A krisztinavárosi Havas Boldogasszony-plébániatemplom római katolikus templom Budapest I. kerületében, a Krisztina téren. Műemléki védelmet élvez. Helyi elnevezései Krisztina téri templom, Krisztina-templom vagy Alsó-Krisztina (a Felső-Krisztina néven emlegetett, hivatalosan Keresztelő Szent János-templom az Apor Vilmos téren található).
Történelem Buda lakosságát a 17. század végén, 18. század elején pestisjárványok pusztították. Franczin Péter Pál itáliai származású kéményseprő mester, a Budai Várban lakó módos polgár 1694-ben fogadalmat tett, hogy ha ő és családja megmenekül, elzarándokol az észak-itáliai Vigezzo-völgy Mária-kegyhelyére, Ré községbe az ottani Vérehulló Szűzanya kegyképéhez. A zarándoklatról a kegykép másolatával tért vissza Budára, és budai szőlejében fából fogadalmi kápolnát emeltetett. A kegyképet az akkor még Vérkápolnának nevezett épületben helyezte el. Az 1723-as tűzvészben a kápolna leégett, a kegykép azonban átvészelte azt. Az immár kőből újjáépített kápolna zarándokhely lett; eleinte jezsuiták, majd karmeliták gondozták. 1751-ben Mária Terézia királynő is meglátogatta a kegyképet. 1757-ben XIV. Benedek pápa hozzájárult, hogy a Vérkápolna búcsúja Havas Boldogasszony ünnepén, augusztus 5-én legyen.
A lelkipásztori feladatokat 1791-től 1821-ig ferencesek látták el a budavári plébániáról. Krisztinaváros kiépülésének köszönhetően nagyobb templomra lett szükség, amelynek alapkövét 1795. szeptember 13-án rakták le, és két év alatt épült fel Groll Fábián ferences atya irányításával, Hikisch Kristóf tervei szerint. Hikisch terveiből, a főhomlokzat lendületesen hullámzó alakja pénz hiányában sajnos nem épülhetett meg. Helyette feszesen síkba komponált, lehiggadt homlokzat készült.http://budapestcity.uw.hu/03-muemlekek/01/Krisztinavarosi-plebaniatemplom/tervrajz-m.jpg A régi kegykép az új templomban is főhelyet kapott. (A kegyképnek két másolata is van, a makkosmáriai templom és a Pesti Ferences Templom oltárképe.) A mellékoltárképek (Szent Anna, Fájdalmas Anya, Nepomuki Szent János és Mária Magdolna) 1811 és 1815 között készültek el. 1821-ben önállósult a krisztinavárosi plébánia; első plébánosa Majsch Jakab lett. A Budai Vár 1849-es ostroma idején a templom tetőzete erősen megrongálódott. A hibákat Hild József irányításával javították ki. A tető után néhány évvel a homlokzaton több módosítást hajtottak végre. A főhomlokzat fölötti tornyot is átépítették.
A krisztinavárosi templomban tartotta esküvőjét gróf Széchenyi István és Seilern Crescence 1836. február 4-én,Kovács Bánk honlapja – a többi forrás fényében valószínűleg tévesen – 1830. február 4-ét ír. és napra házasságuk első évfordulóján itt keresztelték 1837. február 3-án született első gyermeküket, Bélát.Széchenyi István: Napló. Válogatta, szerkesztette, a fordítást ellenőrizte, a jegyzeteket és a szerkesztői utószót írta Oltványi Ambrus. Bp.: Osiris, 2002, 738–739. o. Ugyancsak itt keresztelték 1848. augusztus 5-én az akkor 10 napos – és a „fizikusok fejedelmévé” lett – Eötvös Lorándot. Továbbá ugyancsak itt tartotta esküvőjét „az anyák megmentője”, Dr. Semmelweis Ignác és Weidenhoffer Mária 1857. június 1-jén. 1877–78 között egy éven át itt segédlelkészkedett az ifjú Csernoch János, a későbbi bíboros, a Magyar Királyság érsekprímása.
300px|bélyegkép|bal|Krisztinaváros 1875-ben: előtérben a Budai Színkör épülete, középen a templom, jobbra mellette a Karátsonyi-palota, mögötte hátul a Déli pályaudvar 1919. június 22-én Cserny József egy fél század vöröskatona élén rátámadt a templom körül úrnapi körmenetet járó hívekre, és több lövést adott le rájuk; dr. Dénes Artúr ügyvéd a támadásban életét vesztette.
A templom mai alakját az 1943–1944-esA források ellentmondásosak. A plébánia honlapja és Saly Noémi cikke szerint 1940, a nol cikk szerint 1943, Kovács Bánk honlapja és az egyházmegye honlapja szerint 1944, az MTV műsora szerint 1943–44 a bővítés időpontja. bővítéssel nyerte el: Brestyánszky Tibor és Borsos Lászlóhttp://www.pontmagazin.hu/pm111659.html - A 20. századi irányzatok építész irányításával a templomot a szentély irányában kibővítették (meghosszabbították). Az eredeti 1796-os főoltár megóvása érdekében első lépésben az oltárépítmény alá síneket helyeztek el, majd acél görgőkön kézi csörlőkkel arrébb vontatták. Ezután a szentélyfalakat is hasonló technológiával tolták utána. Az így szabaddá vált helyre szegmensíves záródású kis kereszthajót falaztak. A templom restaurálása során feltárták a szentély eredeti kupola-freskóját.HORLER Miklós: Budapest műemlékei I., In: Magyarország műemléki topográfiája, Akadémia Kiadó, Bp., 1955, 764–772. o. A II. világháború alatt Szabó Imre későbbi püspök volt a plébános.
1956-ban és azután is rendszeresen orgonált a templomban Czigány György, és itt működött 1972-85 között az egyik első hazai templomi beatzenekar, a Credo együttes.
1993-ban alapították a plébániához tartozó Szent Gellért Katolikus Általános Iskolát, amely 1997-ben gimnáziummal bővülve 12 évfolyamos iskolává vált. A templom és a gimnázium közötti téren áll Budapest legrégibb Szeplőtelen fogantatás szobrának másolata (az eredetit 1927-ben a Fővárosi Múzeumba szállították). A plébánia 2007-ben Szent Flórián-szobrot állíttatott az észak-budai tűzoltási és mentési parancsnokság Kosciuszkó Tádé utcai laktanyájának udvarán a szolgálatteljesítés közben életüket vesztett tűzoltók emlékére, a műegyetemi lőtértűz hősi halottaira is emlékezve.
Papjai bélyegkép|jobbra|180px|A templom délről nézve bélyegkép|jobbra|180px|Déli oldal, éjszakai kép bélyegkép|jobbra|180px|A főhomlokzat (nyugati oldal) bélyegkép|jobbra|180px|Csernoch János emléktáblája
Plébánosok Év Név Megjegyzés 1821–1839 Majsch Jakab A vári plébániától önállósult krisztinavárosi plébánia első plébánosa 1839–1843 Fauser Antal 1843–1851 Muhay Ignác 1851–1869 Funk Károly 1869–1915 Rostaházy Kálmán 1915–1932 Zelliger Vilmos 1932–1944 Knébel Miklós 1944–1972 Szabó Imre A II. világháború alatt plébános, később püspök 1972–1981 Gyimóthy Károly 1981–1982 Khirer Vilmos 1982–2002 Várhegyi István 2002 Cseh László Zoltán Plébániai kormányzó 2002–2020 Vigassy Mihály 2020 Depaula Flavio Silvio SVD Plébániai kormányzó2020-Tampu-Ababei Józsefhttps://krisztinatemplom.hu/plebaniai-informaciok/papjaink/
Káplánok Év Név Megjegyzés 1849–1850 Rimely Károly (...) 1877–1878 Csernoch János segédlelkész (...) 1944–1947 Fundelius Vilmos (...) 1953–1957 Kerényi Lajos 1956–1958 Nagy László (...) 1964–1974 Rozsályi Zoltán (...) 1977–1983 Blanckenstein Miklós (...) 1984–1985 Beran Ferenc 1985–1994 Spick Károly 1994–1996 Fülöp Ákos 1996–2002 Cseh László Zoltán 2002–2003 Cserha István 2003–2005 Androvich Tamás 2005–2008 Kálmán Antal 2008–2010 Erdődi Ferenc 2010–2012 Török Csaba 2013–2015 Bakos Zsolt Kisegítő lelkész (nem káplán) 2015–2017 Lakatos Bence
Jegyzetek
További információk Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébánia Budapest-Krisztinaváros - Havas Boldogasszony plébánia, Esztergom-Budapesti főegyházmegye Krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébánia, Katolikus lexikon Filmhiradó a szentély eltolásáról, MTV, Unokáink sem fogják látni... - 209. adás Filmfelvétel a szentély eltolásáról (vimeo.com) (fizetős megtekintés)
Krisztinavárosi római katolikus templom, műemlékem.hu Fénykép a templomról
Kategória:Budapest I. kerületének vallási építményei Kategória:Budapest műemlékei Kategória:Budapest 18. századi katolikus templomai, kolostorai Kategória:Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye templomai és kápolnái Kategória:Copf építészet Kategória:Az 1790-es években átadott építmények Kategória:Havas Boldogasszony-templomok