A Disocactus nemzetség egy Közép-Amerikában elterjedt epifita kaktusznemzetség, melyet sok, korábban különállónak tekintett nemzetség összevonásával alakítottak ki virágaik és magvaik morfológiai sajátosságainak azonossága alapján.
Elterjedésük és élőhelyük Mexikó, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Costa Rica, Panama, Venezuela, Kolumbia – jellemzően Közép-Amerikában, Guatemalától Hondurasig. Epifita, esetleg litofita növények.
Jellemzőik Hajtásaik levélszerűek vagy 7–13 bordásak, tövük és száruk egyaránt elágazó. A szár hullámos vagy fűrészes élű, erős, a hajtás közepén végighúzódó szállítónyalábbal. A kis areolák a tagolt szélű hajtás öbleiben alakulnak ki. Tüskéik rövidek. Színes, nappal nyíló virágaik rendesen a legfelső hajtásokon jelennek meg, csövük rövid vagy középhosszú. A lepellevelek keskenyek, hegyesek és kifelé hajlanak. Termésük hosszúkás, vörös bogyó.
Ezt a korábban különböző nemzetségekre (Aporocactus, Disocactus, Heliocereus, Nopalxochia) széttagolt csoportot W. Barthlott vonta először össze egy nemzetségbe. A jelen rendszer szerint ide sorolják a Hylocereeae tribus összes színes, nagy virágú, nappal virágzó faját.
Rokonsági viszonyaik thumb|right|250px|Disocactus × hybridus
Subgenus Ackermannia Barth.: Disocactus ackermannii (Lindl.) Barth. in Bradleya 9:87 (1991) Disocactus ackermannii var. conzattianus (McDoug.) Bauer in CSI 1:17' (2003) Disocactus macdougallii (Alex.) Barth. in Bradleya 9:88 (1991) Disocactus speciosus (Cav.) Barth. in Bradleya 9:87 (1991) Disocactus speciosus subsp. aurantiacus (Kimn.) Bauer CSI 17:16' (2003) Disocactus speciosus subsp. blomianus (Kimn.) Bauer CSI 17:15' (2003) Disocactus speciosus subsp. cinnabarinus (Kimn.) Bauer CSI 17:15' (2003)
Subgenus Aporocactus (Lem.) Barth.: Disocactus flagelliformis (L) Barth. in Bradleya 9:87 (1991) Disocactus martianus (Zucc.) Barth. in Bradleya 9:88 (1991)
Subgenus Disocactus Lindley: Disocactus biformis (Lindl.) Lindl. in: Edwards's Bot. Reg. 31 például 9 (1845) Disocactus eichlamii (Wgt.) Br & R Contr. US Nat. Herb. 16:259 (1913) Disocactus macranthus (Alex.) Kimn. & Hutch. in CSJ(USA) 31:137 (1959) Disocactus nelsonii (Br & R) Lindgr. in Monatschr. Kakteenk. 28:118 (1918) Disocactus nelsonii subsp. hondurensis (Kimn.) Doweld in Sukkulenty (Moskow) 4:41' (2002) Disocactus quezaltecus (Standl. & Steyerm.) Kimn. in CSJ (USA) 31:137 (1959)
Subgenus Nopalxochia (B & R) Barth.: Disocactus phyllanthoides (D.C.) Barth. in Bradleya 9:88 (1991)
Természetes hibridek: Disocactus kimnachii (Kimn.) Rowl. in BCSJ 5(3):84 (1987)
Mesterséges fajhibridek: Disocactus × hybridus (D. phyllanthoides × D. speciosus) (Van Geel) Barthlott in Bradleya 9: 88 (1991) Disocactus × mallisonii (D. flagelliformis × D. speciosus) (Otto & Dietr.) Barthlott in Bradleya 9: 88 (1991) Disocactus × moennighoffii (D. flagelliformis × D. martianus)
Mesterséges nemzetséghibridek: × Epicactus (Disocactus × Epiphyllum)
Források Nyffeler R. (2002): Phylogenetic relationships in the cactus family (Cactaceae) based on evidence from trnK/matK and trnL-trnF sequences. American Journal of Botany 89. p. 312 Hunt D.R. et al. (2006): The new cactus lexikon. DH Books, Miborn Port, England. Mészáros Z. (1969): Virágzó kaktuszok. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Kategória:Kaktuszfélék Kategória:Növénynemzetségek Kategória:Közép-Amerika növényvilága