bélyegkép|Intelligens épület. Az intelligens épület (intelligent building) olyan épület, amely automatikusan, azaz emberi beavatkozás nélkül, vagy csak minimálisan szükséges emberi beavatkozással képes ellátni feladatait, segítve a mindennapokban a benne élő, vagy dolgozó felhasználókat, azaz az embert. Megkülönböztetünk olyan rendszereket amelyek központi intelligencia, elosztott intelligencia valamint összetett intelligencia használatával működtetik az épületek berendezéseit, vagy fogadják, továbbítják azok jelzéseit. Az épületek működhetnek folyamatos emberi ráhatással, érzékelők paraméterei alapján, vagy az intelligenciát hordozó vezérlőkre letöltött szoftverek segítségével, távfelügyeletről; külön-külön, de akár egyszerre is. A távfelügyeletet meg lehet valósítani egy nyomógomb és egy ellenőrzőfény; érintőképernyő; egy vagy több távoli számítógép, hordozható számítógép; tenyérszámítógép, okostelefon, tablet segítségével egyaránt.

Okos ház (smart house)

Manapság az okos ház kifejezés általában valamilyen okos megoldást tartalmazó villamos berendezést, vagy berendezések komplex alkalmazását jelenti. Az okos ház felépülhet vezetékes, vagy akár vezeték nélküli eszközökből is. Tartalmazhat akár többféle "okos" megoldást, rendszert.

Okosotthon (smart home)

Az okos házvezérlő rendszerek terjedésével egyre nő az okosotthonok száma. Ezek zömében privát, családi házak, lakások, amik tartalmaznak valamilyen alapvető intelligens működést. A vélemények megoszlanak arról a szakemberek között mit is jelent ebben az esetbe az "okos" kifejezés. Hiszen sok esetben csak pusztán technológiát, technológiai szintet jelent, de egyes vélemények alapján ez a mesterséges intelligenciával kibővített élhetőbb környezetet is jelenti. (A vezérlők kapacitását és összehangolását tekintve tájékoztatólag egy 70 m2-es lakásban lehet 8 db termosztatikus szabályozós fűtőtest, 5 db jelenlétérzékelős lámpa, 4 db mozgásérzékelő, 2 db ajtónyitás érzékelő, 2 db hűtőszekrény (termosztát), 2 db motoros árnyékoló. Ha ezek IoT adatátviteleit, és internetes, valamint biztonsági igényeit is belevesszük, jelentős hálózati, épületinformatikai igényt jelentenek.)

Okos iroda (smart office)

Egy magasabb szintű üzemeltetést lehetővé tevő technológiai alapú megoldás. Segítségével monitorozható az épület üzemeltetéséhez szükséges összes szükséges adat, fűtések, hűtések, árnyékolások, riasztások, megfigyelőrendszerek és vagyonvédelem, valamint a közművek használata, az épület állaga, a ki és belépők forgalma.

Okos város (smart city) Egyre terjed az internettel együtt a gyors információcserére épülő komplex megoldások iránti kereslet és igény. Egyre több megoldás születik okos város projektek kiszolgálására. Intelligens jegyvásárlási rendszerek, automatikus, követő közvilágítási rendszerek, személyfelismerő és követő szolgáltatások. Az „okos városok” lénye­ge, hogy élhetőbb, a la­kosság igényeihez jobban alkalmazkodó és azokat kiszolgáló települések jöhessenek létre.

Egészség, biztonság Az intelligens város és az intelligens épület fejlesztési elvei nagyjából az internet fejlesztéshez lesznek hasonlók, leginkább a közművek számára jelent „smart” szempontokat. Az épületek smart home elképzeléseiben a dolgok internete, az IoT válhat fontossá, ami hardverüzlet formájában jelentkezne, a becslések szerint 50 milliárd eszköz lenne rajta 2020-ig (különböző kutatások 2018-ban 7 és 10 milliárd közé tették az IoT eszközök számát), másképp: egy smart városban 1millió eszköz/km2. Ha az elektroszmogot, és az adatvédelmi lehetőségeket tekintjük, már fontos lesz, hogy miben jelentkeznek az előnyök, a szolgáltatások, fogyasztás növekedésében, vagy energiafogyasztás és CO2 kibocsátás csökkenésében.

Texasban 2021 júniusban fordult elő, hogy a szolgáltató, mivel hozzáférése volt az IoT rendszeren keresztül a klímák termosztátjaihoz, a teljesítményigény csökkentésére éjjel lejjebb csavarta a termosztátokat, arra hivatkozva, hogy ez a lehetősége szerződésben szerepelt. A fogyasztó szempontjából megfontolandó, hogy maximalizálni akarja-e az energiatakarékosságot, mert annak ilyen ára lehet.

Intelligens villanyszerelés, vezetékes technológiával (intelligent electrical)

Az Intelligens épület építése már a tervezés szakaszában elkezdődik. Fontos, milyen koncepció, milyen irányelvek és milyen technológia alapján fog majd működni ténylegesen az épület. Ehhez több gyakorlati tanácsot is érdemes megfogadni. Nem mindig az olcsó technológia lesz a végén a legolcsóbb. Csillagpontos rendszer kialakítása esetén többféle rendszer is ráépíthető a vezetékekre. Ne spóroljunk a csövekkel, hiszen változhatnak a technológiák egy épület életciklusa folyamán. Ne spóroljunk a cső keresztmetszetekkel sem, hiszen egy igényes házban, lakásban igényes burkolatok és megoldások lehetnek, nem jó megoldás, ha utólag ezeket meg kell bontani egy-egy utólagos igény miatt. A csövek méretei előre betervezhetőek megfelelő, jól átgondolt rétegrendek betartásával. Javasolt Symalen csövek, illetve simafalú csövek használata (például MÜ V II 16). A gégecső lehetőség szerint kerülendő a nehezebb utólagos átjárás miatt. 2 kanyar után a csövet dobozoljuk, vagy úgy alakítsuk ki a csövezés strukturáját, ha nem akarunk húzódobozokat, hogy ne kelljen dobozolni. Ilyen megoldás lehet a padlóba fektetett csövek használata, ahol a szerelvénytől az első gócpontig 2 kanyarral megjárható a nyomvonal. Egy épületben több gócpont alkalmazható. Ezzel további cső és vezeték mennyiség takarítható meg. A gócpontokat mindenképpen betáp vezetékekkel is össze kell fűzni, ami az erőátvitelhez biztosít energiát, valamint célszerű buszkábeleket is kiépíteni a gócpontok közötti kommunikációhoz. Az erőátvitelre figyeljünk oda, főként a keresztmetszetekre és hosszokra a fogyasztók figyelembevételével. Az erőátvitelt célszerű kisorkapcsozni az elosztókban, így módosítás esetén csak sorkapocstól sorkapocsig kell módosítani a belső huzalozást, ami nem jár rombolással. A vezérlés lehet gyengeáramú, ezzel rengeteg vezetéket megsprórolhatunk, de legrosszabb esetben is 1mm2-1,5mm2 vezetékek helyett használhatunk 24V-on 0,5mm2-es vezetőket (max 60V szigeteléssel, vagy 300V-os szigeteléssel /KNX kábel/ ) is ('Smarthome' kábelezési technológia). A vezérlés lehet erősáramú, ebben az esetben 1mm2-1,5mm2 vezetékeket, kábeleket kell behúzni a vezérlésekhez is 300-500V szigetelési tulajdonságokkal. Ez költségesebb megoldás, de lehetőséget ad a későbbi döntés meghozatalára, hogy tényleg szükséges-e okos technológia beépítése, vagy marad hagyományos a villanyszerelés. Azonban a kötődobozokat és a kötéseket ebben az esetben megspórolja a kivitelező, azokat a központi gócpontban lehet elvégezni. Ezzel lehetővé válik, hogy utólag is, mindenféle rombolás nélkül kialakítható legyen okos vezérlés ('Smarthome Ready' kábelezési technológia). Vezérlésnél ne spóroljunk a vezetékek ereinek számán, hiszen ma már sok olyan szerelvény is kapható, aminek tápfeszültségre is szüksége lehet. Például a háttérvilágításhoz, vagy a belső relék működtetéséhez. Ha többszintes az épület, képezzünk "gócpontokat" minden szinten, majd ezeket is kellő keresztmetszetű strangokon keresztül tegyük átjárhatóvá az utólagos igények lefedése érdekében. Bátran használjunk mélyebb, nagyobb szerelvénydobozokat. Ugyanis egy egyszerű dugaljnál is sokkal kényelmesebb a szerelés, ha a vezetékek jól elférnek a szerelvény mögött. Dugaljnál érdemes a mélyebb dobozokat vagy a "fényképezőgép" alakú elektronikus dobozokat használni. Strukturált hálózat kialakítása során ezekkel a dobozokkal biztosítható az előírt minimális kábel hajlítási sugár betartása is. Így 100%-ban biztosítható, hogy mérés során könnyebben megkapja a CAT6, CAT7 minősítést a hálózat. Hagyományos dobozok esetén a kis hajlítási sugár miatt ez néha jó, ha eléri a CAT3-at a mérési tapasztalatok alapján, hiába használ a telepítő CAT6 szerelvényt, vagy kábelt, ha megtörik a kommunikációs kábel. Érdemes figyelni a sorolhatósági limitekre is. Túl sok szerelvény nem minden szerelvénycsaládból sorolható, Sőt nem mindegy a sorolt szerelvények orientációja sem, azaz vízszintesen, vagy függőlegesen vannak-e sorolva? Vezetékezésnél érdemes megfontolni, hogy inkább hajlékony, többeres erőátviteli kábeleket használjunk, mert így az áramkörök sokkal jobban nyomon követhetőek, feliratozhatóak, egyben a szerelvényezés is könnyebben megoldható, mint sprőd, egyeres vezetékek használata esetén (főleg többszörösen sorolt dugaljaknál). CAT5, CAT6 kábelek esetén is van lehetőség úgynevezett "patch" kábelek használatára, amik egy szigetelésen belül több vezetőeret tartalmaznak. Ha felmerül a lehetősége, hogy bármilyen készüléket be kell a későbbiekben vonni egy okos vezérlésbe, mindig meg kell vizsgálni, hogyan biztosítható ehhez az erőátvitel, a vezérlések és az esetleges digitális információk átadásához szükséges csatorna, kábelek formájában, hogy azokat ne utólagosan kelljen – rombolással – beépíteni. Meg kell ismerni a tulajdonos elképzelését, koncepcióját. Hogyan szeretne élni? Milyen világítási megoldásokban gondolkodik, milyen árnyékolástechnikában, automatikus működtetésű nyílászárókban, audio és vizuális, valamint, vagyonvédelmi, IT eszközökben? Sok esetben ezeket az információkat adatszolgáltatás formájában a villamos tervező kapja meg, ő rajzol koncepcióvázlatot és tervet, ami ezeket már tartalmazza. Azonban fontos a párbeszéd a megrendelő, a villamos és szakági tervezők és a tulajdonos között is. A gócpontokba elosztó szekrények kerülnek, ezek méretezése is nagyon fontos. Az alábbi arányok betartásával kellően szelektív, nem túlépített elosztók valósíthatóak meg:

- Számoljuk össze az erőátvitelhez szükséges áramköröket: dugalj áramkörök, szellőzőmotorok, világítási áramkörök, redőny áramkörök stb. Ezek megadják hány főáramkörünk lesz, így hány darab és milyen értékű kismegszakító. Ezek mennyisége megadja az elosztó várható méretét az alábbiak alapján.

- Ha megvan az áramkörök és a kismegszakítók száma, például 33 készülékegység (KE vagy modul). Szorozzuk meg 4-gyel, nagyobb épület esetén 5-tel. Így az alábbi arányokat kapjuk: 1/4 rész kismegszakító | 1/4 rész automatika és tápegységek | 1/4 rész sorkapocs a kábelek kifejtéséhez | 1/4 rész tartalékhely. Amennyiben az elosztó vezérléseit is külön ki szeretnénk fejteni sorkapcsokra vagy csatlakozókra, akkor az 5-ös szorzót érdemes figyelembe venni. Így nem lesz túlépített az elosztónk és biztosítható a megfelelő szellőzés, ami a beépített elektronikus áramkörök szempontjából lehet fontos.

- Az elosztók egy igazán jól tervezett okos otthon esetében jelentős kiterjedésűek, hiszen kellő szelektivitás esetén kellően sok áramkört, emiatt kismegszakítót, és okos elemeket is tartalmaznak. Emiatt fontos a szakági egyeztetés a mérnöki tevékenység során is például a gépészekkel, belsőépítésszel, statikussal. Hiszen lehetséges, hogy ami ideális hely lenne egy elosztó elhelyezéséhez, oda éppen egy légtechnikai nyomvonal kerülne, vagy éppen a belsőépítész szeretne valamilyen látványelemet elhelyezni. Ugyanígy fontos hogy az elosztókhoz jelentős mennyiségű kábelnek is el kell jutnia megszakítás nélkül. Ezek a nyomvonalak is összefuthatnak a víz, csatorna, fűtés, légtechnikai nyomvonalakkal. itt ráadásul a szükséges, szabványban rögzített védőtávolságok betartása is kötelező. Ugyanígy fontos az elosztószekrények esetében az úgynevezett "ellépési távolság", amit a belsőépítésszel is egyeztetni kell, hogy például egy kijelölt elosztóhely esetén ez betartható-e?

Technológiai, szakipari sorrendek Fontos az alkalmazható technológiák helyes használata, megválasztása, technológiai sorrendje.

Sokat változott az építőipar. Míg pár éve az épület volt nagyobb súlyarányban a szakiparhoz képest, ma már a szakipar a fajsúlyosabb. Egyre több, egyre újabb eszközök és anyagok jelennek meg. Egyre nőnek az igények, változnak a szokások.