Az Amazonas-medence vagy Amazónia Dél-Amerika azon, északi része, amely a Guyanai- és Brazil-masszívum, továbbá az Andok között helyezkedik el. Az Amazonas folyó és mellékfolyói szelik át. Jelentős része még trópusi esőerdővel borított és nevét a fő folyójáról kapta.
A hatalmas erdőségek miatt, a Föld tüdejének is nevezik, de ez a kifejezés inkább a médiában és a hírességek által használatos. Tudományosan megcáfolt állítás.Amazon fires are destructive, but they aren’t depleting Earth’s oxygen supply bélyegkép|jobbra|400px|Az Amazonas-medence
Földrajz bélyegkép|Ecuador, Lago Agrio Nemzeti park A megközelítőleg fél európányi területével a Föld legnagyobb alföldje és legnagyobb területű egyenlítői éghajlatú területe, melyen a Föld legbővizűbb folyója kanyarog, és emellett a világ legnagyobb egybefüggő erdőségét foglalja magába.
Közel kétharmada Brazíliához tartozik. Ezen kívül Peru, Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana egyes területei is az Amazonas-medencéhez tartoznak.
A medencét három résztájra tagolhatjuk:Futó József: Közép- és Dél-Amerika, 1965 az Amazonas tulajdonképpeni alföldje, a Guyanai-hegyvidék déli lejtővidéke, a Brazil-felföld északi peremterülete.
Geológia
Az Amazonas-medence a Guyanai-ősmasszívum területén fekszik, amely kétlépcsős vetődésekkel a mélyben összefügg, és ez a rész feltöltődött folyami üledékkel, amelyet az Amazonas és mellékfolyói hordtak rá.
A medence mélyén megvan a prekambriumi kőzetekből álló összeköttetés a Guyanai- és a Brazil-felföld között, fölöttük találhatók a fent említett üledékes kőzetek.
Talaja vörös trópusi, laterit.
Vízrajz bélyegkép|jobbra|Műholdkép az Amazonasról
Földünk legkiterjedtebb vízhálózata Amazónia. Az Amazonas nem csak a legnagyobb, de egyik leghosszabb folyója is Földünknek. Tucatnyi mellékfolyója nagyobb, mint a Duna. Mellékfolyói közül tíz a világ 25 legbővizűbb folyói közé tartozik. A folyók gyakran elárasztják a velük határos, alacsony fekvésű erdőket is.
A vízgyűjtőterület nyolc országra terjed ki, területe , Európa területének kétharmada.Természet Világa, 1988-10-01 / 10. szám
Az Amazonas és több mint száz mellékfolyója a világ édesvízkészletének 20-25 %-át szállítja.Valóság, 1985-06-01 / Harc az Amazonas-medencéért Az Amazonas évszaktól függően 100–200 000 m³ vizet szállít másodpercenként az Atlanti-óceánba. A perui Andok magas csúcsaitól ered, 6296 kilométeren keresztül kanyarog az őserdőn át, és közben ezer nagyobb mellékfolyó ömlik bele, de megközelítőleg 15 000 mellékfolyó táplálja.
bélyegkép|Az Amazonas és mellékfolyói bélyegkép|jobbra|A fekete színű Rio Negro Az Amazonas legnagyobb mellékfolyói (a forrástól a torkolat felé): bal oldali : Marañón Napo (Peruban) Içá (Kolumbiában, Peruban és Ecuadorban Putumayónak nevezik) Branco Japurá (Kolumbiában Caquetá) Rio Negro (Kolumbiában és Venezuelában Río Negro) Uatumã Trombetas Puru jobb oldali : Juruá Purus Madeira Tapajós Xingu Tocantis
Érdekességként megemlíthető, hogy a déli területeken eredő folyók világos színűek, például a Rio Tapajos és Rio Xingu, míg az északi mocsaras részről eredő folyók sötét vizűek az általuk megcsapolt mocsarak bomló növényi anyagától, ilyen folyó a Rio Negro, amelyik – bár vize tiszta – fekete színű. A Rio Madeira sárga-piros színét a talajeróziónak köszönheti.
Klíma Az Amazonas-medence klímája a tropikustól a szubtrópusi klímáig terjed. A régió nagy részén egész évben bőséges csapadék esik.
Az évi középhőmérséklet az egyenlítői területeken 25–28 °C. Az erdőségekben többnyire forró és párás a levegő, a nappali max. átlaghőmérséklet 30-33 °C, a hajnali minimum 22-25 °C körül van.
Városok éghajlattáblázata. A Hónapok júliussal indulnak. Jobb oldalon a havi középhőmérséklet és a havi átl. csapadékmennyiség (mm).
Természetvédelem A medence területén számos természetvédelmi terület található. Ezek közül a Közép-amazóniai Természetvédelmi Területek a legnagyobb védett terület.
Élővilág jobbra|bélyegkép|Műholdkép az esőerdőről, sárga vonal jelöli az esőerdő határait (2007) A faji változatosság itt a legnagyobb a Földön (→ biodiverzitás), 2020 környékén több mint 2,5 millió állat- és közel 0,5 millió növényfajnak ad otthont. Becslések szerint km²-ként 75 000 különböző fafajta és 150 000 magasabb növény él itt. Az itt élő élőlények összsúlya km²-ként megközelítőleg 90 790 tonna.Photos / Pictures of the Amazon Rainforest Számos élőlény csak az Amazonas-medencében található meg (→ endemikus élőlények).
Flóra Az Amazonas-medence területén található a világ legnagyobb egybefüggő trópusi esőerdője, amely magába foglalja Brazília, Peru, Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana egyes területeit. Őserdője növényfajokban gazdagabb mint Afrika vagy Ázsia őserdői.Turner, I.M. (2001). The ecology of trees in the tropical rain forest. Cambridge University Press, Cambridge. Úgy becsülik, hogy egy km²-en több mint 200 ezer növényfaj él, amelynek jelentős része még felfedezésre és besorolásra vár.
Háromfajta fő erdőtípus található Amazóniában: hegyvidéki erdők, alföldi erdők, ártéri erdők (igapó és várzea) a folyók mentén.
A fák több emeletben vagy szintben különülnek el egymástól. A liánok a fák törzsére felkúszva vagy azokat körbefonva kúsznak felfelé, és a magasban terítik szét a lombjukat. Az epifita növények a fák elágazásaiban, törzsén összegyűlő szerves anyagot használják talajnak. Az orchideafajok és más hasonló növények hosszan lelógó, szivacsos gyökerei a párás levegőből nyerik a vízszükségletüket.
Öt szintet lehet megkülönböztetni az esőerdőkben: felső lombkoronaszint, 50-60 méter magas óriásfákkal, középső lombkoronaszint, 20-30 méter magas fákkal, alsó lombkoronaszint, 10-15 méter magas fákkal, cserjeszint, lágy szárú növényekkel, például pálmafélékkel, avarszint. Itt az állandó szürkületi homályban nőnek a legősibb típusú virágtalan növények: páfrányok, mohák, harasztok. Az esőerdők hatalmas mennyiségű szerves anyaga a talaj felszínére kerülve nagyon gyorsan lebomlik.
Az esőerdő minden szintjének megvan az adott területbe jól illeszkedő növény- és állatvilága.
Jellegzetes növényei az epifitonok, a liánok, a balzsamfa, a mahagóni, a fügefajok, a bambuszformák, a paradió, a pálmafélék, a kaucsukfa, az orchideafajok.
Fauna Amazónia többek közt állatvilágának változatosságáról is híres. Az esőerdőben levő fajok számát csak megbecsülni lehet, mivel az erdő nagy része máig ismeretlen a felfedezők előtt. Egyes források 5-10 millióra becsülik az itt fellelhető fajok számát. Eddig 1,4 milliót jegyeztek fel: 750 000 rovarfajt, 40 000 gerincest, 360 000 mikróéletformát, 378 hüllőt. Az amazóniai őserdő emellett 2500 halfajnak és 1600 madárfajnak is otthont ad.
A vízpart elengedhetetlen vendégei a színpompás jégmadarak, kócsagok és íbiszek, a fák sűrű ágai között papagájokat és tukánokat láthatunk.
Az Amazonas-medencéjének legnagyobb ragadozója a fekete kajmán, amely a 4,6 m-es hosszúságot is eléri. A nagy termetű manáti (tengeritehén) is vízben él, és víz alatti növényekkel táplálkozik. Az erdő belsejében a fák felső ágain majmok, lajhárok, kolibrik, papagájok, hatalmas pillangók, a barlangokban denevérek rejtőznek.
A szárazföldön élő állatok közül meg kell említeni a jaguárt, jaguarundit, pekarit, tapírt, vízidisznót és tatut.
A folyók jellegzetes halai az élénk színű tetrák és angyalhalak, de a tüskés rája és elektromos angolna is előfordul. Az Amazonasban élő legnagyobb ragadozó hal a 3 m hosszúságot és 200 kg-ot is elérő arapaima, de a folyókban folyami delfinek is találhatóak. Az Amazonas vízrendszerében élő leghírhedtebb hal kétségkívül a vörös pirája, amely nagy rajokban vadászik, és pengeéles fogaival pillanatok alatt képesek csontig lerágni a húst egy nagyobb testű emlősről is.
Főbb halfajták: Gymnotiformes (elektromos halak), Characiformes (tetrák és rokonaik), Potamotrygonidae (folyami ráják), Arapaimidae, Callichthyidae, Pimelodidae, Trichomycteridae, Auchenipteridae, Geophaginae, Geophaginae
A rovarvilág nagyon gazdag az őserdőben, és a sok rovar terített asztalként szolgál a madarak számára is.
Míg egész Európában mintegy 321 pillangófaj él, addig a perui Manú Nemzeti Parkban kb. 1300 faj, a szintén perui Tambopata Nemzeti Rezervátumban legalább 1230 faj.
Népesség bélyegkép|Egy átlagos folyómenti, amazóniai ház
Az Amazonas-medence területén megközelítőleg 22 millió ember él. Két fontos részre bonthatjuk fel a népességet, az évszázadok óta itt élő őslakos indiánokra és a betelepült telepesekre. A medencében élő emberek közül a legtöbben a portugálul beszélnek, ami nem meglepő, lévén a legnagyobb része Brazíliához tartozik, második helyen a spanyol nyelv van, a harmadik a Reengage.
Története
A medence 12 000 évvel ezelőtt kezdett benépesedni, amikor a mai indiánok ősei elérték Észak-Amerikai földrészen keresztül Dél-Amerikát. A medence lakott volt akkor is, amikor a XVI. században az európai hódítók felfedezték. Először a spanyol Francisco Orellana hajózta végig az Amazonast 1541-ben, ő találkozott — ha valóban találkozott — a harcos indián nőkkel, akikről a folyót elnevezte Amazonas-nak.Amerikai Magyar Népszava, 1982-03-05 / 10. szám
Sok információ elveszett az utókor számára az itt lévő civilizációkról, mivel egy évszázad alatt az európai hódítók többek közt az arany ígérete miatt az indiánok 90%-át megölték.
A „kaucsuk korszak" évtizedeiben Amazónia fővárosa, a Rio Negro menti Manaus a „dzsungel Párizsa” lett. Gazdagságát az akkor fellendülőben levő gumiiparra és a gumi iránti óriási keresletre alapozta.
Amazóniai indiánok bélyegkép|Karoja indiánok Fél évezreddel ezelőtt számos virágzó indián település állt szétszórtan az Amazonas és nagyobb mellékfolyóinak a partjain. Ezek közül a három legfontosabb a tarumák, az omaguák és a karoják voltak, akik a többi törzs tagjaival együtt növénytermesztéssel, az árvizek nyomán termékennyé vált földeken a bőséges kukorica-, manióka- és vadrizstermés betakarításával foglalkoztak, emellett a halászat biztosította a napi szükségleteiket. Amazóniában mára csak azok az indiánok maradtak fenn, akik eredetileg is az erdő mélyén éltek, távol a folyótól.
Már 1910-ben megalakult az Indiánvédelmi Szolgálat, mint filantróp szervezet. Ezt 1967-ben botrányos körülmények között feloszlatták, mert egy vizsgálat fényt derített arra, hogy a nagybirtokosok által lepénzelt szervezet ragályos betegségekkel fertőzött ruhákkal, takarókkal és arzénnel dúsított cukorral tizedelte meg védenceit. Továbbá repülőkről is dinamitot szórtak az indián településekre. Az így elnéptelenedett területeket aztán saját birtokukba vették.Vécsey Zoltán: Dél-Amerika → Az őserdő indiánjai, 1974 Az 1960-as évek végén az indiánok védelmére kelt szervezetek tárták a világ elé az amazóniai indiánok tömeges pusztításának megdöbbentő dokumentumait.
Az Indiánvédelmi Szolgálat örökébe lépett a Funai, a Nemzeti Indián Alapítvány, amely szintén együttműködik a természeti kincsek feltárásában érdekelt nagyvállalatokkal.Ország-Világ, 1988-01-06 / 1. szám
A yanomami indiánok viszonylag nyugalomban éltek egészen 1973-ig, amikor megkezdték Brazíliában a Perimetral Norte, a 210. számú szövetségi országút építését. Az országút azzal a céllal épült, hogy bekapcsolja az északi "elmaradott" területet az ország gazdasági vérkeringésébe. Az országútra az a jellemző, ami az ország számos, olykor a gigantománia révületében fogant létesítményére — még el sem készült, de már nem működik.