén, illetve mint kiderült a fotó egy hamisítvány (de még így sem lehet igazán kivenni belőle semmit). A másik meg az, hogy az 1800-as évektől hordott összes tiara közszemlére van téve a Vatikáni Múzeumban. Összesen két tiarán van felirat, de az sem "Vicarius Filii Dei", hanem "CHRISTI VICARIO – IN TERRA – REGUM". De ennek a betűértéke 214.
A 666 későbbi azonosításai módszertani szempontból is óvatosságot igényelnek. Betű-szám megfeleltetéssel sok névből előállítható a kívánt eredmény, ha a nyelvet, átírást, címet vagy névalakot szabadon választják meg. Ezért az enciklopédikus és tudományos értelmezésben az ilyen azonosításokat történeti recepcióként, nem pedig bizonyított szövegmagyarázatként szokás kezelni.
A számmisztikában és népi hiedelmekben
A 666 a modern népi kultúrában gyakran baljós, démonikus vagy szerencsétlen számként jelenik meg. A számtól való félelmet ritkán használt tudományos néven hexakosioihexekontahexafóbiának nevezik. A kifejezés jelentése nagyjából „hatszázhatvanhat-félelem”; a görög „hatszázhatvanhat” szóból és a félelmet jelentő phobosz szóból képzett modern szóalkotás.
A numerológiai értelmezések többnyire a Jelenések könyvének vallási hátteréből indulnak ki, de gyakran eltávolodnak a bibliai szöveg történeti és irodalmi összefüggésétől. Gyakori magyarázat például, hogy a 6 az ember száma, mert a Teremtés könyve szerint az ember a hatodik napon teremtetett. A háromszoros hatos így az emberi önelégültség, a földi hatalom vagy az isteni teljességtől való elmaradás jelképe lett.
A modern populáris magyarázatok között előfordulnak természettudományosnak látszó, de teológiai vagy szövegmagyarázati szempontból nem megalapozott értelmezések is. Ilyen például az a népszerű utalás, hogy a szén leggyakoribb izotópja 6 protonból, 6 neutronból és 6 elektronból áll. Ez a megfigyelés kémiailag a szén-12 atomra vonatkozik, de nincs bizonyítható kapcsolata a Jelenések könyvének 666-os számával.
Modern értelmezések és összeesküvés-elméletek