250p|bélyegkép|jobbra|Domino 55 pult, Altstätten, Svájc A Domino jelfogófüggéses, egyközpontú, kis- és nagy állomásokon egyaránt alkalmazható vasúti biztosítóberendezés-család. Magyar forrásokban Dominó írásmóddal fordul elő.
Felépítése A kezelő készüléke és a jelfogóegységek - D55 (vagy akár a jelfogósávok - D67/D70, jelfogóállványok - KÁ69) törzsrésze építőkockaszerűen tipizált elemekből van felépítve (dominószerűen). Ez lehetővé teszi, hogy viszonylag egyszerűen és olcsón bármilyen vágányhálózatú és méretű állomás berendezése elkészíthető legyen. A kezelő személyzet tevékenységét a 4×4 cm-es, pasztellzöld (alapszín, a szakzsargonban: dominózöld), szürke (távoli üzem nyomógombjainak kockája), sárga (ÖJÜ és ÖVI funkciókhoz tartozó vonatszámbeviteli mezők, BKV D67 és MÁV D70 esetén) és kék (Domino 70 biztosítóberendezés közös nyomógombjait tartalmazó kockák alapszíne) vagy pedig 2x2 cm-es, fehér alapszínű tipizált elemekből felépített kezelőfelületen (ember-gép kapcsolaton keresztül) végzi nyomógombok segítségével. Hatvan vasútállomáson vagy Ferencváros vasútállomáson található Domino 70 típusú biztosítóberendezés kezelése már számítógéppel is elvégezhető, ún. kódos kezelő segítségével. Fehér alapszínű pultkockákat találhatunk a budapesti M1-es metróvonal Mexikói úti végállomásán. Nagyobb állomásokon a forgalmi személyzet munkájának megkönnyítésére panoráma-tábla kerül felállításra, amely íves felületen tartalmazza Dominókockákból az állomás torzított helyszínrajzát és szinte az összes visszajelentést, így a személyzet könnyen áttekintheti a teljes állomás vágányhelyzetét, a beállított meneteket. Ekkor a berendezés kezelőfelületén visszajelentés gyakorlatilag nincs, azon szinte csak nyomógombok találhatóak, a torzított vágányhálózatnak és a kezelési körzeteknek (több emberes kezelés esetén) megfelelően (pl. Budapest-Keleti, Budapest-Kelenföld, Budapest-Ferencváros, Szolnok).
Kockák Egy 4x4 cm-es dominókockában (szakszerűbben: mezőegységben) 3x4-es elrendezésben összesen 12 hely található, ami lehet nyomógomb egy-egy érintkezője vagy izzó alsó kivezetése. A nyomógombok mindig két helyet igényelnek. Minden nyomógomb nyomógomb(ismétlő) jelfogót működtet (életvédelmi okok). Van alapban szakító (ez a leggyakoribb) és alapban záró nyomógomb (pl.:vészlekapcsolás) is. Az izzók oldalsó kivezetését egy közös fémlemez képezi, ennek kivezetése a 13. ér, ami mindig sárga színű (a pultkocka és a piramis között). Az izzók bajonettzáras, volfrámszálas izzók, de kísérleti jelleggel létezik ugyanilyen foglalatba beragasztott előtét-ellenállással fehér fényt adó LED is: ekkor a színes előtétplexit megtartjuk. A hazai vasút kísérleteket folytat színes ledekkel is, ekkor a mezőegységbe csak homokfújt színtelen PMMA lemez kerül, színes lemez nem. A színes LED-ek használata a MÁV-nál jelenleg nem támogatott, alkalmazására csak a pultkockákat fedő plexilemez zárhatósága esetén fordulhat elő. A kocka és a berendezés aljában található csatlakozó közé csak annyi vezetéket kötnek be, amennyi pontosan szükséges, tehát egy kockához mehet 0; 2; 3; ...; 13 ér. A vezetékeket meghatározott színek szerint kötik be, az alábbiak szerint: a 12 helyszám a mezőegységen belül balról jobbra, majd fentről lefelé nő (a 13. az izzók oldalsó kivezetése). A helyszámok szerint növekvő sorrendben alkalmazandó színek: vörös (v) kék(k) fekete (f) zöld (z) szürke (sz) fehér (fh) barna (b) fehér-vörös (fhv) fehér-kék (fhk) fehér-fekete (fhf) fehér-zöld (fhz) fehér-barna (fhb) sárga (s) Tehát ha a kockához két szál drót megy, akkor az vörös és kék vagy vörös és sárga (attól függően, hogy nyomógombhoz vagy izzóhoz csatlakozik-e), ha három, akkor vörös + kék + sárga (két izzó a kockában) stb., és ezeket a színeket a kockán belül a legkisebb helyszámtól (bal felső sarok) kell felhasználni.
A pultkockákat a Ganz bajai üzeme gyártotta, jelenleg ennek jogutódja foglalkozik vele. A kocka, és az azt tartó műanyag keret, valamint a kockához tartozó legfeljebb 13 eres kábelkorbács ára 35000–40000 ft/kocka.
Jelfogóegységek Ezen berendezések alapvetően XJ (Domino 55 és MÁV Domino 67) vagy TM (KA 69 és Domino 70) típusú jelfogókból épülnek fel, melyeket jelfogóegységekbe, jelfogóállványokra szerelve készít a Ganz bajai jogutódja. A jelfogóegységek a berendezéstípusok között nem kompatibilisek, de az adott egységek azonos fajta berendezések között csereszabatosak. Az egységek az állványra úgynevezett tuchelekkel csatlakoznak. A Domino 55 egységeiben 12 XJ jelfogó fér el, két emeleten 6-6.
A MÁV Domino 70 és BKV Domino 67 esetén egy egységbe 36 darab TM jelfogó kerülhet, hátul 12 dugasztömbön tömbönként 24 kivezetés található, továbbá egy 13. csatlakozó az egység elején (programdugasz): ide próba- vagy üzemi dugaszt lehet helyezni. Előbbi mindig sárga, utóbbi mindig egységszínű. Próbadugasz a berendezés élesztéséhez szükséges. Alkalmazása esetén az egység a külső térről leválasztásra kerül, pl. váltóvezérlő egység esetén a váltót átállítottnak mutatja a berendezés, miközben a külső téren semmi sem történik, ezért üzemelő berendezésben próbadugaszt megtűrni szigorúan tilos.
Fajtái Domino 55 A Domino 55 típusú biztosítóberendezés úgynevezett alapkapcsolásai, alapáramkörei 1955-ben készültek el a svájci Integra AG-nél. A svájci licenc alapján itthon a Telefongyár kezdte el gyártani a Domino rendszertechnikának megfelelő, akkori szóhasználattal élve Integra-Domino biztosítóberendezéseket lengyelországi és csehszlovák megrendelések kielégítésére. A MÁV ebből a típusból rendelt az 1960-as évek elején, a hazai alapkapcsolásokat 1961 januárjában hagyták jóvá,KPM Vasúti főosztály 102642/1961.9.B. irata már az új, sebességjelzéses jelzésrendszerrel. Ez egy jelfogófüggéses, egyközpontos, kis- és középállomási, tolató vágányút nélküli biztosítóberendezés, azaz a kiszolgálása egy ember által, egy helyiségből is végrehajtható (így nincs szükség váltókezelőkre), a berendezés bármekkora méretű szolgálati helyeken használható és a berendezés alapvetően nem alkalmas arra, hogy a tolatási mozgásokat lezárt vágányúton biztosítsa. A vágányok és a váltók foglaltságellenőrzése általában váltakozó áramú szigetelt sínekkel folyamatosan biztosított. Az újabb berendezéseknél kiépítették a jelfeladást is. A berendezéshez kapcsolt központi állítású váltók állítása elektromechanikus, vagy elektrohidraulikus úton, nyomógombok segítségével történik. Az elkészült berendezés átalakítás után alkalmassá tehető akár a távvezérelt üzemre (amely áramköröket az alapáramkörök tartalmazzák), így KÖFI berendezés része is lehet. A berendezés biztonsági funkciókat is ellátó áramköreit külön épületben, vagy külön helyiségben helyezik el (jelfogó terem vagy jelfogó helyiség), melyek a berendezés biztonságos üzemelése érdekében általában légkondicionáltak. Ezen épületek sok helyen tartalmazzák az akkumulátorok töltésére és tárolására szolgáló helyiségeket is, esetleg a biztosítóberendezés karbantartásával foglalkozó szakemberek készenléti és szociális helyiségeit.
A berendezés kezelése nyomógombokkal történik, egy vagy két nyomógomb együtemű vagy kétütemű kezelésével. A különleges kezelések elvégzésére szolgáló nyomógombok számlálóval és véletlen benyomást akadályozó szerkezettel vannak felszerelve. A Domino rendszerű berendezések tervezési elve erre vonatkozóan az volt, hogy a berendezéshez tartozó nyomógombok véletlen benyomása üzem- vagy balesetveszélyes helyzetet ne okozhasson, ezért pl. a váltóvisszajelentés ki- vagy bekapcsolása egy nyomógombos, egy ütemű kezelés, hiszen közvetlen balesetveszélyt nem hordoz magában.
A berendezéshez illeszthető vágányzáró sorompó és kisiklasztó saru is, utóbbi akár váltóhajtóművel is ellátható. A berendezéshez tartozó esetleges váltózárkulcsok a berendezéshez elektromos zárral csatlakoznak. 300px|bélyegkép|jobbra|A a Domino 55-tel biztosított Zichyújfalu állomásnál A berendezés irodai részében, a kezelőfelület alatt találhatóak a különböző hangjelzést adó csengők, zümmerek (váltó-, jelző- és térközzavart jelző hangforrások), valamint a pultkockák és a jelfogóterem közötti kábelezés összekötő pontjai, a forrcsúcsokat tartalmazó piramisok.
Az első ilyen berendezést Vámosgyörk vasútállomáson 1962. december 11-én helyezték üzembe, melyet pár napra Budapest-Angyalföld vasútállomás berendezése követett. Ennek érdekessége, hogy Budapest-Angyalföldön előbb kezdték meg az építést, de azt később adták át, noha a tényleges építés előbb befejeződött, mint Vámosgyörkön. A konstrukció megbízhatóságát jól mutatja, hogy a legfiatalabb berendezéseket a közelmúltban helyezték üzembe: Zichyújfalu állomáson 2010-ben, Érd állomáson 2017-ben. Ezekkel együtt már 225 Domino 55-ös biztosító-berendezés üzemel az országban.
A konstrukció érdekessége, hogy eredetileg kétfázisú váltóhajtóművekkel készültek a hazai berendezések 1962 és kb. 1965 között. Ennek oka, hogy az Integrának nem volt kiforrott háromfázisú váltóállító áramköre, ezért a MÁV Tervező Ü. V. ún. Scott-transzformátorral tervezte az állomásokat. Komoly ellenérzést váltott ki az akkori vasúti vezetőkből, hogy a háromfázisú áramkör elkészülte után az Integra bár alap licencdíjat nem kért a háromfázisú váltóhajtóműre és állító áramkörére, csak az átadott mennyiség után kellett volna fizetni, ám a kért érték jóval magasabb volt, mint amit a többi biztosítóberendezési fejlesztésért fizettek.
További érdekesség, hogy – a Siemens-Halske berendezéseknél megszokott módon – külön kellett kezelni az áthaladó vágányutakat (noha a Dominónál ennek műszaki kényszere nem volt), melyet sikeres kezelés esetén a nyílt vonal felől az állomás bejárati jelzője felé a vágánycsíkban lévő zöld nyíl jelentett vissza.
Készültek korai tolatóvágányutas tervek is, melyekben a tolatásjelzőket három fehér fénnyel szerelték volna fel; ezek kombinációja jelezte volna a tolatási jelzéseket a tolatócsapatnak. A svájci Zwergsignal ilyen, valószínűleg annak adaptációja lett volna.
A Domino 55 típusú biztosítóberendezés forgalmi szolgáltatásai az elektromos váltóállítás lehetővé teszi a váltók egy központból történő egyéni és vágányutas állítását, valamint a végállás, a motortekercsek és az állítóvezetékek folyamatos ellenőrzését, mindezt összesen négy vezetéken rögzíti a csúcssínek végállását és megakadályozza lezárt vágányutak esetén a váltók állítását a foglaltságérzékelés felhasználása megakadályozza üzemszerű kezelés esetén a foglalt váltók állítását vagy a foglalt vágányokra történő vágányút beállítást vágányútbeállítás során ellenőrzi az oldalvédelmet (hogy oldalról ne kerülhessen jármű a vágányútba) a beállított menetek leközlekedése során a szabadra állított jelzők önműködően Megállj állásba állítódnak, de bármikor biztosított (főleg veszélyhelyzet esetén) a jelzők kézi Megállj állásba való kapcsolása is biztosítja az állomási, a nyílt vonalról indított állomási és a nyíltvonali sorompók önműködő vezérlését a berendezéshez kapcsolt fényjelzők sebességjelzési rendszerben működhetnek a jelzőkre hívójelzés is kivezérelhető: a bejárati jelzőkre mindenképpen, a kijárati jelzőkre a megrendelő kérésének megfelelően. A hívójelzés feloldása adására alkalmas kiegészítő jelző a bejárati jelző hátoldalára kerülhet elhelyezésre a jelfeladás kiépíthető az állomási berendezéshez önműködő térközbiztosító berendezés kapcsolható a berendezéshez különleges berendezések is illeszthetők (tengelyszámláló, vonatvég azonosító)
A Domino 55 típusú berendezés kezelése A biztosítóberendezés kezelésére szolgáló nyomógombok: egyéni váltóállító nyomógombok közös váltóállító nyomógomb vágányút beállításhoz szükséges kezdő és cél nyomógombok jelzőállító nyomógombok (vágányút beállításkor kezdő nyomógomb szerepük van) közös jelzőállító nyomógomb amennyiben van állomási sorompó, sorompó egyéni lezárást biztosító nyomógomb zavar csengő kikapcsoló nyomógomb