Letenye (németül: Letting, , szlovénül: Letina) város Zala vármegyében. A Letenyei járás központja.

Nevének eredete Letenye nevét először 1341-ben említik írásos forrásban „Letyne” alakban. A település neve szláv eredetű, a leto szóval hozható kapcsolatba, amelynek jelentése „nyár”. Ebből adódóan a név eredeti jelentése feltehetően a nyári időszakkal, nyaralással vagy a melegebb évszakhoz kötődő sajátosságokkal állhatott összefüggésben.

Fekvése A Mura bal parti síkon, a vármegye Horvátországgal szomszédos délnyugati részén fekszik, a 7-es főút mentén, 22 kilométerre Nagykanizsától; Murakeresztúrral a 6835-ös út köti össze.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Zajk, északkelet felől Becsehely, kelet felől Tótszentmárton, délkelet felől Tótszerdahely, északnyugat felől pedig Murarátka. Délnyugati határában folyik a Mura folyó, abban az irányban a határos (túlparti) települések már Horvátországhoz tartoznak.

A település legnagyobb része a Mura által feltöltött alföldön helyezkedik el, de határában észak felé kisebb dombok is elterülnek (Julián-hegy, Öreghegy, Kecskehát, Béci-hegy).

Közlekedése A város csak közúton érhető el, de közúti infrastruktúrája igen fejlett. A városban üzemelő határátkelőnél ér véget a Budapest–Székesfehérvár–Siófok–Nagykanizsa felől érkező 7-es főút, illetve a Nagykanizsa felől futó, 2004-ben átadott M7-es autópálya. Letenyéről Lentibe vezet továbbá egy fontos mellékút, a 7538-as út, amely mellé a növekvő szlovén-magyar forgalom miatt autópálya is épült. Előbb megépült az M70-es autóút 2×1 sávon, az autóút elején és végén, illetve a lehajtóknál 2×2 sávon, melyet később kibővítettek így mára teljes értékű autópályaként üzemel. A városba futnak továbbá más alsóbbrendű utak a környező települések felé is: Bázakerettye irányába például a 7540-es út.

A térség autóbusz-közlekedése más Zala vármegyei városokéhoz hasonlóan szintén fejlettnek mondható. A településen lévő buszállomásról a környező településekre, Nagykanizsára, Lentibe és Zalaegerszegre sűrűn, Budapestre vasárnap indulnak buszjáratok.

Története Bronzkori nyomokat a Letenye-Szentkeresztdombon feltárt Árpád-kori falu helyén találtak. A település temetőjében egy stájer márványból készített egyszerű oltárt találtak, amelyet Cajus Julius Flavianus állíttatott lányának, Faustinának. Feltártak itt egy későavar kori avar-­szláv temetőt, amelyből a bronzművesség, kovácsmesterség és a gyöngyöntés hagyományainak szinte teljes megsemmisülésére következtethetünk.

Letenye első említése 1341-ből való, Letyne formában. Neve szláv eredetű (leto: „nyár”.) Ekkor a Széchy család birtokában állott, és kiemelkedő jelentőséggel bírt a környéken. 1367-ben a király vásártartási jogot adott a településnek, amely 1498-tól mezőváros.

A török időkben többször is elpusztult, a 17. század végén elveszítette mezővárosi rangját. Később pestis pusztította a lakosságot. 1971-ig járási székhely. Fejlődésnek igazán csak az 1930-as években indult újra.

A településen 1923 óta működik közúti határátkelő.

1929-ben Béc, 1935-ben pedig Egyeduta községet csatolták hozzá. Városi rangját 1989. március 1-jén kapta.

1969-ben adták át a Makovecz Imre tervei alapján épült Mura Áruházat.Mura Áruház, Letenye - makovecz.huVincze Milklós - Jártál már kommunista közértben? Megható fotók (24.hu, 2015.10.31.)

Közélete A városban polgárőrség működik.

Polgármesterei 1990–1994: Rostonics László (független) 1994–1998: Rostonics László (független) 1998–2002: Rostonics László (független) 2002–2006: Rostonics László (független) 2006–2010: Halmi Béla (független) 2010–2014: Halmi Béla (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Farkas Szilárd (független) 2019–2024: Farkas Szilárd (független) 2024– : Vida László (Fidesz-KDNP)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 86,5%, cigány 9,15%, horvát 2,7%, német 0,78%. 71,9% római katolikusnak, 1,14% reformátusnak, 7,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (18,5% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

2022-ben a lakosság 87,2%-a vallotta magát magyarnak, 5% cigánynak, 2,5% horvátnak, 0,5% németnek, 0,1-0,1% szerbnek, bolgárnak, szlovénnek és szlováknak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,7% volt római katolikus, 1,2% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).Letenye Helységnévtár

Nevezetességei Szapáry-Andrássy-kastély Szentháromság római katolikus plébániatemplom Aranybárány fogadó – épült 1800 körül barokk stílusban

A kastély parkjában egy 300–500 éves platánfa áll, ami az év fája volt a Letenyéért Közéleti Egyesületnek köszönhetően 2010-ben.

Turizmus Termálfürdő

Kultúra

Mura Menti Napok, 2 évente megtartott rendezvény Országos Népművészeti és Kézművestábor évente Nemzetközi Fúvósfesztivál

Híres emberek bélyegkép|170px|Patzner (Perényi) István Ferkovics József (1961-) grafikus, festő Kalivoda Kata (1877–1936) festő Korach (Komját) Aladár (1891–1937) költő, újságíró (Kassán született, de gyermekkorát Letenyén töltötte). Korach Mór (1888–1975) vegyészmérnök, akadémikus (Miskolcon született, de gyermekkorát Letenyén töltötte). Korach (Kenyeres) Júlia (1895–1958) politikus, publicista Nagy Feró (1946–) Kossuth-díjas énekes, színész Olgyay Miklós (1904–1958) biológusprofesszor Patzner (Perényi) István (1860–1906) műfordító, egyházi író Schram Ferenc (1923–1975) zenetörténész, néprajzkutató

Testvértelepülések

Prinzersdorf, Ausztria, (1992) Conselice, Olaszország, (2002) Perlak, Horvátország, (2005) Ludbreg, Horvátország, (2013)

Képek

Jegyzetek

További információk Letenye város honlapja https://www.letenyemedia.hu/ Letenye független online hírportálja Térkép Kalauz – Letenye A letenyei tűzoltóság honlapja Kerecsényi-Tóth: Letenye története 1989 Letenye – 24cities.eu, Kompetenzzentrum Steirisches Thermenland-Oststeiermark

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Magyarország városai

Kategória:Zala megye települései Kategória:Magyarország fürdőhelyei Kategória:Zala vármegye települései Kategória:Határátkelőhelyek