alt=Kárpáti György síremléke a Farkasréti temetőben.|bélyegkép|262x262px|Kárpáti György síremléke a Farkasréti temetőben. Kárpáti György (Budapest, 1935. június 23. – Budapest, 2020. június 17.Portréfilmmel emlékezik a közmédia Kárpáti Györgyre, origo.hu) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző. Minden idők legfiatalabb magyar vízilabdázó olimpiai bajnoka.

Játékos-pályafutása

1945-ben kezdett el úszni a Ferencvárosi TC csapatában, majd az úszás mellett elkezdett vízilabdázni, bár úszásban többször is volt országos bajnok, leragadt a vízilabdánál, ahol az azóta Budapesti Kinizsinek hívott FTC egyik meghatározó játékosa lett. 1952-ben, tizenhét évesen hívták be először a válogatottba, ugyanebben az évben olimpiai aranyat szerzett, a csapat legfiatalabb tagja volt. 1954-ben szerezte meg első Európa-bajnoki aranyát, majd a legendás melbourne-i vízilabdatornán sikerült újra olimpiai aranyat szereznie. 1958-ban újra Európa-bajnok. Az 1960-as római olimpián a csapat bronzérmet szerzett, 1962-ben viszont megszerezte harmadik kontinensbajnoki győzelmét. Az 1964-es tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét, ez 2008-ig egyedül Gyarmati Dezsőnek sikerült még. 1969-ben vonult vissza az aktív vízilabdázástól. 162-szer szerepelt a magyar válogatott színeiben, és ötszörös magyar bajnok volt a Fradival vízilabdában.

Játékstílusára jellemző volt a gyorsaság, a robbanékonyság és a kiváló helyzetfelismerés. Az FTC 100 éves jubileumának alkalmából az FTC népligeti sportcentrumában felállították a mellszobrát.

Díjai, elismerései A Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója (1962) Úszó Hírességek Csarnokának a tagja (1982) Halhatatlanok Klubja tag (1994) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994) MOB Olimpiai aranygyűrű (1995) Szent György Lovagrend tagja (1996) A Köztársasági Elnök Aranyérme (1996) Az évszázad magyar vízilabda-válogatottjának a tagja (2000) MOB-érdemérem (2004) Magyar Örökség díj (2004) NOB elnöki különdíj (2005) Budapest díszpolgára (2010) A Nemzet Sportolója (2013) Józsefváros díszpolgára (2018)http://jozsefvaros.hu/hir/5626/kituntettek-jozsefvaros-peldakepeit

Edzői pályafutása 1970-ben Gyarmati Dezső segítője lett a férfi vízilabda-válogatottnál, akivel az 1976-os montréali olimpián edzőként is aranyat szerzett. 1980-ig viselte a posztot. Az 1980-as években néhány évig Ausztráliában trénerkedett.

Sportvezetőként Az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője volt. 1989-ben a MOB (1992-ig) valamint a Magyar Vízilabda-szövetség (újraválasztva: 1996) elnökségi tagjának választották. 1990-ben a Ferencváros elnökségébe került be.

Sporton kívüli pályafutás, feltételezett ügynökmúlt Aktív játék mellett járt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1964-ben szerzett jogi doktorátust. 2003-tól a Fidesz kulturális tagozatának sportszekciójában vállalt tisztséget. Pályafutását több könyvben dolgozta fel.

Levélhamisítás Az 1956-os olimpián aranyérmet szerző Zádor Ervin az ötven év alatt mindössze egyszer tért haza Magyarországra, a 2006. szeptemberi parlamenti fogadásra mindenki várta, de nem jött. Társa, Kárpáti György szerint levélben indokolt: amíg Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök, addig nem jön. A levélről kiderült, Kárpáti írta, Zádor tudta nélkül. Noha Kárpáti szerint ő Zádor gondolatait fogalmazta bele,Kárpáti György elviszi a balhét Zádor a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak úgy nyilatkozott, azt sem tudja, ki Magyarország miniszterelnöke, nem írt semmiféle levelet, őt a magyar médiumok nem is érték el, hogy nyilatkozhasson. Később a csapattárs, Gyarmati Dezső is elképzelhetetlennek nevezte Zádor ilyen megjegyzését.

Feltételezett ügynökmúlt 2008 októberében olyan dokumentumok láttak napvilágot, melyek szerint Kárpáti 1962 és 1987 között ügynökként jelentéseket írt csapattársairól. A kiszivárgott dokumentumok szerint Kárpáti „Halasi” fedőnéven dolgozott a Belügyminisztérium hírhedt III/III osztályának. Akkoriban ez a csoport politikai rendőrségként működött, feladata volt a belső elhárítás, kötelékében sok beszervezett civil működött. A feltételezések szerint Kárpáti, 1964 és 1966 között – amely időszakra esett a tokiói olimpia is – átkerült a kémelhárítással foglalkozó III/II-es alosztályhoz. A besúgóhálózat felügyeletével foglalkozó Stoll Dániel rendőrőrnagy egy jelentésében külön kitért arra, hogy a „Halasi” fedőnéven működő kapcsolat milyen eredményesen és odaadóan segítette az operatív munkát. Az olimpikonokat Tokióban összesen 42 hálózati személy figyelte, a vízilabdacsapatban legalább két hálózati személy volt. A sportoló a média megkeresésére úgy nyilatkozott, nem tud arról, hogy együttműködött volna a Kádár-rendszer titkosszolgálatával, és nem kommentálta, miért szűnt meg 1987-ben a kapcsolata a Belügyminisztériummal. Az akta szerint „bűncselekmény elkövetése miatt” zárták ki az állományból. Kárpáti György két egykori csapattársa kételkedett az ügynökvádbanKárpáti György volt csapattársai kételkednek az ügynökvádban

Demszky Gábor az ügy nyilvánosságra kerülését követően nyilatkozatban kérte fel Kárpátit, hogy a 2008 szeptemberében neki megítélt Budapest díszpolgára díjat ne vegye át, s ő ezek után nem is kívánta átvenni az akkori főpolgármestertől.Kárpáti nem veszi át a díszpolgári címet Demszkytől (Index, 2008. október 9.) 2009-ben pert nyert a hírt nyilvánosságra hozó médiummal szemben. Végül 2010. december 1-jén vette át a díszpolgári címet.

Kárpáti az ügynökmúltjára vonatkozó állításokat mindvégig tagadta. A kort kutató ismert történésszel, Ungváry Krisztiánnal folytatott jogvita jogilag és történész-szakmailag helytálló eredménye az, hogy nem jelenthető ki, miszerint Kárpáti György ügynök volt, ugyanakkor az igen, hogy az állambiztonsági szervek annak tartották.

Magánélete Háromszor volt házas. A második feleségétől egy lánya és egy fia született. Röviddel 85. születésnapja előtt, Budapesten hunyt el.

2020. július 2-án kísérték utolsó útjára a budapesti Farkasréti temetőben. A ravatalánál beszédet mondott Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke, Kulcsár Krisztián a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Kásler Miklós miniszter és Gerendás György az FTC részéről. A temetés római katolikus szertartás szerint zajlott, amelyet Kozma Imre atya celebrált.Végső búcsút vettek Kárpáti Györgytől magyarnemzet.hu

Könyvei

Kárpáti György–Káel Csaba: Gyurika. Egy pólós vallomásai. Interjúkötet és DVD; B&L Line, Bp., 2016 + DVD

Jegyzetek

Források MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005, 848. old.

Az Origo cikke Kárpáti Györgyről a melbourne-i olimpia 50. évfordulóján Kő András: 13+1. Kárpáti György, a szerencse fia; Chair & Man, Székesfehérvár, 2005

Kapcsolódó szócikkek Többszörös olimpiai aranyérmesek listája

Kategória:1935-ben született személyek Kategória:2020-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar vízilabdázók Kategória:Magyar olimpiai bajnokok Kategória:Olimpiai bajnokok (1952) Kategória:Olimpiai bajnokok (1956) Kategória:Olimpiai bajnokok (1964) Kategória:Olimpiai bajnokok (vízilabda) Kategória:Európa-bajnok vízilabdázók Kategória:Magyar vízilabdaedzők Kategória:A Ferencváros vízilabdázói Kategória:Magyar olimpiai bronzérmesek Kategória:Magyar úszók Kategória:Budapest díszpolgárai Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:A Nemzet Sportolója cím birtokosai Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Zsidó származású magyarok