Báró ruszkai Dobó István (1502 körül vagy 1505 körül – Szerednye,A vár, ahol Dobó meghalt: Szerednye , nyirseghir.hu 1572 májusa) magyar katona, aki leginkább Eger várkapitányaként ismeretes. Részt vett a mohácsi csatában.
Élete A régi nemesi származású ruszkai Dobó család sarja. Apja ifjabb Dobó Domonkos (fl. 1494–1508), 1505-ben Ung vármegye követe, földbirtokos, anyja a Kaplon nemzetségbeli Czékely Zsófia (fl. 1511) volt. Dobó Domonkos 1498-ban kötött házasságot Czékey Zsófiával, és hat gyermekük született: Ferenc, László, István, Domonkos, Anna és Katalin. Az apai nagyszülei idősebb Dobó Domonkos (fl. 1445–1462), 1460 és 1462 között Ung vármegye főispánja, földbirtokos és ecsedi Báthory Veronika (fl. 1466–1496) asszony voltak. Az anyai nagyszülei nemes Czékey János (fl. 1474–1490), földbirtokos és Upory Borbála voltak.Turul 1883-1950. 1903. 1903-4 VEGYES. A ruszkai Dobó, ruszkai Bátor és Pálóczy családok nemzedékrendjéhez.
1548-tól Zay Ferenccel együtt az egri vár várnagya lett (1551-től Zay helyett Mekcsey István volt a másik várnagy). Dobó kapitánysága alatt folytatódott a vár megerősítése. Dobó Istvánt és két testvérét 1551-ben I. Ferdinánd magyar király egyik szomszédjuk (Tegenyei Tamás) ellen elkövetett korábbi erőszakoskodásuk miatt fő- és jószágvesztésre ítélte, ami az ostrom idején is érvényben volt, hiszen Dobó Istvánnak csak annyit sikerült elérnie, hogy az ítéletet egy évre felfüggesszék.
Az 1552. évi török ostrom tette ismertté a nevét, amikor az egyenlőtlen erőviszonyok ellenére meg tudta védeni a várat. A védők létszáma körülbelül 2000 volt, köztük bajtársa, pakosi Paksy Jób, míg az ostromló törökök száma a korábbi 200 és 80 ezer főre való becslés helyett inkább 40 ezer lehetett. Az ostrom során Dobó maga is megsebesült. Dobó és a várvédők hőstettét Tinódi Lantos Sebestyén két históriás énekben örökítette meg, Csabai Mátyás pedig két latin nyelvű dicsőítő költeményt írt róla. Dobó Déva és Szamosújvár várát kapta jutalmul a királytól, aki 1553-ban erdélyi vajdává nevezte ki (Kendi Ferenccel együtt) és bárói rangra emelte. 1556-ban az erdélyi országgyűlés elhatározta, hogy hazahívja Izabella királynét. Ekkor szultáni parancsra török, moldvai és havasalföldi seregek nyomultak Erdélybe, Dobó több mint tíz hónapig védte Szamosújvárt, de mivel Ferdinándtól nem jött segítség, kénytelen volt feladni azt. Izabella a megígért szabad elvonulás ellenére Szamosújvárban bebörtönöztette, ahonnan 1557-ben azonban megszökött. Erdélyi vajdasága idején komoly támogatója volt (öccsével Domonkossal együtt, a protestáns) Károlyi Gáspárnak, az első teljes magyar nyelvű Biblia lefordítójának és kiadójának, akinek tanulmányait ezt megelőzően a Wittenbergi Egyetemen szintén segítették.
jobb|bélyegkép|265px|Dobó István egri várkapitány jelentése I. Ferdinándnak, 1548-ban 1558-ban, amikor Erdély ismét elszakadt a Habsburgoktól, elveszett birtokai helyett Léva várát kapta meg. Még abban az évben ismét bárói rangra emelkedett és kinevezték Bars vármegye főispánjává. Az 1560-as évekre az ország egyik legnagyobb földbirtokosa lett. Dobónak – bár a köztudatban ma elsősorban mint a hős egri várvédő él – voltak nem éppen becses tulajdonságai is. Fukarsága, pénzsóvársága például közismert volt a 16. században is. Bornemisza Péter az Ördögi kísírtetekről című művében Dobót a telhetetlen csalárdok között említi. Ha a helyzet úgy kívánta, a gazdálkodással és kereskedelemmel foglalkozó Dobó testvérek kíméletlenül elbántak szomszédaikkal, konkurenseikkel és mindent megtettek annak érdekében, hogy új birtokokat szerezzenek. És mivel a család Ung és Bereg vármegyei birtokai határosak voltak Lengyel Királysággal, Dobó gyakran a királyi vámhelyek megkerülésével szállította ki áruit.
A Tegenyei-ügy,Zubánics László: A Ruszkai Dobó család, c3.hu nem utolsósorban a Perényieknek, a Dobó család régi ellenségeinek áskálódásai miatt, Dobó egész életét végigkísérte, 1568-ban Pozsonyban le is tartóztatták emiatt, de megszökött, és a lévai várba menekült. 1569-ben Dobót a pozsonyi országgyűlésre csalták, és ott rokonával, Balassa Jánossal (Balassi Bálint apjával) együtt elfogták, majd felségárulás gyanújával börtönbe zárták, sőt főispáni rangjától is megfosztották. Élete utolsó éveit fogságban töltötte, a pozsonyi várban. Szabadulásakor (1572) egészsége már erősen megromlott. Visszatért szerednyei várába, ahol nem sokkal azután, 70 éves korában elhunyt. Testét a családi birtokon, Ruszkán (ma Dobóruszka) temették el.
Családja Dobó István felesége lekcsei és alsószopori Sulyok Sára (fl. 1550) volt, akinek a szülei lecskei Sulyok Balázs (fl. 1521–1542), királyi főkamarás, földbirtokos és gersei Pethő Erzsébet voltak. A menyasszony apai nagyszülei lecskei Sulyok István (fl. 1467), földbirtokos és enyingi Török Krisztina (fl. 1496) voltak; apai ági dédszülei enyingi Török Ambrus (fl. 1445–1491), Sopron vármegye főispánja, a Bosnyák királyság kincstartója, és thapsoni Anthymus Ilona (fl. 1465–1488) asszony voltak; Anthymus Ilonának az apja thapsoni Anthymus János (fl. 1417–1485), földbirtokos, az apai nagyapja thapsoni Anthymus János (fl. 1368–1423) mester, alnádor 1408 és 1419 között, 1397-ben Szlavónia vice-bánja és körös vármegyei ispán, földbirtokos volt.Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980). Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban. - Az Antimus család elődei és rokonai Sulyok Istváné enyingi Török Krisztinának az anyai nagybátyja enyingi Török Imre (fl. 1464–1521) Valkó vármegye főispánja, nándorfehérvári bán, gyulai várnagy, földbirtokos, valamint nagynénje enyingi Török Ilona (fl. 1496), akinek a férje osztopáni Perneszy Imre (fl. 1469-1512), a Báthoryak babocsai várnagya, földbirtokos volt.MOLDF.97811.1496-12-20
Dobó István és Sulyok Sára 1550. október 17-én kötöttek házasságot, aminek révén rokonságba került kismarjai Bocskai István (1557–1606) családjával, mivel az édesanyja, Bocskai Györgyné Sulyok Krisztina volt, Dobó Istvánné Sulyok Sára leánytestvére. Dobó István és Sulyok Sára házasságából három gyermek született:István Dobó de Ruszka, geni.com Ferenc (1558–1602. szeptember 14.) Bars vármegye főispánja, apja emlékére ő állíttatta azt a síremléket, amely 1832 óta az egri várban látható; első neje Báthory András erdélyi fejedelem és Báthory Boldizsár nővére, Báthory Erzsébet volt, második pedig Kerecsényi Judit, Kerecsényi László gyulai várkapitány és Báthori Erzsébet leánya.Komlovszki Tibor: Balassi, Kerecsényi Judit és az Eurialius LucretiaA Gombos kertrő1 és Kerecsényi Juditról Damján (1557–1586) Krisztina (1560–1590), aki férjhez ment előbb Várady Mihályhoz, majd annak halála után, 1584-ben az unokatestvéréhez, Balassi Bálint költőhöz,Balassi Bálint életrajza, magyar-irodalom.elte.huBalassi Bálint, a rosszfiú „Én senkitől gráciát nem kérek.”, nyest.hu s utóbb Pető Gáspárhoz.
Dobó István végrendelete 1558-ban Végles várában : bélyegkép|jobbra|265px|Dobó István, a vár főkapitánya, a „kereszténység Herkulese"A kereszténység Herkulese - Kiállítás Dobóról , tveger.hu bélyegkép|jobbra|180px|A ruszkai Dobó család címere
Emlékezete bélyegkép|240px|Dobó István szobra Egerben. Strobl Alajos alkotása (1907) bélyegkép|240px|Dobó István síremléke bélyeg|240px|Dobó István jelképes síremléke az egri várban Márvány reneszánsz szarkofágját fia készítette és helyezte el a dobóruszkai templom szentélyében. A ma is itt látható síremlék oldallapjai eredetiek, a híres fedlap viszont csak másolat. Az eredeti márvány sírkőfedlap ma az egri Dobó István Vármúzeumban látható, a Hősök termében, kiegészítve az oldallapok másolatával és egy később a sírkőhöz került úgynevezett „rákfarkas” márványsisakkal. A fedlap igen kalandos úton került Egerbe, amit Mikszáth Kálmán is megemlít a Különös házasság című regényében. A 19. században Dobóruszka község gróf Butler János tulajdonában volt, aki elhozatta a faluból Egerbe a sírkövet. Ezen „apró” gesztussal igyekezett rávenni az egri egyházi elöljárókat válásának kimondására.
Dobó István maradványainak pontos helyét a dobóruszkai templomon belül egészen a legutóbbi időkig nem ismerték, és a régészek csak 2008-ban, mintegy kétéves kutatás után tudták teljes biztonsággal azonosítani. Az egyszerű fakoporsóban eltemetett férfi csontvázának maradványaira a szentély padozata alatt találtak rá. Az embertani kutatások azt igazolták, hogy egy 70 év körüli, mintegy 180 centiméter magas, köszvényben szenvedő férfi földi maradványait rejtette a faláda. Az a tény is segítette a személyazonosítást, hogy a szentély déli oldalán leltek rá a maradványokra, a templom azon pontján, amely a birtok urát temetkezési helyként megillette. Az egri hős ünnepélyes egyházi újratemetésére ennek eredményeként 2008. június 28-án került sor.Dobó István újratemetése Dobóruszkán, felvidek.ma
Dobóruszkai nyughelye ma a felvidéki magyarok egyik történelmi zarándokhelye. November második vagy harmadik hétvégéjén a helységben rendezik a Dobó István Emléknapokat.
Egy másik – jelképes – síremléke az egri várban is látható. Az ő nevét viseli az egri vár múzeuma (Dobó István Vármúzeum) és a város főtere is (Dobó István tér). A téren álló szobrát Strobl Alajos készítette, 1907-ben.
Gárdonyi Géza Egri csillagok című népszerű történelmi regényének ő az egyik főszereplője. A regény 1968-ban bemutatott filmváltozatában Dobó Istvánt Sinkovits Imre formálta meg.
Jegyzetek
Irodalom bélyegkép|jobbra|Emléktáblája az egri várban Bodola Gyula: Dobó István a magyar költészetben. Kolozsvár, 1908 Csiffáry Gergely: Ruszkai Dobó István életrajza, Bányászattörténeti Kutatások Alapítvány, Rudabánya, 2014 Csipes Antal: Dobó István élete és szerepe Magyarország XVI. századi történetében. Eger, 1972 Hóvári János: A hűtlen Dobó. Budapest, 1987 Sugár István: Az egri vár históriája. Budapest, 2002 Kenyeres István: Dobó István (1502?-1572). Életrajzi vázlat. In: Az egri vár híradója, 38 (2006) 160-194. o. Károlyi Árpád: Dobó István és Balassa János összeesküvésének történetéhez, 1569-1572 „Jó Dobó miatt sok terekök vesznek”. 16–17. századi költők és krónikások az 1552-es egri ostromról. Vál., az előszót, a bevezetőket és a jegyzeteket írta Lőkös Péter. Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2008 Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka - Dobó István regényes életrajza Magyar Elektronikus Könyvtár Gárdonyi Géza: Egri csillagok MEK
Film Egri csillagok – történelmi film hat felvonásban, az utolsó magyar némafilmBalogh Gyöngyi: Fejős Pál magyarországi pályakezdése - Az Egri csillagok, az utolsó magyar némafilm Fejős Pál rendezésében, amelynek a sajtóbemutatóját 1923. december 6-án tartották a Royal-Apolló filmszínházban. A felvonáscímek: 1. Hol terem a magyar vitéz?, 2. Rabmadár aranykalitkában, 3. A leláncolt oroszlán, 4. Igaz szerelemnek igaz boldogság az ára, 5. Amikor a pogány volt az úr Magyarhonban, 6. Eger ostroma.Fejős Pál magyarországi filmjei, epa.oszk.hu Egri csillagok című film, amely Gárdonyi Géza azonos című műve alapján készült 1968-ban.Dobó esküje jelenet, Egri csillagok
Jegyzetek
További információk Dobó István 2008-as dobóruszkai újratemetése a Youtube-on Az egri Dobó István Vármúzeum honlapja Dobó István másik arca. Az elhivatott birtokszerző. Haláláig tartó küzdelme a Pálóczi és Upor örökségért Síremléke és emléktáblája Dobóruszkán Dobó István tisztségére
Kategória:Az 1500-as években született személyek Kategória:1572-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar hadvezérek Kategória:Erdélyi vajdák Kategória:Egriek Kategória:Bars vármegye főispánjai Kategória:Várkapitányok Kategória:Magyar köztörvényes elítéltek Kategória:A mohácsi csata magyar résztvevői Kategória:Eger védői (1552)