Az aranysávos mézevő (Caligavis chrysops) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a mézevőfélék (Meliphagidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1802-ben, a Sylvia nembe Sylvia chrysops néven. Besorolása vitatott, egyes szervezetek a Lichenostomus nembe sorolják Lichenostomus chrysops néven.
Alfajai Caligavis chrysops barroni (Mathews, 1912) Caligavis chrysops chrysops (Latham, 1802) Caligavis chrysops samueli (Mathews, 1912)
Előfordulása Ausztrália keleti és délkeleti területein honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi száraz erdők, síkvidéki és hegyi esőerdők, szavannák és cserjések, valamint ültetvények, vidéki kertek és városi régiók. Vonuló faj.
Megjelenése Testhossza 18 centiméter, testsúlya 15–20 gramm. Arcán jellegzetes sárga sáv van. A nemek hasonlóak, de a tojónak valamivel keskenyebb a sárga sáv az arcán. bélyegkép|220px Életmódja Tápláléka nektárból, virágporból, gyümölcsökből, vetőmagvakból és rovarokból áll. Táplálkozás során kisebb csoportban tekinthetőek meg.
Szaporodása Szaporodási időszaka júliustól márciusig tart. A szövött fészket a tojó készíti. Fészekalja 2-3 tojásból áll, ritkán egyből. Költési ideje 14 nap. A fiókák a kikelés után még 14 napot töltenek a fészekben, mindkét szülő eteti őket. bélyegkép|220px|A fészkén fiókáival
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
– magyar neve
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Caligavis Kategória:Madárfajok Kategória:Ausztrália endemikus madarai