A Vonalhasonlat Platón Állam című művében olvasható. A hasonlat a filozófus két-világ elméletét hivatott bemutatni. E teória azt mondja ki, hogy a változatlan ideák világa a múlékony ideák fölé rendelt. Az első világ a valóságosan létező világ, a testi világ mind etikailag, mind ontológiailag az ideák birodalmának alá van rendelve. A testi világ a létét csupán a létező világból való részesedéseként (méthexis) nyeri, azaz az anyagi dolgok úgy függnek az ideáktól, mint az árnyék egy anyagi testtől.
A vonalhasonlat bélyegkép|balra|220px|A „vonalhasonlat” A vonalhasonlatban Platón a világot kétszer két területre osztotta fel: A látható dolgok világa: közvetetten észlelhető (ilyen az árnyék és a tükörkép); közvetlenül észlelhető (tárgyak, élőlények); Kizárólag a szellem számára hozzáférhető világ: a tudományok területei (ilyen például a matematika, amely szemléltető anyagán túllépve szellemi ismeretekhez, általános tételekhez képes eljutni.) az ideák világa, amely a tiszta ész számára minden szemlélettől mentesen hozzáférhető.
A fentiek alapján, Platón négy szellemi képességet különböztet meg: ész /belátás → ideák értelem /következtető gondolkodás (dianoia) → matematikai igazságok, tárgyak hit/vélemény → élőlények és tárgyak, azaz az érzéklehető dolgok találgatás/sejtés → képek
Források Atlasz – Filozófia, Bp., Athenaeum Kiadó, 1999.
Kategória:Platón